Rabsicoktól a kormoránig: a vadvizek kihívásai

Parti arcok podcast. Sziasztok! Ez a Parti Arcok Horgász podcast 127. adása. Ma is a szolgálati közleményekkel kezdünk, de mielőtt ebbe belevágunk, gyorsan ismertetem a mai témánkat. Ú profi! Érdekes. És a mai téma pedig nem más, mint a horgászat felépülése, vagy a horgászat szerkezete, vagy a horgászat, nem is tudom elmondani, szabályozó szerveinek a működés. Biztos megjük újra, mert ez már nagyon nagyon ugorjunk a közleményekre. Jó lesz ma

Egy érdekes történet alapján. A szolgálati közlemény pedig az szokásos, nem feledkezz feliratkozni ott, ahol nézel vagy hallgatsz minket. Vásárolj merchö a leírásban található linken keresztül, hogyha szeretnél minket támogatni és szereted azt, amit csinálunk. tettem ki egy nem olyan régen pár hete a Facebook oldalunkra egy érdekes képet arról, hogy hogyan készítjük Ivánnal ezeket a merchöket a pincejükben. Nyilván ez egy éal készített kép nem valódi. És ami nagyon

Fontos, hogy jövő héten indul az IBCC, a 2026-os Balatoni pontyfogó kupa, ahol szenzációs újdonság, hogy Rob Huges és Paul Boot lesznek a magyar, illetve a nemzetközi televíziós műsornak a műsorvezetői. Úgyhogy szegény Jégers Szabit lecserélte a háromszoros angol világbajnok. De ne csüggedjetek, ugyanis új műsorral jelentkezünk a YouTube-on. Ott lesz Szabi, látható, ott leszek én is, és még vendégek, és még állandó műsorvezető társak és új setup, és az

Egész egy új műsor. Úgyhogy YouTube-on találkozunk már, azt hiszem pénteken vagy szombaton is, de erről majd a social médiában tudtok információt kapni. És akkor vágjunk bele a mai témánkba. Mai vendégünk így van, nem más, mint Dudás Tibor. Szia Tibi! Köszönjük, hogy eljöttél hozzánk. Nagyon szívesen köszönöm a meghívást. És hát üdvözlöm a nézőket. Aki esetleg nem ismerné még Tibort, előfordulhat, hiszen ő nem mindig általában nem a nem

Horgászem, igen, nem horgászattal foglalkozik a vízparton, de hát gyakorlatilag a teljes pályafutását a vízparton töltötte. ugyanis Dudás Tibor a főhez, azaz a fővárosi horgászegyesületek szövetségének az ügyvezető igazgatója most már jó sok éve, és korábban a Tiszatónál dolgoz dolgoztál ugye halgazdálkodási vezetőként, és nem mellesleg egyébként a Mohosz felügyelő bizottságának elnöke is, úgyhogy azt mondhatjuk, hogy teljesen a legmélyében és a sűrejében vagy a magyar horgászabályozásnak és a magyar

Horgászvezetek működésének, de legalábbis a fővárosi részének. Amikor beszélgettünk az adás előtt a az úgynevezett felkészülés nevezetű szakaszban, akkor mondtad, hogy hogy a Dunán van rapsickodás, és ami engem leginkább meglepett, hogy a az elkövetők köre, hogy ázsiai orforgász csordák fosztják le a folyónkat. A szalagcím. Most picit rácsúsztam a blikre. Elnézést, de ez annyira meglepett ez, hogy van zseniális volt ez. Ez ez tényleg a bulvár. Hát azért azért

Ázsiai hordák nem dindiská óta nem nem nagyon jártak erre. Tehát igen, vannak. Tehát azért kiszazánkban elég sok üzemben, mint azért köztudott vendégmunkások dolgoznak és ugye a mi általunk ezzel Dunaszakaszt érinti ugye a Gödi Samsung gyártott nagyon sok koreai dolgozik. Ú de hot topikra tapintottál rá. Hát a tények makas dolgok, ahogy virágs már ezt elmondta, hogy itt van a címben. Tehát ez ott van adottság és hát az

Ott dolgozó vendégmunkásoknak kevés szabadidőkben hát mit tudnak csinálni szerencsétlenek, a nyelvet nem ismerik, ugye közérben nem járnak, a piacon nem trécselnek, tehát gyakorlatilag a vizet ismerik, mert azért oda ős hazájukban is azért elég sok víz van. És amit kevesen tudnak kis hazánkban, hogy az ázsiai országúban alapjog a horgászat, tehát nem engedélyhez kötött. Aha. és ők így szocializálódnak, tehát ott ők ahol laknak adott településen, falvakba, vagy vagy

Bárhol, ahol ahol születnek, a környező vizeken, horgásznak, halásznak, halat fognak az ősi módszerek szerint, tehát ott engedélyezett a szigonyos horgászat, a kormoránnal való halffogás, a hálós halffogás és etc. Hogyha valaki lát a Tiktokon ilyen kis sortokat, ott láthatja, hogy 10 horog, nem tudom hány horgászbot van bedobva, és senki soha nem csodálkozik, hogy ez hogy lehet. Hát nem is kell rajta csodálkozni, mert lehet. Tehát mert mert használhatják

Azokat az eszközöket, nincsen engedélyhez kötve, mondom, mert születéskori joggal jár a halfogási lehetőség. És hát ugye ide csöppennek, ide lejti őket a repülő, és akkor amikor kimennek a Dunára, vizet felismerik, látják, mozog a hal, hát akkor ők elindul bennük a nem a kurucvér, hanem a hazai indíttatás, és hát ők halat szeretnének fogni, mert ahhoz egyébként nagyon jól értenek, tehát azt azért szögezzük le. És hát pusztán ebből,

Tehát azért én nem törnék pálcát fölöttük, mert hát honnan a fenéből tájékozódnának a hazai viszonyokról kiszazánkban élő, majd erre úgy is kétünk, hazai állampolgáraink sincsenek tisztában a horgászat alapjaival sem, akkor mit várunk egy olyan embertől, akit ide leejt a a szakmája, és akkor dolgozik egy gyárban, majd kiszabadul egy vasárnap, és akkor azt mondja, hogy úristen, itt egy gyönyörű víz, hát hogyan fogjunk alat? Hát az ő módszereikkel

Hálóval leginkább. Tehát valóban ők ők ők a hálós módszerben hisznek, nem horgásznak. És hát volt két év egy ilyen esetünk, amikor nyolc kiskoreai állt benne a vízbe. Akkor magas volt a Duna így tavaszi időszakba, és ők azt tudják nagyon, jó, hogy az áradó vízzel a hal kijön az öntésterületre, ugye a ligeterdőbe, és ott ugye el kell rekezgetni azokat a kis fokokat, amik olyankor visszafelé csordogál a víz,

Vagy jön a hal, akkor nagy biztonsággal meg lehet fogni. Hát ők megfogták halat, mi megfogtuk őket, és akkor ment az activity, mert egyikünk se tudott semmilyen nyelven kommunikálni. Tehát az izgalom az a tetőfokára hág ilyenkor. És akkor ezzel lehet még csavarni, mert erre akkor mit csinálsz? Ugye nem tudod igazoltatni az elkövetőt, hát akkor 112. Na és onnantól jön a szép rész, mert akkor a halőr, a rendőr

És az elkövető activitizik tovább. És akkor ezek ilyen izgi történetek. Jó, nyilván nem az évszázad bűncselekményét követik el, de az izgalomból azért nincs hiány. Úgyhogy egyébként cukik és aranyosak, tehát együttműködőek, ha már egyáltalán el tudtad nekik mutogatni, hogy ilyenkor mi történik, és akkor utána persze nyilván indul egy eljárás, de mivel nem EU ország, ő őket teljesen más eljárás alá kell vonni, és és akkor tolmácsot kell keresni,

Satöbbi, satöbbi. Tehát egy bonyolult jogi procedúra indul utána. Ez a szívásnak hangzik. Hát nekik nagyon az és ugye ő ők ők ráadásul könnyen kitoloncolhatók, hogyha egy bűncselekményt vagy szabálysértés esetén még nem annyira, de bűncselekmény esetén már igen. És ugye hát nálunk az orrfalászat az bűncselekmény kategória, mint tudjuk mondjuk, hogy négy dévérkeszegért, az mindegy. A hálóval történő halászat engedély nélkül, az halfogás nélkül is megvalósítja a bűncselekmény elkövetését.

