Harcsánál nagyobb hal ellibben a radar alatt a Dunán

Partiarcok podcast minden ami a parton történik azokkal akikre a vízparton túl is kíváncsiak vagyunk kapás van ezt az adást a vodafone podcast pionerses támogatja hogy egyre jobb minőségben és még sokáig készíthessük nektek a horgászat ról szóló részeket emellett szükségünk van a ti visszajelzéseitekre is ezért értékeljétek a podcastot azon a platformon ahol éppen hallgatjátok és ne felejtsetek el feliratkozni hogy minél előbb értesüljetek az új részekről ne feledjétek

Hogy ez a rész sem jöhetett volna létre ha nincs a fishinda úgyhogy ha szeretnétek támogatni minket töltsétek le az applikációt töltsétek fel a fogásaitokat és vásároljatok a fishind the marketplaceen sziasztok ez a partiarcok horgász podcast 63 adása én páztor viktor vagyok és itt van velünk zomborác iván a mai sztárvendégünk pedig dr wepert andrás albiológus fogalmazhatun ki így is igen én inkább maradnék a nagy ökológus a nagy

Ökológus ökológus h doobbiológia aki már volt vendégünk a 40 45 adásban és mai adásunk éppen ezért a tudós visszatér munkacímet kapta és az egésznek az az apropója hogy a közelmúltban megjelent egy intervjú dérer istvánnal a mohosnak az elnők helyettesével aki meredek állításokat tett a halászati lapnak adott beszélgetésben ebben a klímaváltozásra való reakcióként azt tanácsolta hogy ideje lenne újragondolni a telepítések rendszerét az idegenfajok telepítését tiltótörvényt idejét múltnak

Nevezte és azt mondta hogy tabuöntésre lenne szükség és az ősanos hajok fajok helyére betelepíteni olyanokat amik jobban alkalmazkodnak a klímaváltozáshoz mint az amur a csíkossügér és különböző tokfélék illetve azt is mondta hogy a környezetvédelmi érdek az ütközik a társadalmi érdekkel illetve hogy az és a társadalom finanszírozza ezt a tevékenységet ezt szépen hozzátette igen igen úgyhogy aki a pénzt adja annak van igaza illetve hogy az ősi bioszféra

Megőrzése az egy felesleges korlát abban hogy itt jó telepítés menjen de azért felajánlotta hogy különböző eldugott vizeken azért megőrizhetjük a az őshonos fajokat azokat nyilván el elkerítik úgy hogy onnan seki se be ne menjen aminek nem kéne tehát oda ne menjenek be idegen honos vagok és az őshonosok meg ott szépen el tudnak lenni mint egy ilyen kis rezervátumban és erre nagyjából mindenki felhördült aki aki foglalkozott már

Élővilággal illetve ennek az egésznek a rendszerével úhogy elsősorban erről fogunk beszélgetni most andrással kezdjük akkor az állításokon menjünk végig végig mehetünk én annyit tennék gyorsan itt ehhez az egészhez nagyon köszönöm egyébként ezt a tömör összefoglalót amit összeraktál és azt hozzá kell tenni egyébként hogy nem csak a partiarc a podcast facebook oldalán hanem nagyon-nagyon sok horgász facebook csoport oldalán ez bombaként robbant aha és nem várt negatív hullámokat

Vetett a mohosra ami nem jó tegyük hozzá tehát magyarország legnagyobb civil közösségét összefogó állami szervezet mertog ez egy állami szervezet nek a vezetője egy ilyet egy ilyet riportot úgymond kiad a kezéből az vállalnia kell azt hogy ez olyan hullámokat fog vetni ami nem várt hát így van erre és azt hozzákettem bocsáatni hogy ez tök jó jó visszaigazolás az a hullámverés hogy nem hiába melóozunk évtizedek óta igen

Mert ami nagyon-nagyon fontos hogy amiket most itt fölvetettél inváziós fajoknak vagy idegen honos fajoknak a tesztelése behozni nem behozni ősonos fajokat zájuk be kis rezervátumokba ezeknek a tényállásoknak amik ott meg vannak fogalmazva a riportban azt kell hogy teljes halas szakma ökológus természeten szakma azt kell látni hogy évtizedek óta konszenzus van hogy ezek nem megvalósíthatóak tehát nem hiába hivatkozik itt a a 96-ös tzető törvénynek a jogszabályra és

Rendeleteire valami nem hiába hivatkozik a 2013-as halászati törvényben és az annak megvalósítását előíró fm rendel vagy vm rendeletekre amik szépen sorban lehozzák azt hogy amiket ebben az interjúban állít egy vezető az nem megvalósítható a jelen formájában semmilyen szinten am ami nagyon-nagyon fontos hogy ha bármilyen célzattal is mentkez az interjú mondjuk egy puhatolózásal hogy mi a mi lesz a fogottatás mert jöttek olyan pozíó hogy végre az amurt

Korlátlanul lehet telepíteni majd a hazai viízekbe gyorsan hozzá kell tennem hogyha végigbogarászuk a jelenlegi 2013-as 102-es törvényt a halász a hal és halászat halvédelem és a halászati törvényel kapcsolatos jogszabályoknak a rendeleteit akkor ott jön ki hogy az amú jelenleg az idegenhonos hajó között van na most itt van egy könyv ami 2013-ban jelent 2022 decemberében jelent meg tehát a legfrissebb ropogós az a cím hogy özenállatfjok magyarországon a

Vm rendeletben inváziós fajként összesen hét darab halfajt aha sorolnak föl inváziós fajként aban benne vannak a busák tehát együtt kezeli a pettyes a fehér meg a a hibrid busafajokat viszont ebben a könyvben a kollégákkal együtt már 20 23 potenciális inváziós fajt raktunk össze tehát 13-tól 23-ig 10 év alatt annyit nött a tudásunk hogy kibővült ez a lista tehát nyugodtan le az vm rendeletet uptudateelni és hozzá kell

Tennem az amur top pozícióban van az inváziós fajoknak a a kategóri rendszerében ez pontosan miért van vagy mit jelent az hogy annyi plusz információ gyűlt össze az elmúlt évtized elmúlt egy évtized bo nem erre gondolok hanem hogy miért az amú a top az az ökológiai hatás amit ki tud váltani tehát az amur maga az hogy bent van egy víztestben az beszélgetünk itt majd későbbiekben olyan fajcsoportokra amihez

Az amur tartozik úgy hívják hogy ökoszisztéma mérnökfaj tehát amur egyet vagy kettőt betelepítesz egy zárt tórendszerbe vagy egy folyóba az olyan folyamatokat indít el hogy egy csomó faj el fog tűnni az amúnak az ott létével e azért mert kizabálja a növényeket pontosan tehát az amurnak kettős feladata van ugye emiatt hordozták szét a világban hogy a vízi makrovegetációt eltüntesse a vizekből és lehessen nyugodtan hajókázni lehessen úgy öntözővízzel

Ellátni az a mezőgazdasági tölteket hogy ne tömíts el már háromszor egy nap a növényi törmelék vagy a békalencse a vizet a szivattyú rendszereket ez tökéletesen jól működik elméletben éz zárt kisereekben de amikor egy élővízű rendszerbe ez bele belekerül és mondom egy öntöző csatorn rendszer és a kiskunágba is ide tartozik ha az amut betelepíted az elkezd zabálni teljesen jól teszi a dolgát de a táplálkozása biológia jön ennek

A fajnak hogy az egyik legrosszabbul használja föl azt a növényi tápelem mennyiséget ami bekerül az emésztőtraktusába és konkrétan a bekerülő növényi anyagnak a 70%-át konkrétan visszaüríti a vízbe ezzel mit okoz egy olyan algabummot hogy elképesztő vízminőség romlás lesz a végeredményátm konkrétan megtrágyázza a vizet és egy olyan nem várt hatás lesz amit már nagyon sokszor láttunk halastóoknál vagy horgásztóoknál ahol megállás nélkül telepítik az amurt beleteszik jó híár

Vegetáció eltűnik majd egyszer csak azt veszik éze hogy a korábban 1eg másf má egyszerűségű vízből lesz egy ilyen kávébanasz mötyi és a végén ott lesz hogy augusztus végén a 40 fokban a kék alga plakkok ott vannak a vízt tetején totál vízivirágzás ennek mi lesz az eredménye éjszaka nappal elindul egy ilyen elképesztő hogy oldott oxigén koncentráció ugrás és tömeges halpusztulás a végeredmény tehát konkrétan amire berakták a az

Amót hogy horgászati célból jó mert járnak maadd oda a horgászok az képes konkrétan a teljes horgászati iparágat az adott tavon lemérgezni szó szerint egyébként az amur tud szaporodni ilyen halasavakban mert ugye elvileg nem ha minden igaz akkor nem az amurral ugyanaz a helyzet mint a busával ez egy reofil faj áramlás kedvelő faj ennek tógazdasági környezetben jól alkalmazkodik de tógazdasági körülmények között tehát halastavi rendszerekben vagy ilyenolyan állóvízi

Rendszerekben nem tud szaporodni ennek a fajnak a szaporodásához kell egy vándorlási periódus ami indukálja azt hogy az ival ival sejteknek a kialakulása megindul és áramló nyagy turbulensű víztestekben hívik eredményesen azt kell látni hogy a busáról már nem kérdés az mind a dunában mind a tisza hazai vízrendszerében tökéletesen jól szaporodik az amurról van már adatunk hogy a tisza vízrendszerében is szaporodik etesen tehát ivadékot is fogtak vissza kicsiket

Is mi nekünk 2018-ban sikerült pici tehát ilyen körönmméretű amórokat fognunk az ipoly torkolatban és erre mindig azt szokták mondani hogy valószínűleg valamelyik halastóból megszökött megkérde szökött a környezetben nem volt sem a szlovák sem a magyar oldalon olyan halastórendszer ahol amugnak a zárt keltetőházi rendszerét ráengedték volna bármilyen átfolyó ütemre és ennek megfen kiszökhetett volna tehát azt kell feltételeznünk és már jönnek a visszafogások ilyen tenyérnyitől egy másfé kilós

Amúrokig a dunán mi is fogtunk már a gyerkőcökkel két éve egy másfél kilóst a budapest fővárosi szakaszán hogy ezek az amúok ezek már azt kell mondani hogy 9900 hogy itt születtek tehát ez a faj ez nyugodtan ahogy mondom vm rendeletben bemehet az inváziós fajok közé h és akkor hogy még ott tart a közbeszéd hogy bizonyos különböző talán csongrád megyei egyesületek azt mondják hogy akor bevezetnek a busára

És az ezüstkárászra is napi limitet tehát hogyha itt tart a alapvetően az egyesületeknek a beszéd te meg azt mondod hogy akkor vegyünk föl még a meglévő hét mellé további tizen nem tudom hat fajt az hogy fog átmenni nagyon egyszerűen azt látni kell az egyik kolléganőm hegedő sannának csinálta egy ilyen citizen science jellegű felmérést a magyarországi horgásszervezetekre küldöt ki egy kérdőívet azt kell látni és ez nem a

A hogy mondjam a képzettségemő fogadó nagy képűség de azok a horgászszervezetek ahol a iskolai végzettség az alacsony ott általában sorozatos rossz döntések születnek a vízkezeléseket tekintve is tehát ezt sajnos azt kell látni hogy minimum egy szakirányú középfokú de inkább legyen már a vezetőségben egy olyan del ami felső fokú végzettséget generál tehát ne legyen az hogy urambocsá nyolc általá vagy vagy egy hozzá mondjuk a szakmán belül hozzá

Nem konyító kisiparos mondja meg hogy hány mázs a pontyot vagy ammút vagy ezüstkárz kell beletelepíteni mert ez azt is feltételezi hogy amikor jön mondjuk egy kocsinyi hal amit bele kell telepíteni nem biztos hogy ki fogja tudni szúrni az ezüstkárázt a tőpont közül amikor beleengedik a vészbe és már láttunk ilyen példát hogy ott álltak a halőrők nagy mellel hogy hú hozzák az adott csatorn ár a halat és

Így számolgattuk a az amúrokat meg az ezüstkárászokat ami íy hivatalosan pontyként kerül bele az adott csatonaszakaszba hát ezt beszéltük lehet hogy pont veled hogy a hogy hogy lehet amó telepíteni mert elvileg nem lehetne de hát úgy hogy úgy adják el hogy az igen hát ez amuk saját fülem halltam e hogy hogy hívnak vízre hogy történt egy adott fajnak a telepítése általában mi az amit leginkább telepítenek ciprius