Tehát azért ezt tisztázzuk. Tehát ugye ha valaki kimegy egy szigonnyal, egy elektromos géppel, és azzal tevékenykedik a Dunán, Tiszán bárhol, nálunk Magyarországon, már elköveti a a korfalászat. Aha. Ez így sokkal szomorúbb, mint amilyen vicces kénult. A vége szomorú tud válni, de de az elét próbáltam így így poénra venni. Nem, amúgy szerintem térjünk is rá arra, hogy egyáltalán a főhesz miért miért illetékes Gödön. És akkor egy kicsit

Beszéljünk arról, hogy mi is az a főhez, és hogy miért jött létre. Milyen szépen átkötöttem, ugye, ahogy megbeszéltük. Profi vagy tesó? Figyelj, végsősoron hany 127. adás, mert ez már így elvárható, úgyhogy köszönö. Hát kezdünk belejön. Jó, nagyon szép átkötés volt. Magam se tudtam volna nagyobb, úgyhogy szóval visszafő ez, ha már így így kidob. hogy fővárosi horgászegyetületek szövetsége, de mégis Gödön, sőt akár még Esztergomban is, akár felső

Gödön is. Igen, illetékesek vagytok. Így van. Szóval röviden és nem mutatva a nézőket, tehát a Orgászszövetség ugye az egy jogi szervezet, az egyesületek szövetsége, az őt alkotó egyesületek. 2013-ban döntött úgy 13 egyesület, budapesti egyesület, hogy létrehozza a fő ezt. Hogy miért? Mert 16-tól 15-től volt időszak, amikor lejártak az alhaszonbérleti jogok. Mit jelent az alhaszonbérleti jog? Akik gyakorolták a halgazdálkodást a Dunán, a Tiszán és az egyéb természetes

Vizeken. Ezek nagyrészt 16-ig még halászhati vagy halászattal foglalkozó szervezetek voltak, nem horgászszervezetek. A Dunán kettő horgászszervezet volt 2016-ig. A Komárom megyei szövetség és Budapesten a budapesti szövetség. Nekik volt vízkezelési jogukban a Duna adott szakasza a többi helyen, Pakson, Győrbel, Baján, mindenhol halászati termelőszövetkezetek vagy halászati cégek voltak. Budapest az csak a városhatár, Budapest az a 1630 1700 15 657-ig volt, tehát 27 km a sziget, tehát a Szentendré

Szigetes déli csücskétől tulajdonképpen a szent úgy hívjuk, hogy Szentendre sziget csúcs, hogy na onnan indul a Szentendre sziget. És egészen az alja aljának mi volt a vonal? Az alja az érd ugye 1630, hogyha így, hogy így könnyebb leheten megírteni. Úgy is írjuk még a területi engedélyre, hogy a a nagy tétényertés izlalda nincs már, nem működik már már Harbor parknak hívják, egy ipari park van a helyén, de

A régiek az idősebbek esetleg, vagy akik arra jártak, azok így tudták beazonosítani, és onnantól már lejjebb a Fehér megyei szakasz van, és az is ott halászati, az ersi halászati szövetkezetnek volt például a kezelésében. És ez ez az érdekes ebbe, hogy mi ugye akkor már láttuk, hogy hogy új felek, új szelek fújnak a divatba, hogy kijöják ebből a mondatból és szándékosan létrehoztuk ezt a szövetséget. Tehát ez egy

Tudatos döntés volt. Gondoltam, hogy nem véletlenül. Nem úgy. Tehát nem azért, mert még nincs elég az országban is legyen még egy Xedik, hanem pontosan azért, mert láttuk, hogy csak egy új struktúrával és egy új lendülettel, és nem beszélve szakemberekkel telitűzdelve lehet nekiindulni egy olyan pályázatnak, amit ugye beleengedett a minisztérium, hogy új pályázat lesz kiírva és pályázhatnak rá ilyen olyan, amolyan szervezetek. És mi felkészülten akartunk 15 végére

Érkezni, és hogy legyen meg a két gazdasági év mindenképpen, mert minden pályázat alapja, hogy legalább két éve működő gazdasági tevékenységet végző és lezárt adóével rendelkező szervezet legyen. Tehát az idő is sűrgetett, illetve hát a előttünk lebegő cél az nagyon fontos volt, hogy hogy készen álljunk a halgazdálkodásra. És azért mondom, hogy sokaknak a 13-as szám szerencsétlen. Nekünk szerencse volt, mert 13-ban 13 egyesülettel, 13000 taggal alapítottuk megő ezt.

De ez tényleg szám misztika, de így történt. És és 14. január 1jével, lehetett másodikával jegyzett be a bíróság minket és akkortól vagyunk hivatalosan. Úgyhogy gyakorlatilag 12-é évét tapossa fő ez. Tehát ez egy valóban ilyen biblikusan ez egy új szövetség, nem a régi romokon épült, mert azt azért kevesen tudják, hogy a többi szövetség az az IB, az az intézőbizottsági időkből 2000 1993-94-ben köteles volt átalakulni, ugye, mert megszűnt

Egy rendszer 8990-ben, ugye az intéző bizottságok, mint olyanok, azok légüres térbe kerültek, nem létező, és akkor nekik a szövetkezés elv alapján meg kellett ezt lépni, és átalakultak. Tehát az a nem is jogfolytonosan, mert egy teljesen más szervezet lett, de például a budapesti intéző bizottságból lett a budapesti horgászegyesületek szövetsége, nem a fővárosi, a budapesti ezért mond akkor így így alakultak ki a megyei így van pontosan Bors megye

És most végigsorolhatnám. Így van. És a és egyedül a főhez az, amelyik egy új alapon, egy teljesen új alulról szerveződő szövetség. Nem, nem. négy ilyen szövetség, a rendszerváltást követő négy ilyen szövetség alakult 2000-es években, amikor lejártak a később, mert ugye folyamatosan jártak le a halgazdálkodási jogok és 2000-es években járt le a Tisza és a Velencei tó, és ott a környék települései, illetve a környező önkormányzatok létrehoztak például

A Tisza Tavi Szövetséget, vagy a Velence Tavi Szövetséget. Ők 20001-ben alakultak, és a Balaton környékén is létrejött egy ilyen szövetség később. Aztán a aztán a főhez, tehát gyakorlatilag négy olyan szövetség alakult a rendszerváltást követőn, akik nem átalakultak, hanem nulláról már szövetségi, illetve a a civil törvény alapján jöttek létre. Ugye ezt most azért mondtuk mondtuk el, vagy hát mondtad el, hogy megértse minden kedves nézőnk és hallgatónk azt,

Hogy hogyan épül fel ma Magyarországon a horgász. Nem akarom ilyen csúnya szóval illetni, de mondjuk bürokrácia, tehát a rendszer, hogy van a horgász, és akkor ezt ebben segíts még légyszi, hogy vagyok én egy átlagos ember, aki horgászom, és akkor mi van fölöttem? Hogyan jutunk el a mohosszig? Egy kulcsmondattal indítanék. Ugye a törvény előírja Magyarországon, hogy Magyarországon egyesületi tagság kötelező ahhoz, hogy te horgásszá váljál ezen a rögös

Úton. Ugye sok országban, főleg Amerika, Kanada és méghatnánk és Skandináviában nincs ilyen kötelezettség, hogy gyakorlatilag ahogy mondtam, Korea vagy Kína esetében is alannyi jogon jár. Bemész akár ott nem kormányhivatalb van, de egy hivatalba, adott megyébe, államba és akkor azt mondod, hogy horgászni szeretnék, és akkor azt mond tessék, itt egy horgászkártya x dollár 200 dollár és akkor ezek a feltételek. Sokat nem érdekli, hogy ismered- a halat, nem

Ismered, ismered a szabályt? Nem, old meg, felnőtt állampolgár vagy, nézz utána. Viszont ha hibázol, akkor út a böribe. Program indul, a rangerök lekapcsolnak, és nem kérdezik meg. Azt mondja, jogodban már hülyének is lenni, és hát jönnek kötelezettségeid is vannak, nem csak jogaid. Tessék, ezt is, ezt kellett volna, ezt a halat nem lehetett volna megfogni, satöbbi, satöbbi. Ugye nálunk egy hibrid rendszer van. Előírja a törvény a egyesületi

Tagságot, illetve a horgászvizsgát. Tehát kötelez arra, hogy valamilyen tudással jussál ki a vízpart, hogy ne kerüljen helyzetbe. Ugyan nálunk a végrehajtási oldal sokkal gyengébb. Nálunk nem veszik el a kocsidat, a hajódat, a semmidet. Mondjuk igény lenne rá. Hát ez nagyon szépen. Igen, igény volna rá. Igen. Majd erről kitérhetünk erre a előrezés résznél, hogy viszont sokkal magasabb szintű a belépési küszöb. Tehát azért én is azt mondom, hogy

Élőlénnyel bánunk, egy élőlény sorsáról döntünk, visszaengedem, elviszem, mit csinálok vele. Az kell némi felkészültség, biológiai ismeretek, élettani ismeretek, és nem sorolom végig, hogy a horgászvizsgán milyen tudást szükségeltetik. És azt gondolom, ez nem is baj. Tehát egy felelős ember, amikor kimegy és tényleg a horgászattal eltöltött idő után, neki döntéseket kell hozni és nagyon komoly döntéseket. És én azt gondolom, hogy hogy mivel ez is BTK-s ugye gerinces állat

Indokolatlan kínzása, vagy annak elpusztulás, az szintén BTK-s, ugye állatkínzásnak hívjuk a 244-es paragrafus alapján. Hú, de hivatalos voltam, majd kivágjátok. Szóval de tény és való, tehát az állatkínzást is, abba beletartozik a 30 gerinces állat. Aha. és annak a kínzása. És azért azért látunk egy pár mikor a sóderágyon panírozzák ugye a horgászaink matrac és egyéb halkimélő eszközök nélkül. Hát ezek nem szerencsés dolgok és ezek ez tanulható. Tehát

Tehát én azt gondolom, ahogy megtanulunk beszélni, járni, megtanuljuk az alap etikai viselkedési normákat, a horgászat és a horgászattal összefüggő viselkedési normák tanulhatók. Nyilván nincs iskolai óra erről, de éppen ezért voltak régen szakkörök, így van. oktatások satöbbi. És és ezek ezek akár most már internetről minden megtanulható, ugye? Bár én ebben annyira nem hiszek. majd erről is kér kit k kitérhetünk a horgászvizsgáztatás témakörénél, de én akkor is azt

Mondom, hogy tanulni is kell, és senkinek nem ártott még az, hogyha felkészülten vagy egy átlagos vagy annál magasabb tudással érkezik ki a vízpartra, mert akkor lényegesen egyszerűbbé válik az ő élete is, és nem utolsósan a halőré, akinek nem kell intézkedni egy rossz mozdulat vagy egy rossz döntés esetében. Kén miért nem hiszel a YouTube-ról tanulásban? Amiatt nem hiszek a elektronikus horgászvizsgába se. Én még úgymond papír ceruza és

Abakuszon nőttem fel. Tehát gyakorlatilag amikor most jönnek a vizsgázók, ugye ő bejelentkezik, nem is látom az embert, ő elektronikusan jelentkezik, megjelenik valaki, én megnézem a személy alapján, hogy ő-e az, jól van, ő az, üljél le, tablet satöbbi, lépjél be a profilodba. És gyakoroltatok? Igen. Hány százalék-ban sikerült a vizsga? 78 80 90. Zseniális. Mondom, akkor menni fog, megbukni nem fogsz. megtanulja a kérdésekre a választ mechanikusan, és utána

Megcsinálja, 10 perc, azt mondja, kész vagyok. Mondom, jó, zárja be az applikációt, lépjen ki. Mondom, szeretne váltani egyesületi tagságot, állami jegyet, fogási naapot, satöbbi, satöbbi. Igen. És azt hogy kell? Hát mondom, most vizsgázott le. Tehát az alapokat sem tudják, ahogy te megkérdezted, hogy mi lesz utána, hogy miért kell belépnem egy egyesületbe, mit jelent az, hogy beléptem egy egyesületbe, milyen okmányokat kell váltanom, mire szólnak azok az okmányok,

Mik azok tehát bevágja a méretet, bebilfázza, bevágja a hal nevét, minden, de az összefüggésből semmit nem lát én még papíralapon vizsgáztam és hát annál egyszerűbb, vagy hát annál megalázóbb vizsgálam azóta se volt, hiszen iszony tehát ifi horgászként vagy nem tudom a gyerek egy nem tudom mi a legelső szint hát a gyerekeknek nem kell vizsgálni de hogy mi 12 évesen kellett azt hisz 10 éves kortól lehet de

15-től kötel ez a törvény hogy akkor így tehát amikor az ifi kategóriából akor lehet hogy 10 évesen mert ott engem egyből elvittek és akkor így iszonyatosan fölkészültem volt egy ilyen megsárgult füzet amen benne volt minden ilyen nagyon hitvány ilyen félfamentes papírra nyomtatva megtanultam mindent tényleg iszonyatosan fölkészülve a tilalmi időket úgy tanultam hogy tudod a ilyen papírfordítógy egyik oldalán fönn volt a tilalmi idő meg méretkorlát a másikon

Meg a halfaj neve, mint egy pexes úgy fog mint egy mint egy rohad tehát rohadtul fölkészültem, nagyon rákészültem. Szerintem egyetemen nem tanultam annyit vizsgára tényleg iszonyatosan bementem a nagy budapesti horgászesületre, ott a 11. kerületben volt aizskaelyszín. Lagos bemegyek, kiadják a papírt és bá a csávó mögém és elkezdi lediktálni a válaszokat és meg hogy mi mi a takömnek készültem ennyit és az olyan szar érz és hogy tudtam,