Scarpio alias ponty igen és amikor bekül a vztesbe akkor hirten a horgászok elkezdik visszafogni a törpehorcsát az ezüstkárázt néha fognak egy-két amurt és látszik hogy ez nem oda ott ott volt mert meg van törve az állat tehát részben vagy sérültek az uszonyai a pikkelyzetén látszik hogy ez valamilyen mechanikai behatás érte és sajnos ezt ezt látni kell és ez azt kell mondanom hogy gondolkodjon el a vízkezelő hogyha

Egyszerkétszer egy adott ógazdaságból ilyen telepítőanyagot kap akkor egyáltalán az a szóban mert még egyáltalán álni és nem vált- egy másik halgazdálkodási szervezetre igen de ugye most a most az van hogy a a az országos horgásszövetségnek az egyik felső vezetője azt mondja hogy igazából újra kellene gondolni ezt az egész szabályozást ugye azt mondod hogy hogy te tovább bővítenéd azoknak a fajoknak a listáját amit abszolút nogo tehát hogy

Nem nem telepítünk sőt ahogy lehet gyéríts tehát hogy nem szabad visszaengedni sem így van bocsánat erreő azt tudom mondani hogy én rendszeresen megkapom és min mind a mai napig be szoktam írni hogy amikor látok egy dunai horgászcsoportban hogy fognak egy 10 pluszos amút és megkezdem hogy ugye nem helyeztétek vissza egyből megkapom a mit tud halmatracfet puszi naom igen akkor belinkelem mert ez az enálf magyarországon című könyv

Ez a neten elérhető magyarul és angolul is és belinkelem hogy olvassátok el ez egy az egyben fent van ez az egy az egyben fent van tehát ez a dunai poly nemz parnok a rozália kötetében bent van angolul is és magyarul is 118 fajt ismertet az a durva benne hogy mekkora probléma van a hazai vizekkel ennek több mint a fele vízhez kötött taxon aha tehát csiga rák hal

És nagyon sok faj kikerült tehát a a mi halas listánk az 38 fajról indult üüm és elővettük azokat a nemzetközi kritériumokat hogy okoz-e mondjuk természeti kockázatot elindította-e egy ősonos állományának a csökkenését és így elkezdtek kipotyogni a fajok szépen lassan és mondaná el egy olyan fajt ami benne volt a tiistátokban aztán kiejtettétek mert nem borított föl semmilyen károséen akváriumi díszhalakként induló csodák például a a legjobb példá a

Szivárványsögér 1984-ben a hévízitóba valaki beengedte és mind a mai napig ez a faj ez nem tudott adaptálódni a hidegvíik klímához tehát 18 fok alatti vízfőműé nem találjuk meg télen sem ugyanakkor meg ott a jaguá sügér aminek a sztoriját múltkor kiveséztük a adáson adáson kívül veséztük ki egyébként úgyhogy nyugodtan mond má ügér meg nagyjából 2010-es évek elején került be nagyon egyszerűen abból a célból hogy egy akvarisztikai kereskedő

Úgy gondolta hogy betelepít oda néhány anyaegyedet és az ivadékot majd visszafogja ja hogy ott szaporítja kvázi saporítja szaporítja kvázi ezt mind a mai napig éképes a probléma nem csak nálunk hanem világszinten ahogy az akvalista úgy gondolja hogy h ez jó inkubátor lesz az ő kis kedvencének ezzel egy olyan ökológiai atombombát dobott le aha ami azt eredményezi hogy ez a faj már együtt fordul elő a lápi póccal

Aha meg a széleskárásszal a kis balaton vízvédelmi rendszerén belül és vissza tudjuk fogni 7-8 fokos vízel amikor a szakadom azt írja le hogy ez a jaguár sügér ami nikarakua hondurasz melegvízű tavaiban folyóiban mocsoraiban él optimális sőméset számára 30-35 fok évente négyszer évik és 3000 ivadékot hoz létre és védi a fészket ameddig csak bírja tehát egy borzasztó szapora állat és azt vesszük észre hogy azokon a részeken az

Az állat már domináns a parti zónába se szitakötő se kétéltű se őshonos alfaj hüm mindent kizabál és ez 10 év alatt még ha belegondolunk hogy 84-től 2000 mondjuk azt hogy 24 mennyi időt teltő a szivárvány sügénnek a betelepítéséig ez a faj ez nem tudott ott nagyon nagy ugrásokra szertenni ahhoz képest a jaguár sügér hát nem azt mondom hogy egy ussein bolt de de minimum egy ilyen egy

Ilyen hármas ugróvilágcsúcs közelébe hogy hogyan ugrálja át ezeket a a a szabályokat és rúgja telébe a szakirodalmat üüm tehát ezen a az amerikai és brazil kollégák azok teljesen meg voltak rökönyödve hogy amerikában és brazíliában is inváziós fjként kezelik a jaguásügeret csak hogy náluk ugye a melegebb égövi részeken terjedt borzasztóan de amikor azt olvassák hogy ez 7-8 fokon is a a tavasszal a vízbe beeső békákat telepetékkel úgy

Szedi le a vízfeszíől mint balina poppert nyáron a 30°okba azért az megdöbbentő és ezek a fajok ezek mind szerepelnek ebben a kötetben és az a az a nagyon jó hogy ilyen ezres nagyságrendben töltik le látjuk a a különböző oldalakról hogy külföldi és hazai kutatók és mondom az összes ilyen horgászati blognál vagy facebook csoportnál amikor fölmü egy ilyen inváziós kérdéskör bármelyik fajról egyből belinkelem ezt a könyvet hogy

Légyszi olvassátok már el hogy mi a legfrissebb és nem nem hwwiy science angolul van írva vagy németül hanem magyarul van megfogalmazva akkor most már tudjuk hogy amur nem kell nekünk tudomány szerint a tokfélékkel hogy mi a probléma azt a 45 adásban már megbeszéltük és derú által javasolt csíkos sügér akkor az ő is a jaguár sügérrel esik egy fekete sügérrel fekete sügér disán sügérel azt tudom nem ez

Egy kettős faj tát a sima csíkos sügérnek és tehát két fajnak a hibridje bocsánat nem fogom fejből tudni ezeknek a keverékét nem vagyok ennek a a területnek a nagy specialistája viszont azt látni kell hogy ezek a a fekete sügér jellegű tehát a naphalféék családjába tartozó fajok amelybe például a pisztráng sügér meg a fekete sügér is tartozik ezek az adott víztestben ahová bekerünek toppredátorok tehát csúcsragadozók tudnak lenni

Ha most egy ilyen idegen honos fajt te bármilyen élőhelyre beraksz az alapvetően borítja föl az egész táplálékhálózatot nem csak a vizit hanem azt azt mondom hogy az a szemiakvatikus tehát a f szárazföldit és a szárazföldit is mondok egy példát a fekete sügér az azért szerepel például ebben az özenárfaj magyarország kötetben mert oké magyarországon nem terjed úgy mint mondjuk a fekete törpe harcsa de az ökológiai hatása hogy

Például lupa szigeti tavokra vagy bárhova elmegyünk nem látsz kétéltűt aha alapvetően alapvetően ez az állat hogyha megnézzük egy amerikai horgászblogot felszíni popperekkel műbékákkal satöbbivel horgásznak rá mert azt eszi ennek megfelelően az legelső fajcsoport amit eltüntett a vztesből hazán ban minden szinten védett kétéltőek ez azért nagyon nagy probléma mert az olyan kulcsfok mint mondjuk a kétéltőek vagy a szitakötők is ide sorolhatóak azok a legfontosabb mondjuk szúnyogpredátorok tehát

Itt egy alapvető probléma hogy sok a szúnyog persze mert szar a víz aha bocsánat miért szar hát mert alapvetően egy olyan mesterségesen fenntartott halalmány van benne ami bizonyos szűk érdekkörnek megfelel ugyanakkor viszont ökológiailag természetvédelmi szempontból és már itt föllép egy nagyon fontos dolog ami ebben a rózália kötetben és ebben az amerikai könyvben egyébként ezt majd be akarom mutatni nagyon lejön közegészségügyi és itt jön be amit ugye

Felolvastál össztársadalmi érdekeket sért tehát egy vagy két azt mondom hogy fanatikus zsinoráztatónak a kiszolgálás érdekében olyan ökológiai problémákat idézünk elő amely az unió szintjén már megnéztem a számokat 2022-ben nagyjából 20 milliárd eurónyi az az ökológiai kár amit az inváziós fajok okoznak gazdasági természetvédelmi és egészségügyi ezt baromira fontos hozzátenni tehát ami a legeslefontosabb az inváziók kapcsán az az hogy ösztársadalmilag van egy olyan negatív hatása hogy például össze

Lehetne számolni hogy hány ember hiányzik a munkából parlagfű pollen szezon közepén mert nem lát a nem lát nem szagol nem tud levegőt venni tehát ezek ilyen problémákat idéznek elő és eltöntünk egy olyan olyan tényleg olyan kérdéskörre hogy hogyha már amú a vízben és elkezd algásodni akkor az mondjuk víz védelem szempontjából ott úszikál a gyerkőc úszikál valaki elkezdi csípni a bőrét a szemét a fülét satöbbi mert hát

Olyan algafajok jelennek meg abba a vzcesbe ami mondjuk fokozott bőrirritációt indíthat el az arra érzékenyeknél szóval ez egy nag nagyon-nagyon komplex kérdéskör és ezért írtam is egyébként a ti blogotoknak az egyik megjegyzésére hogy szakember kell akár állami akár civil szervezeteknek az élére tehát uram bocsánat nem hátsó utas politikusok kezeket feltölteni nem olyan jogászokkal akiknek nincsen erre szakirányú rálátása vagy ha még mindig errez a társadalmi igen hogy

Ezeket elfogadjuk akkor olyan szakértői garnitúrával vegye magát körbe az érintett vezető aki ezeket a finoman mondom südetlenségeket a legelejétől kigyomlálja ezt azért mondom mert van itt például ugye ezt a decemberi előadásban vagy beszélgetésné mondtam hogy minden évben a a magyar agrár tudom elem akakultter környezet biztonsági intézete kiad egy könyvet egy adott fajról vagy fajcsoportról 202 1-ben a horgászati szempontból jelentős pontyfélékől adunk ki egy könyvet eben 10x

Faj szerepel márna örösszernyükeszek bodorka tehát úgymond a közfajoktól kezdve natol 2es vagyok éis balin márna ami nagyon fontos ebben hogy ebben a könyvben vannak olyan fejezetek ami kifejezetten az adott fajoknak a konzerváció biológiájáról élőhely fejlesztéséről szól összhangban azokkal a jogszabályokkal amit a 2013 102-es törvény tartalmaz és ebben több fejezetben dél istván szerző hüüm tehát itt nyal vissza eg egy kicsit a fagylalt ak kell hog hogy hogy

Van egy vannak ilyen publikált anyagok amelyekben én nekem is van közös publikáció több mohosz vezetővel és amikor megkérnek hogy írjunk valamit egyértelműen azt mondjuk hogy igen csináljuk mert ez viszi előre a mondjuk azt hogy a horgászati vezetőknek is a szemléletmódját és erre azt kell mondanom hogy ez a nóvum tehát ezt nem érdemes néhány gazdasági potent által nyomott azt mondjuk hogy már mitt mondtam hogy 10-20 éve konszenzussal

Elfogadott érveket újból felrúgni és ne menjünk vissza a 90-es évek a mondtad hogy ennek a kvázi alapműnek az egyik szerzője a der így van tehát van benne fejezet am akor k de akkor kijelenthetjük hogy ő nem hülye én azt kell mondanom hogy tehát alapvetően ezt nem mondhatjuk ki senkiről hogy ő alapvetően milyen szellemi képességekkel rendelkezik de ami nagyon-nagyon fontos hogy el kell különíteni azt hogy mi a

Szakmai konszenzus és mi valakinek a magánvéleménye illetve hogy mi a gazdasági érdek illetve vélt gazdasági érdek mert bocsánat hogy félbeszakítalak de az nagyon fontos a drr által adott interjúban hogy ő két okból kifolyólag mondta azt amit mondott az egyik az a társadalom finanszírozza tehát a társadalom érdekeit kellene inkább előtérbe helyezni ergo a fizető horgászokét a másik a érve vagy vagy oka a kiindulópontja az pedig a klímaváltozás

Hogy szerinte a klímaváltozás miatt megváltozott környezet az úgyis abba az irányba tereli az ökológiát hogy az őssonos magyar fajok egyébként is el fognak tűnni és akkor már telepítsünk olyat ami meg ezt jól bírja ö akkor visszatérve társadalom és gazdasági érdek az nagyon érdekes volt az idei halászati horgászati szakember találkozó amit tényleg mindenkit javaslok nektek is meg minden horgászati szervezet vezető vagy aki egy kicsit a horgászatal mélyebben