Hogy mi és így mondja de mondom baszki tudom de te mondhattad volna, hogy ne segíts. Tehát nem kötelező. Mondtam de hát hogy így így és ott azt éreztem, hogy ott vakott mindent átrugdosnak és akkor a tökömért tanultam annyit? Hát ez vizsgahelyszíné és vizsgabizottságtól függ. Csak, hogy az se volt garancia arra, hogy én ezt már változik. Nem, de de a garancia ott van a fejedben. Tehát nem az

A garancia, hogy majd milyen lesz a vizsgáztató meg a vizsga. Készültél, megvan a tudásod. Igen, de hogy ez nem papír alapon, vagy tehát ezt ugyanezt YouTube-ról ugyanúgy el lehet saját. Jó, csak m nem fejeztem be a mondatot. Oké. Ö, tehát mielőtt ugye, és nem, nem sírom vissza, mert nagyon fárasztó volt, meghirdettük a vizsgákat, előtt egy 45 perces felkészítő előadást tartottam én, vagy a kolléganőm, és ott nem

A kérdéseken mentünk át, hogy na akkor sikerüljön, nem az volt a cél, hanem az, hogy tudást verjünk a fejükbe. Hogyha kimegy innen vagy a vízparton lesz, akkor a kősüllősllőkhözt lásja a különbséget. Széleskárás, ezüskárász, bolorka, vörössz. Most nem mondom végig. Ezeket mind szépen képeken át hova hova teszed, mit nézel, a szemyűrű, a ez az fog, a kicsi fog, a nagy fog, hátrébb van, előrébb van. Tehát, hogy most

Nem belemenve a részletekbe. Tehát ezeket a kis nyanszokat, amikor te elolvasod és megtanulod, te ezeket észre se veszed a tananyagba. Viszont ha én plasztikusan elő neked, 45 perc alatt több tudást teszek a fejedbe, mint nem tudom hány órát készültél rá, mert én nem a méretekkel foglalkozom, az az megtanulható, az semmi, az egy olyan, mint egy történelmi évszám. Nem az az érdekes, hanem amikor kifogtad a halat, akkor

Na akkor ez micsoda? És akkor mit csinálok vele? Mert ha megvan a halfaj, akkor már tudom, lemérem, akkor tudom a méretét, akkor bejön ez a szám számtani egyenlet. De is fel kell tudnod ismerni a halat, onnan indul az alfája és az omegája. Tehát erre kell gyúrni, erre kell nagyon sokat. És képekről nem ugyanolyan a hal képen, mint a valóságban. Ezt ugye tudjuk. Lásd, van egy nagyon jó

Haltani társaságunk, ahol számtalan halat küldenek be, mert nem tudják azonosítani az emberek. mai nap sem a digitalizáció korában, és akkor majd a haltani társaság, pikkely, szám satöbbi, oldalvonal etc etc alapján visszaír valamit, hogy mit, mert ők se ők is kép alapján dolgoznak. Na, szóval nekem az a meglátásom, hogy amikor volt egy kontaktus, volt egy oktatás, az oktatás interaktív volt, kérdeztek, én válaszoltam, akkor megértették az összefüggést, elmondtam,

Hogy mi az egyesületi tagság, mi ez, mi az, mi amaz, és aki nem értette, ott megkérdezte. És utána a vizsgán majd visszaköszönhettek ezek a kérdések nyilván. Hát az is számtalan kérdés volt. És a teszt után jött a alfaj felismerés. Tehát két részből állt a vizsga, most nem áll abból. Tehát jön vegyesen jönnek a kérdések, jogi igen, méretek, halak satöbbi, satöbbi. Csak ki kell választandom, megtanulod mechanikusan, hogy

Ötödik kérdés, körülbelül ez a válaszra jó rá, és addig gyötröd magad, amíg 8-9%-os valószínűséggel meg nem tudod csinálni. De mondom, ne nem látják az összefüggést. A tapasztalat a négy éve megy, most már ötödik éve az elektronikus vizsga. Ez a tapasztalatom. Tehát nem bántva a rendszert, meg nem lemaradva mindenk ó, nem haladunk a korral. Haladunk a korral, de mi a cél? hogy levizsgázzon, ez is egy cél valóban,

Vagy tudást is kapjon. A tudás nincs meg. Ezt higgyétek el nekem. Látom, kiket engedünk ki az ajtón. Látom, hát számtalanszor se több 1000 vizsgán vagyok túl, mert nem én, hanem a vizsgázó, de hát én is ott vagyok nyilvánvalóan. Szóval én én ezt ilyen szempontból nem nem tartom szerencsésnek. Jó, időt spórolunk, gyorsabb az egész, meg hú, meg a modernkor, meg a minden jó, de felkészületlenebből érkeznek ki. Ja,

És akkor visszatérve a 10 halat kellett húzni a 50 halból, és tessék, fölfordította a kis lapocskát, és mondjuk egyszerű ponty, mondd el a méretét, tilalmi idejét, meg amit tudsz róla, esetleg mit eszik satöbbi. Békés, ragadozó, most nem a ponty, tehát ilyen ilyen kétpárt. Tehát interaktív volt, beszélgetős volt. Arra voltunk tényleg kíváncsi, hogy megismeri- a halat, látja-e a halat, látja- a különbséget. nem szívattuk őt őt na nekünk

Is az volt a célunk, hogy átmenjen. De mi is boldogok voltunk akkor, hogy azt mondtuk, hogy igen, ez egy felkészült horgász, és nem az lesz, hogy holnap már a halőrbe vonja az engedélyét, mert ugye a felkészületlen horgásztárs sajnos sok hibát fog véteni a vízparton, nagyon sokat. És annak a vége mi lesz? Hát való valószínűleg valamilyen rendőri vagy halőri intézkedés. És ezt megelőzendő, ez a mi felelősségünk horgászszervezeteké,

Hogy olyan tudással engedjük hát ki a jó Isten tenné bele a tudást. Tehát ez ez múlt el a digitalizációval. Remélem így érthető volt. Értem, de ezzel továbbra is nem vitatkoztunk vele. Nekem ez a tapasztalat. Itt én azt gondolom, hogy az a kulcsa, hogy amit a szerintem a KREStatásnál amúgy jól megcsináltak, ott most ott most már lehet digitálisan tanulni a CR. És ugye le ugye a vizsgák már

Régóta assiszem ilyen digitálisak. Hát az hamarabb volt, mint a Igen, Igen. De már van digitális oktatóanyag, és én újra tanultam a CRESZ, amikor a kedvesem megcsinálta a jogosítványt, és ő már így ilyen elektronikus úton tanult, és tök jó volt azt látni, hogy szerintem sokkal logikusabban, sokkal jobban elmagyarázó, vagy jobb jobb módon lettek elmagyarázva a dolgok benne, mint anno, amikor én tanultam, hogy be kellett járni bizonyos helyekre,

X órát, nem tudom én, kreszoktatásra. Meg volt a vastag könyv, meg mellette a izé a tesztkönyv. És akkor ebből tanultunk mi Crt. Nyilván megtanultuk, meg azóta is vezetünk, de szerintem ott például az elektronikus oktatóanyag az jobb lett, mint a papíron, ami volt régen. Most nyilván azért nem lehet összehasonlítani a kettő a dolgot, mert az egyiknél mondjuk emberéleteket is erősen kockáztatunk, a másiknál idézőjelben erősen csak halakat, de

Hogy valószínűleg itt is lehetne még ezen csiszolni, és akkor lehet, hogy egy olyan oktatóanyag jönne létre, mint amiket ti annó el tudtatok mondani abban akár csak a 45 percben, és sokkal felkészültebb horgászok mennének ki a végén az ajtón. Az oktatóanyag ott van, mert van egy külön könyv. Ühüm. De senki nem olvassa és használja, mert a sematikusan megtanulja a tesztet kitölteni. Erről beszélek. Tehát nem kell, hogy tudj,

Mert a tesztet meg tudod csinálni. A kreszt azér egy picit másab. Csak de lehet, hogy el kell venni azt a lehetőséget, hogy tesztel tudjon gyakorolni. Nem az kell, mert tényleg amikor ha valaki mégis csak átolvassa azt a könyvet, vagy azt az oktatóanyagot. Igen, de nem teszik, mert kinyitja és úristen, 83 oldal. Á ez a nem Horvát Károly írta, vagy valamilyen Károly. Nem, nem volt egy könyv erről.