Akar foglalkozni hogy minden évben ez az az ak kult környezetbiztonsági intézet általában január végén február elején megszervezi ezt a találkozót jöjjön el ott idén nagyon sokszor elhangzott az borzas kemény kritikaként a halászati ágazat felé haltermelők felé hogy mi már nem pontyot akarunk venni aha miért nincsenek keszekfélék miért nincsen sügér miért nincsen süllő megfelelő mennyiségű csuka elhangzott ugye a dé intervjúban hogy a csuka azz az nagyjából kampó

Vége na most ezt azért nálam is kivette a biztosítékot ezt tegyük hozzá tehát ott elhangzottak olyan horgásza horgászati ágazat vezetők részéről olyan igények amit uram bocsánat hogyha nagyon-nagyon bedugom a fülemet mint egy cégvezető és azt mondom hogy nem érdekel mert csak pontyot tudok előállítani akkor azt kell mondanom hogy ez az ágazat ez halott ühüm ez fejben halott tehát hogyha nem hallja meg a piac igényeit igen mert

Nem fogunk tudni mindig a horgászati szevvezetek számára mondjuk azt hogy mi ez intervenciós pontjot ühüm letolni a tokonigen és uram bocsánat a legjobb példa hadd beszéljek hoza mint balatoni horgászgyerek a balatoni halászati zrt tehát látjuk azt hogy a balatoni halászati zrt-nek a honlapján fönn van hogy hogy nő a bolatoni sudár mennyi sülőt raknak bele hogy nő a süllő most a különböző tagokon a balin hogy áll mennyi

Kősülő tudtak tehát ott van egy ilyen transzparencia nem hiába tudták a szári zsolték mondom ezt múltkor is elmondtam de most is tartom a szavam hogy nem hogy közép-európa de európa egyik legjobb horgászzét létrehozni az hogy most hogyan ütünk le a vízpartonöm megint már sztori de maga a víztest és abban a halállomány és most például egy olyan inváziós problémávan mint a fekete törpe harcsa ami megjelenik és borzaszt

Tehát tényleg horgászként sem tudom fölfogni hogy egyik évől a másikra ökológusként elképesztő érdekes kérdések merülnek fel ezzel kapcsolatban de azt is megpróbálják a top szinten kezel és vannak már olyan előremutató eredmények amik mutatják azt hogy ezt a fajt ha tovább követik ezt a kommunikációt hogy a kutatók a halászati szakemberek a természetvéelmi szakemberek és a horgászok együtt tudnak egy olyan inputot adni ami a végén meg fogja hozni

Azt a közös stratégiát mivel ez a faj nem fog eltűnni a víztesből soha de olyan szinten tartható hogy nem kell azzal számolni bent a maráson hogy valószínűleg 10b k kapásnál fogok egy 30-40 dkás törpearc üüm tehát ugye a balatonnál talán az egy könnyebbséget jelent hogy ott van a limnológiai intézet tihanyban a parton még mondjuk maconkán ami derer úrnak a saját pályája ott nincs egy ilyen kutatóintézet és

Ott nyugodtan tud kísérletezni lapátorutokkal és csatornaharcsával ez a lapátorutó csatornaharcsa különböző tokfélnek a fölszáetes matunkára ez egy borzasztó nagy biznis az bizos az bizos nézzük fönnyitjuk nem is tudom melyik horgászújságot azt vetjük észre hogy a cikkek jelentős része maconkáról származik tehát jó a lobbija jó a reklámja jó a marketingje az viszont mindig is fel kell merülnie minden vészkezelőnek hogy itt egy ökológiai adókapok van tehát nem fogod

Tudni hogy abban a víztesben valójában mi megy maconkán é többször voltam az agyvának a felső szakaszán és az alsó szakaszán is maconka elfolyóvze az azt mondom hogy egy ilyen brutálisan algás nem mondom meg milyen vízminőségű kategóriába tartozó víz nagyjából kell a folyónak egy olyan 15-20 folyam kilm hogy le tudjon tisztulni hogy rendbe jöjjön utána kezdeszel benne olyan fajokat fogni ami a mondjuk az agyválnak a jellegzetessége fölötte

A kiszökő inváziós fajoknak az ivadékait meg tudod fogni és teljesen más formával találkozol a kettő között ott van egy maconka vissztázó rendszer több tóval ami nemzetközi szinten jegyezve van már de ennek az a problémája hogyott olyan mennyiségű horgász van olyan mennyiségű horgászati nyomás és itt jön előtérbe az hogy vannak ilyen tavak rendben üzemelje van egy elgondolása egy halasítási terv azt nyugodtan megvizsgáltatja vagy megkéret egy halászati szakértőt

Akár az egyetemünktől vagy más intézettől mert magyarországon több ilyen cég van magyarországon több agrártudományi egyetem van ahol halászati halgazdálkodási szakemberek dolgoznak hogy szerintetek ez így jó-e hogy ezt így csináljuk üüm tőlünk bocsánat hog így mondom lajtán túl ezt a rendszert ami ami maconkámos fönn áll ezt nagyon nagyon sokáig valaki nem tudja fenntartani ü mert ha bebizonyosodik hogy szenyezd a vizet mondjuk inváziós fajokkal akkor ott előbb vagy

Utóbb olyan megfelelő eurocentes bírságok jönnek hogy closed tehát itt ez a ez a ez a ez a nagy érdekesség hogy mi nyugatra tartunk meg kelet is meg össze-vissza én azt hiszem hy inkább helybe toporgunk és már kelet is minket leagy csak erre mondom azt hogy például romániában ezek nagyon keményen megvannak szabályos már tehát a román halvédelem halgazdálkodás olyan szintre jutott el amitől szerintem magyarországon a legtöbb ilyen

Természetes vízkezelő hanyadomlok menekülne ott van egy olyan tilalmi időszak hogy hegyvidékeknél szeptembertől számítva fél év pihi a víznek nem fogsz nekem ott piszángra horgászni amikor az szépen a 4-5 fokos vízben építi a fészkét őzziv majd amikor márciusban lementek az első hullámok akkor kimehetsz síkvidéken viszont ott is egy fél év szünet van ühüm tehát ott nincsen trúvá januártól nekem ott május végén fog fölszabadulni az hogy te lemetsz

Először mondjuk túcsába pergetni a csukára és kezdenek följönni a vizeik bocsánat tehát azt kell mondanom hogy kezdenek úgy főni a vizeik hogy sok tekintetben le fognak minket hagyni mert egyébként hozzá kell tennem hogy a román horgászcsoportoknál is már az a az a szellemi ami nyugodtról átsziváró ah az már érezhető egyébként hogy mondjam miért kérdeznének meg téged akkor hogyha tudják hogy mi lesz a válaszod hogy azt mondod

Hogy figyelj ez nem oké hát én se kérdezem meg tudom mi a válasz és nem étek v egy oké meg az hogy be kéne zárni azt kell mondanom hogy van egy szituáció van egy ökológiai rendszer ami nem fenntartható ami problémákat fog okozni ha ezt föntartod ideig ennyi ideig ennyi pénzt fogsz belőle kivenni de később neked ennek a fenntartása sokkal de sokkal nagyobb problémákat fog okozni anyagilag aha

Tehát itt magyarországon semmi másra nem lehet hatni mert a jogszabályok sajnos úgy vannak kialakítva hogy jogszabályi hogy mondjuk presszió az minimális ki lehet őket játszani és minimális a bíságolási lehetőség csak a pénztárcáján keresztül tudsz bármilyen mondjuk azt hogy pénz által orientált civilszervezet l hagy horgászszervezet vagy egy természet egyes tök mindegy egy vízkezelőnek csakis kizáag a pénztárcán keresztül tudsz hatni tehát hogy hogyha visszatérve itt az amur kérdésére

Ha odajön hozzám egy egy és t hogy szeretné amurt telepíteni vissbe kimegyek fejemnem azt a vet hogy milyen halálomány van benne és azt mondom hogy figyelj ne aút rakjál bele sok benemuk a keszekféle toljál bele mondjuk három- négy mázsa csukát vagy süllőt egy-két harcsát mert van benne annyi apróha satöbbi de amút ne mert abban a pillanatban hogy az élőhelyeket átalakítja neked lesz egy pár éven belül egy

Olyan kávébarna szar vized amiben minden halad garantáltal nem fog pusztulni rövid tá van belő a nyári oxigénány miatt mert és mutatok neki példákat hogy ezt hol csinálták meg amit te megterveztél ha értelmes mondom a a adott víztesnek a kezelője akkor kapásból fölteszi a kezet hogy haai trde jaj de jó persze mert nem akar utána csődbe menni mondjuk van egy tippem hogyha a maconka tönkremegy akkor majd már

Más fogja kezelni de ezt má hagyjuk visszatérve mennyi vagy bocs az az amurt azért teszik bele a vízbe hogy mert túl sok a növény de horgászok baromirra szeretik hogy nagyott küzdés rohadt nagyra megnő az eg az egy másodlagos az a horgászattiz oké de hogy az amúr az mért oldja meg ha csukát tesz bele mondjuk hogy a attól nem lesz kevesebb a növény a alapvetően a hazai vízgazdálkodásnak

A problémaköre az bőven túlnő halakon ühüm tehát itt azt kell látni hogy a hazai mondjuk azt hogy miért olyan a kiskunsági főcsatorna vagy bármely hazai öntöző csatorna ahogy kinéz tehát az hogy másfé k m vízoszlopban ott a hínár vegetáció és tényleg nem bírják a szivattyúk betáplálni azt a vizet ami azt megmozdítja és megfelelő mennyiségű vízzel látja el a szántóföldeket ami hozzá kell tennem prioritás ezekbő tehát nem

A horgászatatás a prioritás hanem az hogy az öntözővízzel elássuk az adott infrastruktúrát legyen az természetéelmi vagy agrárcélú tehát itt jön be hogy magyarországon a csatornának az állapota az nem csak vízügyüm hanem agrár probléma mező gazdasági probléma itt elsősorban vidékfejlesztési természetvédelmi erdő erdészeti ágazat és ami nagyon-nagyon nagy probléma mind a mai napig én azt látom hogy ez kifejezetten a a vízügynek az egyik ilyen nagy problémahalmazza hogy valójában

A csatorna rendszereknek nincsen gazdája aha mert a vízügy azt hondja hogy szolgáltat fölteszi a kezét ha azt kérik hogy legyen tiszta akkor kitakarítja ha azt kérik hogy legyen fás próbál fástani tehát nincsen exakt gazdája ezeknek a víztereknek ö halasítás az hogy horgászatás szempontjából ki ottan vízkezelő az megint egy más tészta de itt azt kell látni hogy ezek a nagy problémahalmazok együtt befolyásolják azt hogy a csatornák úgy

Néznek ki hogy kinéznek mert őszintén megmondom és ez például vízügy a legmzen ki szokott ettől óckodni ha azt mondom hogy tartsátok be a jogszabályban előt meder középtő számítva kisvízfolyásnál mondjuk 15 155 mig nem mehet a mélyszántás akkor kapásból azt mondják hogy de hát akkor nekem az állami támogatásomból ennyi meg ennyi fog elesni és hiába a 100zúzó ott ott fordul meg a csatorna mellett vagy a trágyaszóró traktor

Konkrétan a amikor megfordul egy kicsit meghinti a vizet kicsit félrehunjunk felette ha azt mondanám hogy mondjuk a meder középtől számítva a parti zónát beleértve egy olyan 10 m fásítás leárnyékolom a víztestet plusz a fásításokkal vagy hogy természetes vegetáció tehát ilyen bokorfizesek vagy bármit odaraksz nagyon nagy mértékben le tudod csökkenteni a bemosodó plusz tápanyagterhelést műtrágya csurgalékvizek satöbbi ez azt hozná magával hogy alapvetően már a vízben lévő makro

Vegetáció nem tudna olyan itemben felnőni tehát ki tudod lőni az amur kérdéskört egyetlen egy metodikával a nagyon nagy probléma ami magyarországon az hogy öt vagy hat szakágazatnak kéne a kommunikációjához ami jelen pillanatban azt mond hogy elképzelhetetlen tehát ezek az gazatok minimális szinten kommunikálnak egymással legfőképpen akkor amikor uniós pályázatoknál valamit lehet bartelezni hogy most egy kicsit kotrunk most egy kicsit betonozunk utána fásítunk satöbbi a fenntartással már az

Már más kérdés de ahol lehet pénzt pénzt valamilyen szinten akár hazai akár uniós lecsippantani akkor kommunikálnak egymással de amikor ilyen komplex ökológiai problémákat kell megoldani akkor borzasztóan hiányzik a a kreativitás és azt kell mondanom hogy azok amik ezekben a könyvben bele vannak nak írva tehát a friss up todate szakmaismeret akár nemzetközi akár hazai szinten mert pont ez az overrun tehát ez a túlcsordulás vagy túlfutás andrew reevesnek