Az megint más. Az meg az más, más itt az oktatónnyog az fenn van. Azt több szakember rakta össze és az ott van le lehet tölteni gyakorlatilag ugyanúgy, mint a halőri ismeretkönyv a Nébiknek ott van a a halőri ismeretanyag. Az sincs megfrissítve, ezt csak csendbe mondom, de ez most más kérdés, nem tartozik ide. Ö és és ott vannak az oktatóanyagok, de amikor van mellette, mondom egy ilyen ilyen

Tesztehetőség, akkor azt hát mondom, látom, amikor végeznek, hogy az első kérdések, hogy és akkor mi az, mi a következő lépés? Ezt nem kérdeznéd meg, ha tudod. Ja ja igen. Tehát nem teszel fel egy evidens kérdést, ami benne van, és le van írva, és így kezdi, és akkor visszatérhetünk oda, hogy mi az, hogy horgász, egyesület satöbbi, satöbbi. És miért fontos ezt tudni? Ettől függetlenül szerintem érdemes erről beszélgetni

A Mohoszon belül is akár, vagy legalábbis ilyen szakmai fórumokon, mert ezen biztos, hogy lehet javítani egyébként, hogy minél iná olyan jó ilyen digitális oktatóanyagokat csinálnak ma már, és azokkal a technológiákkal olyan jó horgász oktatanyagot lehet csinálni, amiről fogalmam sincs, hogy hogyan kell ezt csinálni, de vannak nem nekünk kell megcsinálni, de hogy 20 éve ugye nem tudom, nekem a halm meghatározás ugye az volt, hogy ilyen nagyon szar

Minőségű fénymásolt lapról kellett megnézni. Hát arról te nem ismersz fel egy halat a vízparton? Azt hódz, mer most meg lehet érted érted, hogy arról egy jászkeszeget meg mit tudom én egy leánykoncert. Hát sem két feketefehér paca volt. A pontyot meg a harcsát lehetett megkülönbözni. Tehát tényleg ilyen volt. Hát cak annyi volt, hogy a onnan tudtad, hogy az pont nem ká, hogy a fej meg a hátvonal, ahogy

Találkozott, mer meg a bajusz se látszott rajta. Jó, de ma már igen, lehet a vízalatti felvételeket készíteni bármát annyi annyi minden van. Hát ilyen oktatóanyag jelen pillanatban nincs, ahogy te mondtad, az előde igény volna rá, mert lényegesen jobb lenne, hogyha valaki egy normál szépen alán arra állná és szépen elmondani, látjátok itt jön ez, balról jön a jász, jobbról jön a satöbbi, és mi a különbség, az úszóállás,

A színezet satöbbi, satöbbi. Lehetne ezt persze egy nagyon igényes és tényleg kis rövid kis etapokból álló nem hosszú kis szkeetcseket vagy kis bejátszásokat, és meg lehetne csinálni. Hát nyilván le kéne ülni, le kéne fejleszteni meg kicsit. Hát persze, de azt mondom, hogy hogy szerintem talán ennek van értelme, hogyha akár csak itt most beszélgetünk róla, mert lehet, hogy egy olyan irányba tudjuk és valószínűleg szívesebben is néznék végig

Ezt, ma már ez a vizuális téren történő tanulás egyébként hatékonyabb. Én is úgy gondolom, mint az, hogy most 86-dat valaki nem áll neki egyszerűen. Tehát nem nem így van. az egyesületekhez visszacsapva. Hát, mert ott tartunk még egyelőre, ugye majd szépen feléítjük a rendek én egy ilyen magányos farkas egyesület nélküli horgász. Tehát miért van ez? Komborhorgász, nem egy ilyen koloros bandához nem tartozó nem, egy ilyen panorhista. Igen,

Ilyen szabadszer. Jó, hát akkor most törvény cikket idézve pontosan mondom, mivel a törvény határozza meg, hogy kötelező Magyarország, mi volt a törvényalkotói szándékhoz? Biztos volt egy indoklás, hogy ez miért így alakult. Ö igen. Az, hogy a először még annó mondhatjuk így a régi papírceruza bakuszidőben ugye azért a horgászesületek voltak azok a közösségek, ahol apáról fiúról, öreg Jani bácsiról a gyerekekre, mert nem mindenkinek a szülei a mintapélda,

Az enyém se például. Tehát én is egy öreg vasutastól tanultam horgászni és megszállott volt az öreg, és ő ő mogorva volt, amit Matula a Tüskeárban. ilyen nagyon mondta el a titkokat, de azért amikor sokáig izét mindig mond jól van na gyere gyerek, azt akkor megmutatom és akkor így meg megmutatott egy-két fogást, hogy hogy kell a nálból kirángatni egy pontyot. Szóval az embernek ez az élménye megvan, akkor

Akkor végleg elveszett, akkor horgász lesz belőle. Ha nincs, akkor könyből ezt nem lehet megtanulni, meg meg nem jön az az érzés. De visszatérve, tehát volt egyesületi élet, az egyesületek nagyon aktívak voltak még mondhatom a szocializmusban, tehát vizeik voltak, vizeket kezeltek, közösséget formáltak, tanyaház volt, együtt főztek, együtt voltak. Másképp volt, nem volt ennyi mindenféle lehetőségeket. Ha belegondoltok abba az időbe a a közösségi élet volt a minden. A

Ott ott együtt sörözünk, együtt bográcsozunk, együtt csinálunk minden. És ott voltak a gyerekek, ott volt a következő generáció. Tehát volt egy folyamatos utánpótlás, a gyerekek alig várták, hogy lemehessenek vízpart csapkodni. Én is mogyoróbódottal satöbbi. Tehát tehát hogy úgy úgy úgy belenőttünk ebbe. Tehát ma nem nő bele így a gyerek. Tehát ma visz. Ha viszed, megy. Ha nem viszed, nincs. Igen. Nem is tud lemenni maga. Eleve a

Világ megváltozott a motorizáció, az elektronizáció, az urbanizáció. Mindent mondhatok. Tehát nem tudsz úgy kimenni az utcára, hogy éppen ne jöjjön 100-zal egy autó, egy motoros, egy rolleros, egy akárki, és nem csak városról beszélek. Tehát tehát nem nem olyanak a gyerekek sem. Fölnőnek a tablettel a telefon, és nem szít a technikai haladást, de a gyereket teljesen visszahúzza a természetes környezetéből, be a fotelba, be a kis kis kis

Kis kis aurájába, és onnan ön magától nem tud kilépni, ha nem viszi valaki. A szülőnek nincs ideje. Rót, fut, dolgozik, és és nem egyszerűen a gyerekek nem nőnek bele a környezetbe, a természetbe. Nem nem úgy nőnek fel, mint ahogy én, vagy vagy ahogy te esetleg, hogy minket se erővel vittek ki. minket kivittte a kíváncsiság, kivitt azt, hogy úristen, mi történik a a vízparton, meg hogy kell megfogni