A könyve a a busa és az amur problémájával amerikából ez tökéletesen elérja azt hogy amikor a usgs azt mondta 63-an hogy hozzuk be a z amur teszel reggel egy olyan problémával szembesültek később az amerikai hadsereg próbálj megoldani ezt a problémát 18 millió doig vanamb é nem nem tehát nem tehát azt kell látni hogy a az amerikai hadsernek a mérnöki gárdája az a világon a top ühüm tehát

Amikor őket vették be akkor általában arra van hogy hold meg menjünk le a mélytengerre meg valamilyen valamilyen olyan dolog hogy hogyan tudjuk lehallgatni még jobban kinát úgy hogy észre se vegyék tehát ők a top tehát hogyha őket vették be arra hogy próbáljanak megoldást találni mechanikai zárak helyett elektromos kerítéssel olyan vegyszerekkel hogy speciálisan csak ezt takarítsa ki a vízből tehát hogyha ezeket kell bevetni ott nagyon nagy gáz

Van nálunk azt kell mondanom hogy kíváncsi lennék arra hogy melyik az a mérnöki cég vagy melyik az az ökológus csapat aki mondjuk zárós határidőn belül mondjuk a magyarországi busa problémára megoldást tud találni mert én most azt látom és itt visszajutgatunk arra amire ugye feltűnt és ugyancsak egy elég kemény adókapokot indított el a horgászközösség hogy korlátozni a busafogást vagy az ezüstkereszt fogást hát na ettől állt föl a

Hátamon a sző hogy végre vannak emberek akik mondjuk amikor a busa true elkezdődött ez ugye 90-es évek 2000-es évek akkor mindenki utálta borzasztó rossz volt a marketingje most nagy nehezen fölépítettek egy olyat hogy a busa tényleg ehető én nem eszek halat de a családom szereti mert nagyon jó receptek vannak és amikor egy-két stásé fodvál és nem lazaca meg ilyen harcsa meg olyan izé tö meg egyebek hanem

Elővesz egy körösből származó busaféét és úgy elkészílt hogy azt mondom hogy ez jól is néz ki megkívántam még nincs az a halszaga ami alapet a busát hogyha valaki fogott már tudja hogy annak milyen szaga van jól elkészítve tálalható és elindult rá egy hullám ami hozzáteszem baromi nagy gazdasági érdek mert nincs olyan magyarországi csaligyártó cég szerintem aki nem állt elő busás etetőanyaggal és vannak horgász boltokat üzemeltető barátaim

És megdöbbentek rajta hogy például még a velencei tó környékén vagy fehérvárnál üüm a legnagyobb mennyiségben eladott etetőanyagok ma magyarországon ebben a régióban is a busás csalik h busásan jövedelmező üzleten busásan jövedelmező busázó csalik és és fogják viszik és tényleg lemegyek mondjuk a háros sőbbe kajakból pecázni és nem találom meg a kősülőket télen mert látom hogy kopog kopog kopog és amikor hallom hogy az rsd-n probléma az hogy

A pergetők éves szinten hány mázsát kénytelenek vissza visszaengedni mert szabálytalanul akasztották azt a szerencsétlen musát amit 26-szor fog ki valaki mert vagy a hátába akad bele mert olyan hogyha akárhogy próbálom tőle 10 mre elhúzni a poppert akkor is bel leakad 40-50 kg-s dögökről beszélünk tehát nem 20 centis kis küszökről igen és és már a hal szenved akkor amikor kiveszik és vissza kell engednie tehát külső akadással vissza

Kell engedni és ezt próbáljuk még úgy szabályozni hogy látok hogy hölgyek urak gyerekek ott vannak hármas körös békeszent andrás duna bármely szakasza tisza bármely szakasza fogják viszik én azt tudom mondani hogy hordják el minél nagyobb mennyiségben mert ahány busát takarít ítanak kell ma a horgászok a magyar vizekből annál nagyobb természet kezelést semmilyen halászati szervezet irányítotan nem tud véghez vinni tehát ez ez ezt ezt korlátozni vagy szankcionálni

Azt hogy mondjuk nem 10 darabot visisszel hanem mondjuk 12t azt kell mondanom hogy az interjúban említett másik neves politikusoknál hogy az engem sokkal jobban ki tud akasztani nem vadászok rendkívül sok v ismerősöm van akik már nem is vadásznak a mai hazai vadászati morá miatt amikor ott van egy ilyen nagy teríték üüm és látodt hogy orbaszájba sebezték a valat tehát ott ment a hajtás mindenre is lőttek ami

Mozgott eltalálta eltalálta nem nem és ezt így lefutózzák v nagy isten az említett személyn mondjuk egy helikopterezetett állatról is lehet beszélgetni ezeket így párhuzamba hozni és akkor na ott egy teríték amikor ott van mondjuk 152 busa egy matracon folyóparton szépen lefényképezve nem tudom hogy melyik a a azt mondom hogy az etikailag megkérdőjelezhetőbb ezt mindenki döntse maga nálam nálam megvan hogy melyik melyik persely vagy melyik serpenyő az

Amelyik hamarabb kiveri úgymond a a biztosítékot és akkor közben ugye most erről van szó hogy korlátozni akarják aminek valószínűleg megint csak gazdasági okai vannak mert ugye amit mond hogy most már mindenki busás etetőanyagot gyárt mert a horgászok rájöttek hogy milyen rohadt jó sportal a busa megy mint az állat rohadt nagy és és valószínűleg ilyen megfontolásból mondják azt hogy á maradjon ebbe nagy busa hát nehogy elhordják mindet

Mert akkor már nem jönnek ide horgászni vagy nem értem hogy mi lehet az más oka csak ezt az egy dolgot tudom elképzelni na itt itt itt kérdezném meg a szakmainokokat mi a mögötte lévő cashfak tehát kétszel winwin vagy nem winwin az tény hogy azt hozzá kell tenni hogyha a busa eltűnik vagy valamilyen szinten lecsökken az állománya és kezelhetővé válik akkor más halfajtnak az állománya mondok példá balin

Jász paluc szilva domi amik egy élőhelyen vannak ezzel a fajjal és az ivadékai és ugyanazokon a területeken mozognak és ami a legfontosabb hogy a busa az ugye mivel planktonikus szervezeteket fogyaszt fitoplankton zolankton az az ös összes hazai őshonos horgászati szempontból is fontos halunk ivadék elől eszi eligen a táplálékot a legesleg fontosabb fázisban abban a nyolc hónapban konkrétan éhen hal aha a halivadék mondom jász balin süllő harcsa

Csuka sorolhatnám ugyanazt a pultt használja aha táplálék tehát a vízi táplálék házatnak a legalját és hogyha erre rátelepül egy ilyen top fogyasztó ami konkrétan a négy-ö szintű elton piramisb ugye táplág piramis mindenki látott elsődleges fogyasztó másodlagos satöbbi így föláll hogyha ezt lezárjuk két szintre plankton és busa akkor minden ami a a különböző szintekken van az vége próválj összeesik amerikában ugyanez van tehát például amerikában a lapátorú tokállomány

Az azért romlott össze a vizekben mert ugye egy táplálékpolt használ táplálékbázist a planktont használja ugyanúgy a busa és a lap látúok és ahol a busa megjelent a lapátúok állományok összeestek pillanatok alatt eltűntek mellette érdekes módon olyan fajok is eltűntek mint a kajmáncsuka már említett fekete sügérfajok üüm tehát ezek így így tokkal vonóval egy-két szezon alatt mert hogy olyan mennyiségben jelenik meg előzönli a vízeret kimeríti azt a

Pult és idővel összeomlik de addigra már a őshonos föőnek a populáció is olyan szinten szenved hogy nincs az a mennyiségű telepítőanyag amivel azt lehet pótolni tod hát igen meg ugye amit említettél a csuka meg a sügér ragadozófajok ha nincsen ivadék mert elhalálozik akkor nem lesz utána táplálékhala ezeknek a ragadozó így van ez így van tehát ez mondom ez egy nagyon-nagyon érdekes ökológiai játszma ami zajlik a vizekben

A klímaváltozás még erre rátesz egy lapáttal mert az az még nagyon oda tud tenni még a busához van egy kérdés ne busázzunk tovább kérdezz meg de lépjünk tovább a tiszai hallépcsőnél voltak képek videók a a facebookon arról hogy micsoda busa állomány terelődött ott össze azt miért nem halásszák le olyan egyértelmű lenne nem hogy ott gyorsan akkor bekerítik aztán pár tonna akkor ki is jött na akkor a

Menjünk vissza a 2013-as halászati törvényre ami részben vag teljes egészében megszüntette a természetes vizeken vajló halászatot nagyon kíváncsi lenék hogy ma magyarországon ki az aki mondjuk dobóhálóval kerítőhálóval ezt a munkát meg tudná csinálni ühüm ja hogy nincs is már rá szakember gyakorlat konkrétan akkor ezzel a törvénnyel egy több 100z éves hagyományos megjeletési formát tacsra vágtak és nagyon-nagyon bocsánat a kifejezésért megmosolyogtató az amikor néhányan ilyen 5 mter

Hosszú kerítőhállval próbálnak meg valamit csinálni avadékmentés szempontjából el lehet adni jó marketinget de amikor mondjuk egy lát én még láttam a 90-es évek végén 2000 években hogy vácnál hogyan indultak meg egészen dunakessig egy olyan hajóval három hajóval középen egy hálóval amivel elől egy háló egy rossz minőségel vol letakarították a vizet minden akadályt ágat bogat autógumit hullát leszedtek majd jött a nagyháló és utána kimentél a halpiacra és

Ott volt minden aha de érdekes módon akkor le tudtál menni úgy horgászni hogy még fogtál halat értelmezhető mennyiségű halat aha most ha kimész a dunára tudsz halat fogni mert a horgászati módszerek fejlőttek ugyanakkor egy olyan fajkészletváltozás történt hogy nappal nem rakhatsz föl élőcsalit a dunán mert fölraktál a 200 gos kosárra egy háromszem csomtit van egy ütésed vársz egy órát és utána egy tökig nnyyelt gépet fogsz kirángatni

Ami már meg is döglött majd utána azt látod hogy a márnát azt a 150-es vízen lebegtetett va al tudják megfogni a horgászok mert a meder alján bármilyen etetőanyagot raksz be még a busásra is a gép az föl libben abba a vízoslopba ameddig föl tud és taln ott összeszedi a lebegő kajákat tehát egy olyan változás indult el a halfunával együtt is ami ami ami nagyon komplex és tényleg

Elgondolkodtató de itt ezeknek a fajoknak ezt a ezt a problémahalmazát é csak generálni tudjuk és akkor te azt mondod hogy a a halászat teljes betiltás az hiba volt szerinted abszolút az nem volt átgondolva aha abszolútan nem volt átgondolva én azt hittem hogy ez a jó nyilván horgász szempontból hogy ez egy ilyen szuper dolog és 2000 amikor írjuk 2010-es évek akkor megtörtént hazánkban úgymond egy ilyen politikai váltás

Is annak látjuk a folyományát és bizonyos olyan személyek kerültek akkor vezető pozícióba akik a mindenféleképpen azt akarták hogy horgász horgász horgász legyen mindennek a gazdája én nagyon sokszor el szoktam mondani és ezért válom is a felelősséget hogyha elvesszük a magyar halfaonát csak a terzes fajokat azt az 56-ot hogy mennyit mennyi a magyar fajlista és abból mennyit használnak a horgászok úgy használnak hogy fogják igen akkor megdöbbenünk hogy

Tényleg átlagban egy magyar horgász ha még a dunáról is beszélünk aminek a halfonája ezért egy igen tág spektrum kecsegétől kezdve angolna balincsukas süllő nagy ragadozó keszekfélék akkor megállunk egy ilyen 10-15 fajnál igen és az összes többivben mi van és vannak olyan fajok amelyeknek például a konzerváció biológiája már ott bukik meg hogy nem tudjuk hogy egyáltalán léteznek-e még ezek a nagy tokfélék amiről ugye múltkor is beszélgettünk tehát

Hogy egyáltalán horgászok néha fogogatnak mert vannak már olyan módszerek de korábban csak is kezdelg a halászati ágazat tudodt ezekről bármi nem információt mondani hogy bédakarappancsánál mohácsnál tiszalök egy satöbbi hol fogtak nagymetű tokokat benn a meder közepénüm és vannak olyan részek mind a ma napi tényleg a dunán a tiszán ami horgászati szempontból mind a mai napig azt mondom hogy elérhetetlen tehát nincs meg az a metodika üüm hogy

Oda be tudjál menni hatékonyan hatékonyan halat fogni mondjuk ott mohács magasságában a meder közepéig nincs az az a bot amivel el lehet dobni és ott is lehet tartani aztán a motyót nagyon sokan ugye csónakból próbálkoznak meg ezzel de azt kell látni hogy csónakból sem egy életbiztosítás mert előbb vagy utóbb le fognok dudálni onnan a hajózóútból és a hajózóút ühm az kizárja neked azt hogy ott mondjuk csólakkal

Bent tudjá botorkálni tehát ez ez a kutyoktatokni a kilbbennek és akkor ott a hajózó szélén végig verik a vizet és akkor ott próbálnak harcsát fogni és ők mondják azt né hogy hát a radaron meglepődnek amikor egy ilyen hát harcsán egy kicsit nagyobbhal így elellibben valamerre és így és mondják hogy hát nem tudják mi aha tehát ez nekem nagyon elgondolkodtató az volt hogy én nagyon sokat horgászok ugye

A a fővárosi dunán amikor a margit margit szigetnél újjáépítették a margit hidat üüm és lent a keszonosok kaln tudtunk beszélgetni és elmondták hogy milyen halak vannak ott bent mekkora méretűek nem gondoltuk volna és ez ezzel úgy úgy szembesülsz hogy berakod a 200 gros karmosómot megküldöd a 300 nadát vagy gilisztát a az adott pilon alá van egy kapásod ami majdnem vinnni a botot kapaszkodsz mint a harry potter

A seprőjébe és 200 m25-ös fonó zsinó az így elfogy és nem tudod mi az és nincs nem szállasz be csónakban mert onnantól kezdve már neked olyan bíság esély nincsen és én kettőet éltem át és azt kell mondanom hogy nem kis valami lehetett valószínűleg nem egy elbetemült orosz tengeratyáról merült el ott a de de tényleg vannak olyan részek amelyekre azt mondjuk hogy kutatóként is hogy nem tudjuk hogy

Mi lehet ott bent korábban említetted az angol át most magyarországon mi az angolna helyzet ugye arról azt mondják hogy az a szargasszó tengerben tud szaporodni ami igazából az atlanti óceánnak egy áramlatokkal körbezárt része míg itthon igazából elvileg 90 óta nem telepítenek angolnát aztán mégis lehet fogni és ezek nem vagyok benne biztos hogy 50 éves az összes nagyon érdekes a felvetés az angolnával kapcsolatban én is kaptam mindig

Mindenfélét és én mind a maj napig tartom magam hogy én az angolnától mazai fauna őshonos elemének tekintem hála az ének a halászati törvény is így őshonos falmaz igen mert hogy például mátyás királynak a receptes könyvjeiben szerepel az angolna ah és úgy hogy egyébként dunai halászok fogták és ugye mátyás király udvartartásában rengetegen jöttek olaszországból és az olasz konyhai vitézek ott gyorsan ezt elkészítették füstölve és pácolva vagy ahogy

Tudták tehát vannak erre vonatkozó receptek hogy a dunai halászok már fogták az tény és való hogy az angolnaama már az ausen vörös listá ugye ez a nemzetközi vörös könyv olyan kategória rendszerben van hogy a fokozottan védett tehát a vneréből kihalál szélén is táncolgat már ennek két oka van az egyik az hogy elképesztő kevés angolna ivaréret angolna jut ki úgy hogy levándoroljon a szergaszatangbe tudjon szaporodni és a

Picike üvegangolna angolna lár és az üveg angolna vissza tudjon jutni olyan mennyiségben le csökkent a vissztó angoláknak a mennyisége hogy például hollandiába németországban és franciaországban amikor angolna visszavándorlási időszak van a vízjeremőeket leállítják hüüm tehát olyan szinten védik az állományt sőt most már azt is megfigyelték most már ilyen monitoring rendszerre hogy mikor kezd az adult angolna vándorolni akkor is látják a rendszer tehát fjon le ez ez ez

Egy aha budgetben kieső pénz nem termel az erőmű áramot ühüm de az állam úgymond mint felelős társadalom azt mondja hogy egy faj megőzése érdeké ami korábban brutális nagy gazdasági fenntartással bírt mert mindenki angolnázott ühüm ennek a megőrzése érdekében ezt elengedjük és ez nagyon-nagyon érdekes hogy magyarországon egyébként érdekes módon én is a balatonba négy-öt éel fogtam utá angolnát és most például a a különböző balatoni facebook csoportokkor rendkívül

Sok angolna fogás jött és ezek a régi telepítésekből maradtak meg tehát ezek a ez az angoln ezek 40-50 évig el vanannak tehát rkívül hosszú életű halak nagyon jól meg tudnak bújni úgyhogy nem veszed észre és nagyonnagyon én azt kell mondanom hogy óvni és védeni kell őket tehát ezek a ezek a matuzsálemi egyedek ha le tudnak majyutni a síón keresztül akkor akkor legyen lehetőségük arra hogy valamilyen szinten

A vándorlásukat leudják úgy ahogy letudják tehát azt kell mondanom hogy az angolna az ha dunán fogunk például ilyen kisebb méretűeket évente egy kettő becsúszik akkor nálunk a tanszéken pezsgőt bontanak a kollégák hogy végre vigyük tejes ikrás milyen állapotban van mülller tamás kollégám volt az aki az akadémiai nagy doktori címének részben az angolna mesterséges szaporításának a megoldását ból írta elképesztő tehát a a ahhoz hogy megtudják ezt ennek

A fajnak a megőzését meg tudják csinálni és tudják mesterségesen szaporítani meg nem mondom nektek hány intézet hány 100záz kutató kooperációk világszinten és ezt egy magyar kolléga tudta megoldani dr müller tamás nagyon sok jó tanulmányt írt erre vonatkozóan hibrid angolna így hibrid angolna úgy már ott tartottak hogy japán ausztrál angolna satöbbi mindenhol próbáltak összefogni mert nem csak az európai angolna van értzesen nagy problémában hanem az összes többi

Angolna faj tehát a japán és az ausál angolna is küzd ezzel hogy globális klímaváltozás tengerek melegedé vízjerőművek bedarálása folyamszabályozás túlhasználat satöbbi tehát ez ez nem egy nem kifejezetten az európai angolára fókuszá probléma csak ez mondom így amikor azt mondjuk hogy társadalmilag mi egy kicsit kiadja a pénzt és satöbbi akkor el lehet gondolkodni azon hogy végülis egy fajmőzése szempontjából néha egy erőm is le tudja kapcsolni a generátort

Máshol igen a a hibrid szó elhagyta a szádat és ez szintén egy korábbi adásunkban volt köztünk téma és akkor megígértük hogy megkérdezünk róla téged hogy a hazai hibridekkel amiből egyre többről érkezik fog tehát hogy én is fogtam nemrég jás balint vagy balinjszt azt már nem tudom hogy a kettő közül melyik helyes melyik az anya az a lényeg tehát a igen azt azt így azt nem mondta meg

Ezt meg lehet valahogy állapítani amúgy a morfológia béek alapján igen nagyjából melyik volt a melyik volt az ikráss melyik volt a teljes bölcsész vagyok nekem nem volt ott a partoláselyem sőt én akkor helyszínen jásnak is néztem egyébként csak utolok a futón egyanú hogy az a szája az hogy benyelte azt a wblert és ak nézegettem és akkor akkor állt össze hogy úgy [ __ ] meg ez ez

Hibrid volt de van pontykáráz ilyenek az minek számít a hibridek esetén ez nagyon érdekes mert például a a legesleg nagyobb vitát emlékszem egy előadásom után a a miniszumnak az egyik képviselőétől kaptam amikor azt vizsgált ócsőek túrján élőhelyrehabilitáció fokozottan védett láp rendszer n0 a közén hogy a a rehabilitációba bevont területen belül megjelent a az a széles az ezüstkárász ugyanakkor az ó turrián területe mind a ma nap az

Egyik legbiztosabb pontja a széles kárásznak aha és amikor így föetettük a kérdéskört hogy akkor most ennyi hibrid annyi széleskáráz tiszta morfológiailag tehát testalak szempontjából ennyi tiszta vüskánálsz és akkor a hibridek így hibridek úgy és akkor föltette a kezet az adott minisztériumi kolléga és azt mondta hogy ne hibridezzünk tehát abban a pillanatban hogy látjuk hogy ez nem tiszta akár genetikailag akár morfológiailag az már nem a védett kategóriába

Tartozó halhoz tartozik tehát azt el kell felejteni itt nagyon nagyon érdekes amit felvetsz mert például a balényász esete az olyan hogy más a tilalmi időszaka más a mérkorlátozása más ez más az én azt tudom mondani hogy ezeket a hibrid egyedeket minden esetben én magán véleményem az hogy visszaengedem nem rendelkezik róla semmilyen rendelet hogy ezt hogyan kell kezelni de én mindig úgy járok elell hogy a a nagyobb

Védettséggel rendelkező fajt tekintem truvának tehát baliná 40 cm tilalom május egyik csókolom viszontlátásra ha például a jásznaak ki van tolva ugye a szapadás időszak adott visztesben akkor a jászbal én hibridnél tudom azt hogy a jásznak a szapadás időszakát kitolom ami nagyon érdekes és szaval ne feledd hogy az elmúlt néy-öt évben a mit fogtam csoportnál a magyar haltetásánál minden héten jönnek és ez azt igazolja hogy elcsúszik a

Természet egyre jobban összecsúsznak az ívási időszakok tehát amit korábban azt vettük hogy a jáz padúc a legkorábban hívó keszek felén közé tartozik az belecsúszik kőkemé a balinak a a szaporáső vagy a balin csúszik rá a jásznak a a szaporodási időszakára és a másik ami még be jön nekem az egyik ilyen kutatási témám az akadémiánál halivadék közösségek vizsgálata volt a dunán és mellékfolyóén az ipolyon azt vettük észre

Hogy be vannak szorítva az egyes fajok tehát vannak jó szaporódási területek de azt használja minden tehát ugyanott ott van a márna ugyanott van a balin ugyanott van a domolykó ugyanott van a jász a szilvaurva paduc egy helyen ühüm ebből azt látszik hogy hogy ahogy rakódnak egymásra az ikra rétegek annak az az eredménye h az egész befuled tehát nem tud szétválni hogy akkor a szilvoróeszek bemenne a fás

Alámosott partfalakra pósz megkeresni a kavicsos zónát a márna az ilyen apró kavicsos homokos váltózónát a domolykónak ez az agyagos márgás partfal versus kemény köves részeket minden egy helyre aha zsuflóik be ez a totális élőhely vesztés élőhely átalakítása a hatásnak az egyik ilyen eredője hogy részben ny klíma is változik tehát nincsenek tavaszaink igen hanem februárban beesünk egy ilyen néha ilyen 30°okba aztán jön egy visszahülés de nincsenek ilyen

Nagy nincs meg a négy évszak teljesen elválva és az élőhelyek azok teljesen gatyára vannak hogyha mondjuk elteszek egy 35 centis jászbalint vagy balinjázt és jön a halőr és azt mondja hogy fiatalember az már pedig szerintem egy balin úgyhogy rituálisan elégetjük a az engedélyét akkor akkor mi van mondom de f számoljuk meg a pikkelyet et akkor így áll a szája a hasiúszó az ott van ez kér egy

Balin jász vagy jász balin és akkor mi fölhívlak téged hogy vagy vagy mi mi lesz ennek a kifutása képezni kell halőröket egy kettő teljesen jogos a felvetés el kell gondolkodni hogy ezeket jogszabályilak hogyan kezeljük három azt kell mondani hogy ha valami nem biztos inkább visszaengedem hüüm tehát engedjük vissza ezt az adott egyedet h biztos vagyok benne hogy az b léász hát mondom a fotó fotó fotó kő

Keményen és megmondjuk neked hogy mi akárénn ott helyben ha együtt pecázunk vagy ha elküldöd nekem messengerbe akkor akkor gyorsan ezt meg lehet határozni egyébként tényleg akinek rááll a szeme akkor ez már az már látni fogja ugyanakkor ha találkoz egy halőrel tedd már föl neki ezt a kérdést kíváncsi lenék hogy mit válaszol mert mert burambolcsá halő és halőis között is egyébként nagyon sok hallő kollégával beszélgettek erről és

Ők is nv akarják a főket hogy ők is olyan dolgokkal találkoznak hogy hogy nem gondoltak bele mert látják például balatoni halöröknél hogy hogy ők is mondják hogy a a horgászok által fogott keszek jelentős része amikor kiveszi a szákot hogy meg leőzze mondja hogy látja hogy ez nem teljesen tiszta karika meg bodorka hanem nagyon-nagyon sok a karika bodorka hibrid már a balatonba és ők is látják azt hogy