Halat, az a természetes gyermeki kíváncsiság. Tehát ma én ezt nem nagyon látom. Tehát tisztelet a kivételnek persze, de azt is meg kell fertőzd, ki kell vidd erővel, mert a gyerek magad Igen. Vannak, akik nyitottabbak, vannak akik kevésbé. Hát igen, igen. Igen, de hogy jön ide az egy, tehát hogy miért kötelező együletek? És azért mondom, mert az egyesületek alapvetően még mindig egy kohézió, egy egy találkozási pont, egy

Egy kiindulópont. És gyakorlatilag ma már egyre kevésbé elveszti ennek a varázsát, de azért annak, akik van vize és vizet kezel, ott még mindig ezek a kis mikroközösségek léteznek. És ott tényleg akit oda levisznek, és ott ott megered az a gyerek, aki odamegy. Hát látom, mert nekünk is ugye 46, bocsát, 48 tagyesülete van a főhesznek, és ebből 24 vizet kezel. Azaz mit jelent? Ha gazdálkodik, egy vizet valamilyen

Úton, módon horgásztalt, telepít, őri, satöbbi. Majd ezt elmondom részletesebben. Tehát oda kötődik egy közönség, és ez a közönség, ez a közösség gyakorlatilag ismeri egymást, ha nem is mindenki barát, de valamilyen szinten egy hobbi közé csoportosul ugye az a horgászat. És az a horgászat, mint gyűjtő, mint kovász, az összehozza a családokat, összehozza a társaságokat, és akkor akár politizálnak, akár zenét hallgatnak, akár bármi van. De nem csak a

Horgászatról egy horgászközösség, az nem mindig a halfogás, persze nagy anekdotázás meg a mekkora alatt fogtam meg a farokméregetés, ez megy, de hát ez hol nem? Persát ez természetes dolog, de az emberapvetően társasény és szeret egy közösséghezni és ott ahol közös a hobbi, hát ott akkor nem is kell mondanom ugye, hogy az adja magát, tehát hogy szívesen mész oda, ahol ahol értik, amit te beszélsz, te érted, amit

Ők beszélnek, nem hottentottául van, tudják, hogy mi az, hogy hogy kutyogató, meg mi az, hogy jig, meg mi az, hogy akármi más. Ez nem is érti ezeket a szavakat. Igen. Tehát ez egy saját nyelvezete van, ugye a horgászatnak. És és ide visszatérve itt itt a tudás, az öregeknek a tudása, a tapasztalata, az még mindig azért kivívja azt a tiszteletet, azt a azt az elismerést, ami ami a

30-40 év tapasztalatát hozza. Igen, de ezért jó egyesületi tagnak lenni. De miért kötelező? Hát én azt gondolom, hogyha ezt elengednénk, és gondoljátok vissza, most reciprok, azt mondjuk, hogy nem kell, nem kell, hogy odatartoz, most 3000 Ft-ul múlik az életed. Ja, nem, nem, csak mondom, hogy az anyagi részét, mert alapvetően ilyen 3-45000 Ft-os egyesületi tagdíjakról beszélünk, tehát nem egy izé két doboz cigi, bár én nem dohányzok, de

Körülbelül ennyibe kerül. És pontosan azért, hogy ahogy mondtad, ha elengednénk ezt, akkor egyszerűen, ahogy te is mondod, alannyi jogon lenne, még ezek a kis mikroközösségek sem maradnának meg, mert a legtöbb horgász már most is az egyesület irányában közömbös. Főleg akik nem kezel vizet egyesület, ahol csak azért vagyok tag, mert ahogy te mondod, kötelező. Tehát nagyon érdekes, hogy szétvált ez, mint a vöröstenger a Bibliában, hogy vannak a

Vízkezelők, akik tartják a horgászt, fogják a közösséget, és vannak a olyan egyesületek adminisztratívén úgy hívom, akire szintén szükség van, de ők viszont nem is találkoznak szinte a tagokkal, nincs közösségge. Tisztelt a kivételnek egyébként, mert vannak olyan egyesületek, aki annak ellenére, hogy nem tud vizet kezelni, mert azért nem tud mindenki, nincs korlátos a vizeknek a száma. Hiába akarok, ha nem tudok, mert nincs pénzem, vagy nem tudok bérelni

Satöbbi, vagy olyan eljön vagyok, ahol nincs, vagy már le van fedve hasznosítóval. Lásd Duna, hiába vannak települések végig, a főhez kezeli a Dunát egy nagy szövetség, és nem településenként egy-egy egyesület, mert úgy nem lehetne halgazdálkodni. Majd erre is kitérhetünk esetleg, hogy miért nem. Úgyhogy most ugorjunk is bele, hogy Jó, ugorjunk bele. Tehát hogy Puskás mondta ugye, hogy kispénz kis foci, nagy pénz nagy foci. Tehát egy nagy

Vízterületet ugye azért elég tőkerős és és jó prosperáló szervezetnek adja oda az állam, vagy bízza rá, mert van elég tőke, van elég forrás arra, hogy te azt őrizd, telepítsd, véd, beleinvesztálj nyilván a várható hozamért. Mi a várható hozam? A horgász. Minél több horgászod van, annál több jegyet adsz el. Tehát gyakorlatilag neked nagyon jó kell ahhoz kezelned azt a vizet, hogy ez a víz vonzó legyen. Ez a

Célod, hogy odavonzd a horgászt, mert belőle élsz. Tudom, szerinted a főhesz által kezelt része még egy-től 10-es skálán mennyire kezeli jól? Ó, hát ezt én én hadd ne én ítéljem meg. Hát megíté majd más is, de hogy mi a te? Hát én ezt így nem tudom megítélni. Én azt gondolom, hogy az átlagon felül jól végezzük a dolgunkat. Szerintem ezt a számok mutatják. Tehát amennyien megtisztelnek azzal, hogy

Éves egyet vesznek, vagy vagy napi egyet vesznek, amennyien visszajárnak. Csak ugye a Duna azért érdekes, mert ez egy speciális víz, a legnagyobb vízünk, nagyon nehéz horgászni, nagyon hektikus. És gyakorlatilag aki nincs élővízhez szocializálva, tavon kezdte el a pályafutását, vagy ott is érzi magát biztonságban, mert ott bedobom, majd elhúzza, megfogom, kifárasztom. Aki csalódik a természetes vízbe, az nagyon gyorsan visszamegy sebek, sebet nyalogatni a kockatóra. Most én így

Mondom, ahol neki minden kész van. Ott a hal benne van. Nagy kudarc nem érheti. Előbb-utóbb foghalat. Állandó vízszint mindig ugyanaz. Nem kell azon variálni, hogy kicsi, nagy, folyik, árad satöbbi. És a Duna egy nehéz pálya. Tehát az egyik, én azt gondolom az egyik legnehezebb hazai vizen közül és nem hátrébb sorolva természetesen egy rábát, egy Tiszát, vagy most nem sorom végig egy sajót, vagy a Hernát, vagy Bodrogot,

Mindek megvannak a jellegzetése. Inkább így mondanám, a természetes folyóvizeink az egy külön kategória. Arra azt meg kell tanulni horgászni, és aki abba szeret bele, az azt imádja, mint én is például, vagy még 4-5000 horgász a kitartósan, ami vizeinkre jár. Mi őket akarjuk megtartani részben, hogy ne csábuljon el. Illetve ő általuk, akik elmondják, hogy gyere már komám, ne azt a rossz pontyot fogd ott a kockató, mert ott