Hát igen itt itt oké 10 kgós limit megvan üüm ennyi a korlát de amikor ma majd majd előjön át hogy akkor tényleg ponykárász igen erről is besél fogtam olyan ponykárászt amin amin nagyon rezgett a léc hogy az az micsoda mert volt bajsza is de rohadtul nem ponty volt és ugye általában a pontyot a bajusz igazolja minű az az egyszerű igen tehát min a hogy mondjam a mint

A parlamentben a házelnököt is az alapján azonosítjuk be és ott is az hogy mondjuk egy ezüstkárász ponty hibridt az egyiketre méretkorlátozás és tilalmi idő vonatkozik a másik meg egy inváziós faj deát mondtad hogy akkor elveszti a kárász gén miatt a ponty jellegét de az ezüstkárás kárász is elveszti az az inváziós jellgé igen de ilyenkor azt szoktuk mondani és ugye akkor bejön már a modern gondolkodás hogy a

Genyenetikai szennyezés üüm megszüntetése érdekében ezt az egyedet el kell táv és ott is megint azor bo bocs azt mondom hogy nektek még keményebb kérdés lénai tok kecsege hibrid ja tehát ugye a lénai tok az ugye egy idegenhonos halfaj a kecsege az fogható de nem elvihető halfaj közé tartozó kategória tehát meg tudod fogni és rengeteget fognak belele a horgászok hála a jó istennek ugyanakkor tén nem lehet elvinni

De amikor látsz egy ilyen negyedet hogy látod hogy a vércsora az az az totál deficit látod a szájállását hzát hogy ah itt valami valami probléma van akkor nagyon-nagyon el kell gondol olkodni és hzi heró hogy fölhívnám a kollégámat hogy figu ezzel most mi legyen aha mert én azt tudom mondani hogy egy dolgot tudok tenni mivel megrögzettt kutató vagyok nekem a horgászmelényemben is van egy sebészolló meg egy

Alkolokkal feltöltött appependolf csövek körből nagyjából 10 darab és hogyha olyan fajt fogok ami tudom azt hogy kuriózum vagy kollégának kell ilyen-olyan kutatáshoz akkor lecsippentek a farokuszonyából egy szövetet és akkor genetikai vizsgáltal meg ki lehet deríteni hogy ez micsoda mette vannak a jó minőségű fotók akkor azt fudjuk mondani hogy itt vannak a morfológia bélek testalak itt van hozzá a genetika na lássuk mi ühüm mert szlovák horgász kollégákat

Kérdeztem meg halászati kollégákat hogy ők ezt hogy kezelik és ők azt mondták hogy ezeket náluk van ugye ez a probléma hogy hibrid lénajtok kecsege totál megsemmisít aha tehát a tiszta tiszta áll genetikai állományú kecsege populáció megőrzése érdekében ezeket azonnali hatánnyal el kell távolítani tehát nem lehet a lénai tokot is tehát hogyha fogsz egy lénai tokot a dunában azt nem engedheted vissza ühüm a meglévő őshonos tokfélék genetikai

Megőzése érdekében ezt azonnali hatálelket tehát itt nagyon sokszor belefutottunk ebből lett egy elég érdekes vitoköztunk hugye a rái soság dunákba fogtak tokokat egyes szakértők azt mondják hogy vágótok tiszta mi belementünk ebbe egy szakmai csatába ö én azt tudom mondani hogyha valaki például tényleg tokot fog tokot fog magyarországon és nem kecsege tehát hog nagyon jól elválik az már kicsikorban is hogy mi a kecsege és mi nem kecsege

Fotózza le határozás céljábó küldje el és mondom a halőröknek is ependorf ott van alkohol lecsippent elküldi itt a fotó mondjátok meg m mert a mi vízünkben van egy ilyen ühüm tudunk segíteni mert ez egy nagyon-nagyon fontos kérdés és pont ugye itt a felvetett ugye mohosz vezetőnek hogy a tokok helyzetbozása most a tok az egy olyan faj ami pont ellentétes azzal amiket korábban á tehát a klímaváltozás a

Legesleginkább az ősonos tokfélinket érinti tehát a kecsegének meg a úgymond ha még van szabadon élő vágótok állománya hazai középduna szakaszon amiben magyarország is beletartozik annak telibbeevág a klímaváltozás tehát ez a kiszámíthatatlan rapszóikus vízjárás a táplálék fajuknak a beszűkülése és az élőhelyek teljes átalakulása ez ez telibe vágja nekik a a fennmaradásukat tehát ha még ha csukát és a mennyhalat felsoroljuk én azt tudom mondani hogy a a tokfélégnek

A a 21 órájában vagyunk hogy meg tudjuk őrizni és er én pédául nagyon ültem amikor moratórium lett arra hogy kecsegét nem lehet hazavinni tehát ez ez egy tök jó szabályozás volt igen én ma azt kell látnom most lát hogy nagyon sok horgásznál főleg a lota fun klubos facebook csoportnál kinyílik a bicska elő vagy utó szerintem a menyhal is el a kategóriára fog kerülni hogy nem hogy 3

Kg meg nem hogy három darabot nem lehet belőleevinni fogd meg de utána engedd el aha tehát nem tökig nyeletünk nem a hátsó fetából szedjük ki a orgot fogjátok meg de a menyhal is olyan kategóriában fog kerülni pontosan azért mert egyrészt túl van használva az állomány nagyon sokan mennyhalaznak mert ugyanogy a módszerek nagyon jól fejlődtek kettő nincsen meg a dunában tehát az államlóvízinkben nincsen meg az a hőmérsékleti

Optimum hogy jól tudjon szapródni a faj tök érdekes hogy korábban a mennyhalat tényleg a téli zimankóan jég jégnél fogtuk most már látjuk azt hogy októbertől kezdve aktív egészen márciusig a dunában de fogunk még márciusban is teli ivar termékekkel lévő egyedeket tehát nem tud leszaporodni tehát lassan el lehet gondolkodni azon hogy nem lazítunk a szabályokon meg nem új fajokon kezdük el gondolkodni hanem követjük azokat a trendeket meg

Azokat a szakértök által megjósolt vagy javasolt intézkedéseket hogy még szigorítunk egy kicsit és ahogy egyébként látom a a horgász csoportoknak a reakcióit elfogadják ezeket igen ab a mellette van a tényszerű szakmailag megalapozott indoklás ha valaki jön egy vezető és így hasajra csap és mond valamit az általában mindenkibe joggal hozzá kell tennem bármilyen szintű szervezet legyen legyen kerékpáros motor os úgy itt hogy már motorokról beszélgettünk vagy autós

Például láncí lezár nem lezár satöbbi ellenállást vár ki de ha ott van mellette egy szakmaindoklás legyen az egy ilyen könyv legyen az egy szakértőanag ami elérhető a neten szabadon akkor azt el tudják fogadni és nem az lesz hogy hú van megint a mó megint leakam minket húzni satöbbi és akkor korlátozni satöbbi azt mondjuk hogy ha holnap meg holnapután is akartok ebből a fajból még fogni akkor azt

Kell mondan hogy igen tehát ez ez én nem nem tudok el attól hogy szerintem pár éven belül például ez a három adott hal három adott nemes halfajból elvihető kategória ez meg fog dőlni tehát ez ez le fog menni arra ami most mondjuk az ifiknél hogy 1 plus aha ilyenekre hogy kősülő is hozzá kell tennem a csukáról beszélgettünk itt vagy fölmerült ugye a sügér sokkal szarabb helyzetben van

Megapósér a csapósügér a sima csapósügér perka fluattilis vele mi a probléma ö egyre inkább kicsúszunk a a a a a mi klímánk nem optimális ő számára tehát ez hibb víz kell neki hidegebb víz kell tehát ha főlmész a lengyelekhez skandinávokhoz ott is már probléma az hogy kezd a növekedésbe visszamaradni mert melegednek a vizeik tehát amikor nálunk egy csapósügér nég-öt éves korára elézt 20 cent néy-öt éves korára

Svédországban már ez a kiló környékét veri és eszik minden és ott de kell neki ez a álljon be a jégavíz tetejére és legyen hideg télen tehát sügér az az lehet így irogatni a hazai alfonal hogy mi az ami ki fog tűnni vagy el fog csúszni de például erre egy nagyon jó reakciója van a a kősülőnek hugy ami egy ilyen pontokaszpi invázió koraai inváziónak az eredményeként van itt

Nálunk és az osztrák dunaszakaszon terjed merthogy melegszik a dunának a vize innentől kezdve ott ott vakarják a fejüket mert nem tudják hogy ez egy invázió de abból a szempontból érdekes módon nem invázió hanem hanem egy idegen honosnak tekintik mertogy nem alakítja át a környezetét nem fal ki semmit hanem hogy szépen azt veszik észre hogy a pontokaszpikus gépfajok a bentikus gépek ott elterjednek szépen lassan a kősüllő is

Ahol tudod hogy megy fölt tehát a külsőlő az akkor eszi a gébet szépen minden ragadozó halunk tehát ezek a pontokaszpikus gépfelék aha beteszik az uszonyukat az az egyik alapvető táplálékforrása lesz a ragadozó halaknak igen ez lepett meg engem is amikor fogtam egy balint a dunán és a merítőt azt teleokátta gébbel hm el kell felejteni látom pergettekén is el kell felejteni ezeket a sztereotípiákat hogy felszíni wbler egybek

Pontosan néhány ilyen horg pergető horgászokra ráállt horgászboltba bejárogattam még évekkel korábban ilyen interjúkat készítgetni és minden map mondják az hogy bejött az hogy eltűntek a felszíni wblerek felszíni csalik és bejöttek ugye a diigelés aha versus nagyon sok ilyen gépmintájú vagy formájú gumihal meg láttam ilyen hardbaitben is tehát gép formájú wobbler jött be és ezeket viszik tehát azt látni kell hogy nem csak a a gébeket de például

Ahol a cifrarák nagy mennyiségben van mondjuk a tiszamenti vizekben hát én megdöbbentem hogy csukát láttam úgy fogni hogy cifrarákot raktak föl a horogra hm mékésben és élő cifrarákot raktak föl a horogra és én azt hittem hogy harcsázik a a a uraság és és nem és mondta hogy ő ezzel végig táogatja ott egy gyúszóval a híná csücsköket és csuka h csuka és tényleg végeztünk táplálékvizsgálatokat megdöbbenő hogy vannak

Olyan például menyhal ilyen a menyhal a a dunában a menyhal a süllő és a kőső aminek nagyjából már 90% fölött van az idegen honos fajokból összeadott táplálékkészlete tehát első sorban gépfélék és inváziós rágfajok amiket fogyasztanak de egyébként hozzá kell ten hogy például harcá át nem csak az rsd-n de a dunán is kagylóbéllel tehát az a nagy mennyiségű amuri kagyló ami bent van a duna mederben az egy

Olyan táplálék forrás hogy nem látsz a felszínen harcsát rabolni küszívás kivétel tehát küszívás időszakában van onnantól kezdve a harcs az eltűnt az mélyvíz még mondjuk előveszed somosed a régi könyveit hogy akkor szigonyos halász így úgy felszínen hogyan szedték össze a k m küüli harcsákat ez megszűnt a harcs az adaptálott ahhoz hogy egy olyan táplálék halmazáll rendelkezés a mederben hogy neki csak a száját ki kell nyújtani és

És jön és egy olyan fehérje mennyiség ami ami számára teljesen optimális magyarul akkor a ragadozó telepítés az egy baromi jó dolog az invazív fajok ellen legalábbis a géb ellen mindenképp a rákok ezt ezt a legutóbbi előadásban is mondtam hogy nálam nagyobb úgymond ilyen vizet öntünk a folyóba effekt hogy akkor sülőtt telepítsünk a dunába igen meg k sülőt jó fajvédelemmel 10íszer 20szor annyit tudsz elérni kicsit kitolod a

Tilalmi időszakot följebb tudod a méretkorlátozást lecsökkented az elvet darabszámot ühüm már már sokkal hatékonyabban tudsz fellépni mint az hogy most látszatt telepítésképpen egy tógazdaságból valamilyen szinten odahordodt halad beleengedsz a dunába hát az ú így gyerekek így aha igen így így így el tehát ez az ez nagyjából mint nem akar hogy hol mit húzol le de így az így eltűnt a említetted a rákot és neked a az

Egyik területed az a vörös vag kutatási területed az a vörös mocsárrák el tuduk a kommunizmusi így van k keményen imperialista vörös mocárák de de pont hogy ő ő nem kommunista hiszen mexikóban egy igazi világfi hiszen mexikóból kalifornia kalifornia florida és mexikó jutott mexikó jöből igen eljutott a városligetbe a városligetből pedig a dunába igen tehát ez most már nagyon sokan megmosolyogtak itt a az elmúlt években amikor így

Elővettük azt a sztorit hogy neked a facebook profilképed is az hogy egytelenn egy ilyet tartasz a kezedben vagy vagy y más faajta rákot má nem tudom hogy a nem a facebook képem talán az hogy busát tartok a kezemben vagy lehet hogy lehet hogy lecserélted de hogy hogy volt olyan amikor eg vannak ilyen képek amikor a mert nagyon-nagyon sok kat foglalkozok mát tényleg azért mondtam a bemutatkozástn hogy

Én hal kezdtem el foglalkozni de most már például kifejezetten tzláburákok azok a területen úgy hogy a tzláburákok hatása például a tíz lábú rák ugye a rák az klasszikusan van nyolc lába meg két ollója hát igen cak az egybe vesszük ugye a az ollóként módosult járólábakat meg a valódi járólábakat tehát így így jön ki a a tehát hogy akkor mondjuk egy mondjuk a 10 láburágak mondjuk a garnélafélék

Vagy például itt ide tartoznak az akvárium a kapató pici garn ák vagy például ide tartoznak mondjuk a tarisznyarákfélék de azok a úgynevezett folyamirák alkatóak is amely például három ées has vunk a folyamirák a kecskerák meg a kővirák tehát ez ez egy ilyen nagyon-nagyon széles csoport 1400 valahány faja az ami leírt a világon tehát nem egy nagy belegondolunk a halak 100zres nagyságrendű csoportjához nagyon ősiek ugyanakkor azt kell

Róluk tudni hogy például vörös mocsák a legjobb példa hogy majdnem mindegyik fajuk ökoszisztéma mérnökfajként funkcionál tehát nagyon sok mindent eszik nagyon sok minden eszi ugyanakkor totálisan képes átalakítani az élőhelyét például vörös mocsák az olyan járatrendszereket készít a városligetben hogy áztatja a vajdahunyadvári pincerendszert meg a kisföld alattit tehát a a betonfugák közé úgy megtalálja a rést hogy ott elkezd fészkelődni satöbbi és ugye m a külső messzes váza

Van ennek az állatnak innentől kezdve ez mint egy hiltinek a fúlófeje megy megy fúr és ugye a víz az megtalálja mindenhol a helyet tehát nem kell neki direktben átfúrni azt a itongfalat de elkezdi vizesíteni a a falakat tehát ez probléma na és visszatérve a vörös mocsákra ugye 2015-ben megtaláltuk ezt a fajt isten nyugosta hog dr puki miklós akkor így kiugrott a székéb hogy red swamp cf is

Red fcf is ugrált az akkori dunakutatóintézet harmadik emeletén és akkor azt vettük észre hogy a váligti tóba bent van kimentünk végignéztük a fcm-nek a csatornázási térképét hogy hol vannak olyan bekötések a dunába ahol ez a állatka találkozhat a mi kis kék folyónkkal na most az volt az érdekes hogy a akadémia akari székházán a rookwell térmamá széchenyi istván térnél van egy ilyen gyönyörű szép rakott téglás csatorna ott

Assiszem a kettes villamosnak a megálló tájékán lementünk leraktunk egy varsát mint a listen januárb megfogtuk az állat konrétan egy ilyen szennyvízcsatornának lehúszad a fedelét és od ez nem szenyvízcsatorna tehát hogyha végigmész a dunaparton bármely villamospály üüm akkor látsz ilyen nyílt nem nyílt hanem ez konkrétan merőlegesen a a partfalakba ezek a csatornák így futnak bele ezek a burkolt felületről viszik be a csapadékvizet a dunába ezek úgynevezett ilyen

Megkelő körcsatornák hogy mondjuk az esővíz vagy a holvadék az ne a szenyvíztissztítzot terhelje hanem a fenszíról a vizet azt így beviszi ezeket van amikor az andreasi utat tehát a millennium tkán ezt megcsinálták akkor ezek ilyen kőberaká al meg tégla berakással az összes akkor az andrási úó lévő villát ebbe becsatornázták magyarul amit te mondasz csatorna minőségű anyag jön ki belőle de ami a lényeg hogy a városliggeti tónak

A vizét azt nem viszik be a központi csatorn rendszerbe mert az a termál vizek azok olyan szintű ásanyag tartalommal rendelkeznek hogy a biológiai leb biológiai szenyvíztisztító mechanizmust azt konkrétan tacsra teszik tehát ezt a használt termálvizet ami a szecskából városlégetittól megy az megy be a dunába na most mi igazoltuk hogy ott a városligetít van egy vörös mocsárák márványrákállomány és akkor megtaláltuk ezeket a fajokat a duna fővárosi rakpartja

Alatt az azért érdekes az a rész az a rooswelt tér oda már horgász nem már mer ugye függőleges partfal kövezés és ha bármég ebasz van tényleg szó szerint mondjuk belecsúsztál akkor előre hátra egy-két folyam kilmétert kell sétálnod ahhoz hogy egy lépcsőt találjál egyáltalán bárhogy na most kaptunk engedélyt lementünk amikor kicsi a víz akkor még be is lehet menni nem javaslom senkinek mert üvegszilángtól kezdve használt különböző fecskendők

Satöbbi tényleg minden jön ki a izéből de az volt érdekes hogy a az állatok amik a városgetből előfordultak azok így jöttek szépen bele a dunába és hülyének néztek minket annon hogy ez lehetséges hogy ilyen sub sururface tehát felszín alatti csatornázat ezek a fajok terjednek és genetikai vizsgáttal igazoltuk hogy az a populáció ami a dunának azt a részét kolonizálta az a város legetti populáció alá közelebbi rokonságban nem

A a fölötti és azalatti állománnyal mert már több helyen a mörös mocsá kolonizálta a rendszert és utána nagyon nagy visszaigazolás vol érnél amikor a ért belell területén belül jöttek a megjegyzések hogy ugye tudják hogy a sulák patvakban vörös mocsárák van de hogy a pataktól 35 kmre megjelentek ezek az állatók az esővízel vezető hálózaton keresztül a saját kertükben és amikor fölő egy kertitó tulajdonos hogy neki volt egy

20 éve beál gyönyörű szép kertitava el üntek a linfák eltűnt a az összes hínár faj megdöglöttek a pontjai eltűntek a békák mi történt lemegyünk belenézek ott ott ott ott három- négy rák volt egy 15 nm felőti kerti tóba valahogy a vörös mocsáákok megtalálták ezeket az élőhelyeket és gyönyű szépen kolonizált ht egy picit a fekete sügér sztorihoz visszacsapva egy barátomnak van úszótava a kertben ahova ő y szépen

Kis medence fóliázv és akkor egyszer így rádöbbent arra hogy így t leett mindenféle állattal am és így már nem volt benne olyan jó úszni és akkor megkérdezett egy valakit hogy mi erre a megoldás és mondta hogy tegyen bele egy darab fekete sügeret és azóta csak ő csak ő is a fekete sügér úszik a igen csak az a probléma mondom ezt most így konzerváció biológus tehát természet biológusként

H ezek a kertitok nekem is van egy ezek a kerti tavak ilyen hotspotokká válnak tehát amikor százodik a klímá én megdöbbentem a budai tehát a második kben lakok egy viszonylag én megdöbbentem hogy körülöttünk villák vannak mutcánk legrégebbi lepukkant házában lakunk csináltam egy ketttavat mögöttünk egy kis erdővel és én megdöbbentem hogy három év után ott olyan öt olyan kétéltű faj jelent meg szaporodni a tavamban aminek korábban előfordulási

Adata a térségből nem volt mert egy száraz dolomit kalszról beszélünk de nálunk már összesen van a kétéltőeken kívül plusz hét olyan hüllő aminek szintén nem volt előfordulása de inni erre a erre a kis tóra jáárnak és kilenc denevér h tehát kilenc denevér gyűlt oda össze de és erre mondom azt hogy ha ebbe beletelepítek mondjuk egy ilyen fekát már elnézést a kifejezésért egy fekete sügeret ez az egészet

Tacsra vágja és egy ilyen úgynevezett ökológiai csapdát hozunk létre odjukki odacaljuk az összes szerencsétlen állatot ami ki van éhezve arra hogy szaporódó hely ivóvíz táplálkozóhely legyen erre odacsalunk mindent és akkor a végén oda megetetjük egy bocsánat egy fekete sügérrel ami most a kezemből eszi majd a háibóból a gumibékát mert már nincsen béka a környéken meg kedte ezt nem tartom jó ötletnek tehát én például ha kerti tavat

Terveztett velem valaki megkérz hogy milyen célból csinál halastava legyen akkor legyen szíves egy [ __ ] nagy kerítést ásson oda már elnézést a kifejezésért hogy semmi ami olyan ne menjen bele tehát a békákat is próbáljuk akkor csinál egy szeparált kis kacsa áztatót 50 cm vízzel hínáral satöbbi és az legyen szaporodóhely külön a kerti tavának kerti tava mell mert egy olyan ökológiai csapdát hozunk létre hogy ez borzasztó

Nagy problémákat okoz tehát a kiskunságb például tudom hogy így tűntek el gőti állományok hogy megcsinálták ugyanezt belenyomtak három- néy kolypontyot hogy az milyen szép meg aranyhallal és akkor amikor látod hogy jön a szerencsétlen barna varangy nász időszakban tolja bele a petéket és közben meg így cuppogtatja le az aranyal a fehérjében gazdag pete zsinórt és így azt hondy hát alapvetően azt tanultuk hogy ugye a varanynak ugye mérgezi

A pete zsinórja a peti satöbbi lárvaj de hogyha a hal éhes akkor megeszi ühüm tehát azt hogy hal felfordul-e tőle később azt nem tudom de nagyon sokszor azzal szembesül az ember hogy ha nem jól gondolkodik akkor bármennyire természetszerető valaki vagy bármennyire szeretne jót tenni a környezetének nagyobb problémát tud okozni mint ami ami valójában a fekete sügeret hogyha megfogjuk akkor vigyük haza ez a tanács nagyon jól elkészítve

Tehát mint a jaguá sügért mondtam fejet lecsapod kifilézed bőr bőr le kifiléz jobb mint a maraszték kevesebb ideig kell csinálni öt perc alatt megvagy vele nem fél óráig kell ott bűzelődni a konyhába és nagyon-nagyon jó minőség ús van már túlszaladtunk az adás hosszán de azért még rávernék pár bónusz kér húha emlősözzünk hűuj hód ó nutria vidra nutria azt full idegenhonos a hód az kihalt de visszatelepítették a

Vidra meg mindig itt volt így van mit gondoljunk róluk most elő fog bújni belő úgy mad egy kicsit a sötét zöld a nutria az azt kell mondanom az húdpatkány ugye egy északamerikai egy észak északamerikai igen tehát a kontinens az messze van a nagy vízen túlról nem is itt kkezett ő a invá idegenonos vagy inváziós idegenonos fajkét tekinthető lőni kell tehát olyan problémákat tud okozni hogy a vízi

Növényzetet ugyanúgy tudja rágni ennek megfelelően viszont tényleg problémákat tud okozni a víztestekben hód kettét kell választani a hód én azt látom kicsit túl van lihegve abból a szempontból hogy tényleg ez egy őshonos fajnak tekinthető rekolonizálja a vizeint és elvégzi a természetes vizekben azt a munkát amit mondjuk a mélyen tisztelt magyar vízügynek az elmúlt 60 évben a szemletváltás során meg kellett volna csinálnia gátot épít tök jó vizes

Élőhelyeket hoz létre az hogy a horgászakot egy kicsit messzebbre vagy csökken a horgászati lehetőség rendben de a halállománynak amit te amire te horgászol annak baromira jó tesz tehát a hód az elvégzi azt amit szerintem a víz ügy most azért rágja a fejét mert ezt nem tudja bet tom beönteni ühüm tehát a a tápió mentén tehát azok a azok legjobb egyébként példa tavalyi azes év volt hogy ahol

A hógátak meg tudták őrizni a vizet az alföldön duntisza közén leginkább ott a vízi élővilág megmaradt üüm és ez számomra a legfontosabb bizonyíték arra hogy a hódnak helye van irányítottan helye van azai természetvédelemben vízgazdálkodásban el kell fogadnunk hogy van ahol a hód problémát okoz és azt kell mondanom hogy például vadászhatósága jogos az azok a gazdasági célú objektumok amik mondjuk halgazdálkodási létesítvek tehát például halastórendszerben egy mezőgazdasági célú