Bárki tud, fogja á Márnát, vagy szilvárt, vagy paducot, vagy bármi mást, ami nincs ugye tavi körülmények között, és az is ugyan izgi, az is ugyanolyan kihívás. És és én ebben hiszek, hogy hogy ez a természethez való vagy a dunai horgászathoz való visszatérés, ez ezt ezt látom, hogy ez működik. Ez az elmúlt 10 évben, és ennek ugye része az, hogy hogyan védem meg a halat, hogyan próbálom az

Állományt javítani, milyen módszerekkel, mit teszek ezért, mármint hasznosító és milyen lehetőségeim vannak. Egyáltalán kezdjük azon, mert ugye az egy óriási vízrendszer, egy óriási nagy ökológiai egység, ezt nem lehet úgy kezelni, mint egy tavat. Tehát jól is mondtad, ugye? Hát ugye ráadásul a ti szakaszotokon már van szlovákiai rész, nem? Nekünk pont odáig tart valor, mert ugye gyakorlatilag ti kaptok egy nagy víztömeget, azzal együtt egy ökológiai rendszert, ami

Ráadásul úgy van kezelve, hogy félig Magyarország, félig Szlovákia elkül vagy különböző szabályozással, ugye Igen. Ipolytól fölfelé már ugye osztott víz van egész ország. Igen. Ami tök érdekes, nálunk a podcast csoportban van olyan nézőnk, aki Szlovákiában él egyébként, és ő ott horgászik, és ő szokott mesélni nekünk arról, hogy milyen különbségek vannak. elvihető halfajok, tilalmi időszakok satöbbi, telepítési Igen. Ez tehát hogy mondjuk simán telepítenek a szlovákok úgy a

Dunába, ahogy nálunk nem lehetne a szabályok szerint és ugyanabba a vízbe, mert az ott nincs ketté választva fizikailag nyilvánvalóan. K szépen. Igen. Azért mondom nagyon jó ez is felvezetés, hogy igen, hiába próbálsz te egy magyar törvények szerinti gazdálkodást, amikor a másik ország annak az majdnem az ellenkezőjét teszi. Nem teljesen, de azért igen. Például ott az amúr az teljesen másik megítélés aláesik, mint nálunk. De most ezt nem

Nyitom meg, mert ez is egy külön műsort megérne. Szóval igen, való igaz, és nagyon nehéz úgy, hogy alattad, fölötted is nyitott a rendszer, tehát kapsz is és adsz is. A kedvencem mindig, amikor jön egy telepítés után egy bejegyzés, hogy mindig oda telepítenek, miért nem ide? És akkor én le szoktam írni, hogy a halnak van egy nagyon jó tulajdonsága. Képes úszni A-ból B-be, és nem megbántva az embert.

Tehát ha A-ba rakom, B-be is eljut. Vagy B-be rakom, A-ba is el fog jutni, mert képes rá. Tehát és annak ellenére, hogy én nem mondok neki semmit, tehát hogy nem is kell irányítani. Na és akkor erre mondok egy példát, amikor három éve kiraktunk Pilismaróton egy mennyiségű halat, minden kétnyarast általában kétnyaras korosztályból 500-600 példányt megjelülünk egyedi jellel. Van egy kis csövecske benne, belesszük az izomzatba, és ezen van

Egy sorszám meg egy főhfelirat. Ezt csináljuk 17 óta gyakorlatilag mindig ugyanazokon a helyeken, és mindig két nyaras állományt. Aha. Mert az nő a leggyorsabban, gyorsan eléri ugye a foghatóméretet, nagyon gyorsan növekszik természetes vízben is. És gyakorlatilag így azt a méretet még nem tudja elvinni a horgász, mert általában 28, 29, 30-35 centisek, ugye nálunk 35-től vihető el a ponty, és megadjuk neki ezt az esélyt. És ez nagyon

Jól megmutatja a visszaérkező jeleknek a a számából, illetve a hogy honnan küldik vissza a jelet, hogy hova is megy ez a ponty. És ezzel tudok ezeknek a horgászoknak választ adni, hogy teljesen mindegy, hogy hol telepítek. Ez Szerbiától egész Győrig mindenhol megtalálható főz. Bejárja az egész Dunasz a magyarországi szakasz. Vá. Be és általában ezeket mindig tavasszal telepítjük a kormoránok, mikor elmennek, majd erről úgy is fogunk beszélni. Ilyen

Március-április környékén, és nyárra már ezek abszolút fogható méretűek, tehát elérik a 35 cmt, sőt meg is haladják. Én másfél kgsra. És amikor Szerbiából jön vissza négy hónap múlva egy haljel, az elment 500 km. Négy hónap. Igen. Négy hónap alatt a sodrás is leviszi addig. Elv de hát oké. Igen, de de azért a haltér nem egy falevél, tehát azért az úgy úgy szeret úszni meg minden, hanem nem

Azt azt tudni kell, hogy mi nagyon elpontozzuk a Dunát. A Duna a hát mondhatom a 103-bytől, hogy én nem lehet ilyen élesen elválasztani, de azért azt látni kell, hogy ugye szintályakra bontjuk. A szintájakat adott halffal jellemzi. Például a hazai szakaszunk Dévér és Márna szintáj. Ugye a Márna szintájon ugye Budapest és fölötte egész felországatárig márna szintáj van. Az azt jelenti, hogy a Márna és a hozzáhasonló reofil keszegfélék

Uralják ezt a területet. Miért? Mert így gyors a folyó, kavicsos, sóderes, nagyon tehát nem üledes, mint a lentebbi szakaszok, ahol meglassul, kiszélesedik, és akkor ott már üled van. Az üledben ugye több táplálék képződik, ott már jobban a a karikakeszeg, dévérkeszeg, ponty. Tehát a kevésbé áramláskedvelő halaink jelennek meg. Az a dévérzóna, ugye, és Magyarország a dévér és a márna zóna szakaszára esik. följebb meg majd jön a még

Följebb, de az nem érdekes, mert a Dunának a felső szakasz ugye már a PR meg a legtetén a pisztrángzuna, de az Németország, tehát azzal most nem foglalkozunk. Tehát a mi két szakaszunk így összemosódik, tehát azért van márna is, tehát nem úgy kell elképzelni, hogy a márna csak érdig megy, tehát azért ne így gondoljátok. És a ponty is, de a ponty nem érzi jól alapvetően magát a márna

Zónából. Neki az gyors, és a kavicson nincs annyi kaja. Ühüm. Ugye egy paduc szedi le a moszatot, a telepes algát szaggatja, mert az a főtápláléka. Az nincs az üledbe. Neki nem jó a paducnak lemenni batta alá. Viszont itt fent megtalálja az élet feltételeit. Tehát ne akarja ott paducozni, ahol nem szeret lenni a paduc. És fordítva is igaz. Pontyozni sokkal jobb a lentebbi szakaszokon. Ez nem azt jelenti,

Hogy nincs a fővárosi szakaszon is, illetve fentebb ponty, de kevésbé találja meg a ponty az élet feltételét. Ezért a tavi pontja, amit tóba nevelkedett, akár egy évet, két évet, három évet, hirtelen kirakod egy zúgó vízbe, egy rohanó vízbe, életében nem úsz annyit árammal szemben, mert a tóba nem mozog a víz. Képzeljétek el ezt a szituációt. Hát ő egy egyszerű ösztöllény. Mit csinál? Keresi az első kijáratot, ahol