Szivattyú hálózatot ellátta öntöző csatorn rendszerben a hónak nincs helye tehát ott megvannak a prioritások ott azt kell mondanom hogy hó egy nem kivvánatos teremtmény rossz helyen vagy fogjátok be vigyéteket máshova ha kell lőni akkor oké a legjobb példa erre isten nyugoszttaja kósagéza volt főig igazgató vásátóti nemzeti botanikus kertnek ő volt az aki teljes mértékben ki volt akad hód a duna sződákos patak közvetlen kapcsolatáan megjelent a válzátóti

Botkerben és géza bátyánk engem hívott föl meg csányi béla kollégámat hogy mit csináljak ezzel a patkánnyal ami a vasfát és a gyantás cídrust elkezdte egy éjszaka alattta megrágni a váltzátot botkedben tehát több 100zá éves tehát olyan régi egyedekre gondoljatok bele hogy hogy hárman négyen érjük körbe és ritkaság kuriózum és akkor azt mond vasához egyébként tegyük hozzá hogy abban a a jobb körfűrész is elakad igen de de

De képzeld el amikor azt kell látnom hogy ott utána a kertészek a hódrágásot próbálták a károkat minimalizálni tehát beültetni különböző háncsrészeket hogy a fának a növényeknek a netkeringése megmaradjon na ezeknél az objektumoknál azt tudom mondani hogy igen ott a hódnak nincs hely tehát ketté kell választani gazdasági létesítmény hagazd gazdálkodási létesítmény halkeltető halnevelő mezőgazdasági vízkivéeli művek amik az öntöző hálózathoz szükségesek ott ennek nincs helye tehát egy hót

Keresztbe vág mondjuk egy nagyobb füzet egy olyan csatornánall ami mondjuk ellát több 100 hektárny öntez területet ott egy egy egy-két napig leáll az öntözés ott milliárdos nagyérűkártétel van ott ez nem megengedhető nem tató a vidrára azt tudom mondani hogy tanuljunk meg hogy mondjam közösen élni mint a szomszédokkal tehát tudom azt hogy a szomszéd barkácsol hétvégen akkor amikor ő bekapcsolja a flexet akkor egy kicsit magasabb frekvenciára kapcsolom

A tévét vagy megbeszélem a szomszéd hogy figyelj elmegyünk ezen a hétvégén itt légyszi told meg flexeljél 024-be de jövő hétvégén nálunk kté parti van akkor légyszi ne flexeljél oké ez megvan de a ezért mondom a vidrára hogy meg kell tanulnunk velük ezekkel a fajokkal közösen élni a vidra az egy kifejezetten jó faj arra hogy demonstráljuk velem hogy hogy mennyire szét nagyon csúnya szót fogom mondani szétbarmoltuk a

Természetes élőhelyeinket azt szétbasznit akartad mondani ugyeem nem ilyen hogy mondjam pejuratívan akartam fogalmazni így is lehet tehát olyan szintű problémák vannak ma már a természes ökológiai hálózatokon belül hogy az emberi beavatkozások nélkül nem nagyon tud helyre állni meg fenn maradni sem ezt hozzá kell tenni tehát itt a vidrának abból a szempontból nagyon jó szerepe van hogy el kell fogadni azt egy mondjuk egy horgászegyüak hogyha vidra van

Az alot tavon akkor azt kevesebb kárt okoz minth a túl sok busa vagy amur van a vízben hát ez az jó tehát itt ezt hozzá kell tennem és ezt háromszor aláhúzom megindoklom 100 oldalos jelentésb hogyha kell ugyanez a ugyanezt mondom a gázlómadarakra a gázlómadarak például géek nagykócsak satöbbi nem a full top egészséges legjobb vitális egyedet fogja elkapni a nárba van hanem egy kicsit kóvályog jobbra-balra azt megdádázza

Ez halegészségügyi szempontból azért jó mert eltünteti nekem mondjuk a betegegyedeket a víztesből tehát itt itt van egy ilyen visszacsatolás a vidra kergeté majd neked a nagypontyot de hogyha az a nagyponty életképes és jó kondiban van amir nem fogja utolérni elkapja azt amelyik életképtelen úgyhogy én azt tudom mondani hogy nem csak mi vagyunk horgászok a vizeken mi egy nagyon pici szűkszegletten vagyunk és tényleg azt kell mondani hogy

A magyar hal most ha így összeírom hogy menny ez a inváziós idegenhonos betelepített őshonos védett fokvédett satöbbi töz egymásba rakom akkor nagyjából egy 200-as fallistaman már kijön a hazai halfónába ebből mi használunk egy olyan tényleg hogyha minden horgász módszert minden vízes teht tát a bakonyi kis patakoktól kezdve a duna főágáig a balatontól a legkisebb horgásztóig elmegyünk nagyjából egy olyan 40 fajtüm akkor legyünk szíves és legyünk már

Tekintettel hogy van rajtunk kívül még több 1zer olyan faj ami ezt a rendszert használja tehát itt és hozzá kell tennem nagyobb rombolótevékenységgel egyik faj sem okozott kárt hazai vizeinkben meg a hazai halállományban mint az ember így van tehát így azért hogyha vidra az elmúlt év százezrek során megtalálta a saját habitatját és és el vololtunk eddig akkor ezután is szerintem ő nyugiban lesz nélkülünk is és hozzá kell

Tennem a vidrára ne feles szavad vörös mocsá esetén például suláknál kijött hogy vidraörlékvizsgálat kisbalaton vízvédelmi rendszer duna duna olyan élőhelyek ahol cifrarák van vörösmocsárák meg halak és a vidra mind a kisbolaton ami baromira érdekes mert ugye egy ilyen lezárt vter rezervuár már nem megy be senki csak a természet meg a vidra ott is a vidra márványrákot fogyasz meg cifrarákot már most tehát nem mit tudjom én 4-5

Kg-s pontyoknak a az otolíja it találd meg a székletében hanem inváziós fajokat fogyaszt tehát ezek a top predátorok amelyek úgymond összekötik a teresztis rendszereket a szárazföldi rendszereket meg a viziket vidra ragadozómadarak például a gólyák a génfélé kócsagok satöbbi azok nagyon-nagyon fontosak arra hogy az inváziós fajokat gyérítse mert mondom vannak ilyen madárvizsgálatok és vannak vidraüék vizsgálatok is vaddisznó vizsgálatok erre vonatkozvan hogy ezeket a fajokat ha megjenik a

Víztesben használja az adott közösség tehát nem az van hogy még az utolsó domokót is próbálom elkapni ló halálában a sulákban nem ott a vörös mocsi puff leverem jön még egy puff leverte és ezekkel van tele a a széklete és igazolja azt hogy a vidrának akár azt mondom hogy gazdasági szempontból is nekünk hasznot hoz azzal hogy az inváziós vagy idegenonos fajokat lapátra teszi és fogyasztja és a horgásznak

Mekkora ráhatása van tehát hogy az összes horgász elkezd bus ára gébre törpearcsára fekete sügérre amurra naphalra ezüstkárászra horgászni mint a mint a barom akkor tud érdemi eredményt elérni vagy ez a horgász az olyan pici játékos ebben a rendszerben hogy nincs rá nagyon hatása azt kell mondanom egy baromira összetett árfog kutatásban ezt föl lehetne deríteni de errekell nem tudok választ mondani pontosan azért mert borzasztó nagy vizekről van

Szó tehát csak a dunát nézzük 41 folyam km nagyon kíváncsi lennék arra hogy hogy ezt így érdemben triviálisan milyen módszerekkel hány több tuccat kutató kutató intézetek és azt kell mondanom hogy ezeknek a vizsgálatoknak a a végleges konklúzióit csakis kzek hatáon átnyoló kooperációkkal lehet megcsinálni mert bocsánat mer nyitott orszá egy medencében fekvő nyitott kis valamik vagyunk merthogy mi több vizet adunk át mint amennyit kapunk tehát mi vízveszt

Deficitesek is vagyunk ebből a szempontból ez egy másik érdekes sztori ezzen lehet hogy majd a harmadik adáson fogun majd beszélgni de ezt meg kell emltenem hogy például ha megnézzük a vízház vízegyenleget hogy egy főre jutó víz aha tekintetében magyarország a világon a második izland után édes vízkészlet szempontjából de ha a vízhasznosítást nézzük akkor a top 50 legsebezhetőbb ország között vagyunk marokkóval egy szinten az a mindenit merthogy

Ami bejön azt hasznosítás nélkül adjuk át és többet adunk át mert a úgymond a lehulló csapadék ami bejön magyarországra annak is egy jelentős része hasznosítás nélkül kerül ki és még hozzá kell adnunk hogy a a felszínre hozott termálvízkészletének a jelentős része nem v visszasajtolásra kerül igen gyógyfürdők például hanem konkrétan elvezetjük őket a felszíni vízhálózatba és és küldjük őket szerbia horvátország és így lefelé tehát így mi egy

Irtózatosan kretének vagyunk ebből a szempontból és ezt most tényleg mind az öt ágazat plusz az összes döntéozóra mondom hogy volt egy vízügyi előadás a a milyen tisztelt magyar király rádióbaan és ott megdöbbentem ezen a számon hogy az a vízmennyiség amivel mi rendelkezünk az top hawai dii virály királyai lehetne kellene igen ehelyett egy ilyen majdnem azt mond hogy berber közösség sintjére sikerül minket leedukálni és ilyen ilyeneken vitatkozunk

Hogy hód víz visszat tart azzal hogy bedönt egy egy fűzfát és aztán nagyon megijedünk amikor egy tavalyhoz hasonló asszályos év van igen igen igen és akkor megdöbben a a viízig a azon én azon döbbentem meg amikor ugye januárban bizonyos potentátok földjeéről elkezdték levezetni a januárban lejövő csapadék után a a belvizet a csatornahálózatokon keresztül bele az élővizekben és senki nem tudta megmondani hogy az a szervesanyagban terhelt különböző

Agrokemikáliákkal meghintett víz ami fagypont közeli állapotban van beleengedem egy 4-5 fokos dunai mellékákba csatorz az milyen problémákat okoz ez az és csak jöttek a különböző horgász fórumokon hogy nézzétek meg hát folyamatosan partfal mellé menekülnek a halak vagy látjuk felfordulva pár nappal később és akkor jön a hatóság és azt mondja hogy honnan igazol hogy az a víz volt hát hidegebb vízben lassabban bomlik el ugye a tehát nyáron

Elpusztul egy ponty most az nagyjából két nap után már a vízteteén van akkor meg napok vagy inkább hetek telnek el ahhoz hogy a bomlás eredményeként vízeszíre kerülj tehát mivel indoklot tehát borzasztóan nagy a dilettantizmus nagyon sokan dugják a fejüket a homokba de előb elő vagy utóbb én azt tudom mondani és ez egy nagyon jó mondás volt az egyik geológus haveromtól hogy azt kell észrevenni hogy előbb vagy

Utóbb a homokot is el fogja fújni tőlünk innen a szaharai szél és nem lesz hova bedúgnunk a fejünket mert a meddő c típusú alapkőzetbe ott már nem fogod tudni bedúni a fejd csak az ez rész hogy véres a kobakod tehát itt ez egy nagyon komplex kérdéskör és nagyon összetett és erre azt kell mondanom hogy olyan vezetőkkel kell ellátni minden szak ma tök mint hogy minisztériumű vagy egy

Civil ahol egy megvan a szaktudás vagy ha ott nincs meg a leadnek a fejében a szaktudás olyan szakemberek veszik körbe akik azt fogják mondani hogy figyu ezzel nagyjából ki tudjuk húzni x évtizedig csak ezt csináljuk és ne ne menjünk vissza 30-40 x évtizedet mert azzal csak gáz lesz hát igen ez egy nagyon szép végszó hogy ne várjuk meg amíg elfújja a szaharai szél a homokot amikor amibe

Már nem lesz lehetőségünk beledugni a fejünket reméljük hogy ezzel az adással is segítettünk abban minden hallgatónknak hogy egy picit jobban átlássa magyar víz és ökológiai helyzetet vagy a horgászattal kapcsolatos ökológiai helyzetet kívánjuk hogy a vezetőink kicsit megalapozottabb döntéseket hozzanak az interjúiknál és minden horgásznak tanácsoljuk azt amit egyébként nem tanácsolnánk az idegen gyűlöletet igen és a be fogjuk linkelni az andrás által említett könyvet úgyhogy akinek van kedve

És lehetősége az olvasson bele mert fontos témákat feszeget andrás köszönjük szépen hogy eljöttél köszönö hogy itt l veletek pedig két hét múlva találkozunk sziasztok sziasztok ez volt a parti arcok podcast további tartalmakért és epizódokért csatlakozz a zárt facebook csoportunkhoz keress minket spotify-on az apple és google podcast appokban soundcloudon és a fisindán két hét múlva újabb epizóddal jelentkezünk