Csendesebb a víz. Először kimegy az öblökbe, ott megvan, de jön egy árhullám, az megemeli, és akkor ösztönösen ugye árra szembe úszik a hal. Tehát amikor jön be eszembe, hal, akkor kimegy az öbölből szépen, és akkor kint találja magát a nagy Dunába, akkor sodródik, ahogy te is mondtad az előbb, és akkor majd megint legtöbby, kiugrik Dunaújvárosba, a Dunaújvárosi bölbe, aztán lejjebb, és akkor így, így így szakaszolva, és

Szépen addig megy megy megy, amíg majd valahol azt mondja, hogy na most jó itt nekem, és akkor ott ott marad. Tehát ezért ezért amit mi telepítünk halat, annak nagy része nem tud itt maradni a mi területünkön. amit Győrbe telepítenek, abbó kapunk mi is. És mondhatnám így végig, tehát mi adunk és kapunk. Tehát ez a ezért kell mindenkinek csinálni a telepítést és mindenkinek, nem is ugyanannyit, de hasonló

Mértékben hozzájárulni ahalállomány pótlásához. Ti ugye összefogjátok azokat az egyesületeket, akik itt a fővárosi szakaszon kezelnek vizeket, vagy hát legalábbis nem nem ugye nem a Dunákben, inkább úgy mondanám, nem a fővási szakaszon, hanem hanem a ugye gyakorlatilag köztetek és a horgász között van egy egyesület, aki megbeszéltük, hogy vizsgáztat, meg az ügyesbajos dolgokat intézi, versenyeket szervez adott esetben satöbbi, és veletek kapcsolatban áll közvetlenül a horgász bármilyen szempontból, Vagy

Ti már csak a nagyobb képet látjátok, vagy a nagyobb velünk a vízhasznosítással kapcsolatban állt, mert tőlünk veszi a területegyet. Tehát a van miatt igen, mondom a vízhasznosítási ágon, a tagdíj, egyesületi tagság és egyéb ágon nem áll kapcsolatban velünk, mert ugye, mint mondtam, törvénypasszus kötelező egyesületi tagság, az csak egyesületben tudod megváltani, szövetségben nem tudod megváltani. Úgyhogy az egyesület a belépőszint és az egyesületben intézi horgász az ügyes baj

Az az szerencsés, ahol mondom van víz és kötődz, mert azért mérsz oda, mert az az egyesület is azt a tavat szereted apukáddal, nagyszülkel igen, ott társadalmi munkázol, ott segítesz a akárkinek, ha már tapasztaltabb vagy, akkor te foglalkozol a gyerekekkel. Tehát ez amit már beszéltem, most nem kezdem újra. ez a közösségi élet és gyakorlatilag ahol nincs víz ugye ez ez nincs. Azok az egyesületek jó összehívják a tagságot,

Egy-egy versenyt csinálnak, ha csinálnak, vagy nehogy isten gyerektábort mér az is előfordulhat, de igazából ott ott ezek nem nagyon működnek és ott igen jogos a kérdés, miért kellenek így az ez egyesületek, de mivel a törvény nem válasz szét vizes vízkezelő vagy adminisztratív egyesületet, ezért még bent van ez a passzus. De mondom, ez egy örök vita. Ez a tyúktojás kérdése, hogy van-e szükség vizet nem kezelő adminisztratív egyesületekre.

Ezt most nem fogom megválaszolni. Nem, nem a te véleményedkel. Látsz arra utalójeleket, hogy ez változni fog a jövőben? Igen. És ezt a digitalizáció porlasztja el. ugyanis ezek az adminisztratív egyesületeknek a vezetősége is, ahogy az idő, sajnos elöregszenek, megöregszenek, és már nem, vagy nem tudják felvenni a a ritmust, vagy nem akarják, és gyakorlatilag elfogy a tagság, a tagság is együtt öregszik a vezetőséggel és nincs, aki fölveye az

Első zászlóví után az a zászlót, és ezek az egyesületek gyakorlatilag elöregednek és elmúlnak maguktól, és így az ott felszabaduló esetleg fiatalabb tagok, azok azok meg belépnek egy másik barmondba. Tehát én azt gondolom, hogy egy ilyen lassú haláltusája van azon egyesületeknek, akik aktív életet nem tudnak élni. Most mindegy milyen okokból kifolyólok, akár az öregség, akár a mit tudom én, nem törődömség sorolhatnék, meg példákat is hozhatnék, de tehát

Tehát az az választja meg az egyesület létét, nem létét, hogy a tagság vagy a vezetés mennyire aktív, mennyire tesz a közösségért azért a egyesületi tagságért, akiből áll az egyesület. Én a telepítést azt gondolom főhesz szinten központilag vezénylitek. Mondtad előtte, hogy a Dunaát szénnél pontyosítjátok, miközben ez nem egy pontyos pálya. Így van. Nem véletlenül hangsúlyoztam ezt ki. Igen. De akkor miért nem olyan halatt tesz bele a főhesz

A Dunába, aminek ez a hazai pálya lenne? De tesz bele olyan halat, és nem is keveset, csak ugye ez kevésbé nagy hírértékű. Meg azért maradjunk tényleg hülyek a horgászszokásokhoz, azért még a Dunára járó horgászok nagy része is úgymond azért nem veti meg a pontyot. Tehát azért horgászik ráig az nem klasszikusan a Dunán, hanem az öblözetekbe, ahova jobban eléri partról is, és meg tudja horgászni. Azért a Dunára

Egy teljesen más felszerelés, teljesen más technika kell, azt azért tudjuk. csónakkal lényegesen egyszerűbben találod meg azokat a helyeket, ahol fellel lehető a point tartózkodása, és jobban meghgászható, de a mi szakaszunkon inkább a nagy hajós, a nagy ki vagyok, mi vagyok jaktosok a izék, tehát az egyszerű mezei horgász, az a klasszikus csónakos kis ötlov lovasmotoros vagy 10 lovasmotoros, nagyon kevés van a horgász közösség arányaihoz képest. Az ma

Már luxus fenntartani egy kikötőben egy horgászlikot, és nem is veszik szívesen a kikötők egy viking kikötőbe például, mert azt mondja, hogy ugyanezt a helyet én 50000-ért ki tudom adni egy jakosnak. Tled meg nem tudok elkérni annyi pénzt, mert te mennyit tudsz fizetni? 10000 Ft-ot, ő meg fizet 50-et, vagy 80-at, vagy 100-at. Tehát nem nem teh nem tudtok egymásnak, nem vagytok konkurencia. Tehát ő hamarabb kidob egy horgászlikost,

Mint mint mint mint hogy elveszítsen egy havi 100zres bevételtát adó. Korábbi adásban a szili Laci mesélte erről, hogy mennyire szívás az, hogy a Dunán részvénytársaság formában üzemeltet a barátaival egy horgászcsónakot, és hogy mekkora pokoli szívások legyen. Nagy nehezen találtak helyet, és ilyen kincsként kell rávigyázni, mert tényleg alig lehet találni. Ezt így, így van. Így van, mert hát az állandó sólyázás meg ugye iszonyat szívás, tehát az az

Meg ugyanaz megint. Igen. Igen. Úgyhogy nagyon hiányoznak ezek a horgászkikötők, de az az igazság, hogyha most létesítenénk is kikötőt ühüm. És forrást áldoznánk, és azt mondánk a horgászoknak, hogy a pénzetekből csinálunk egy ilyet, nekünk is olyan magas áron kéne adni a helyet, hogy fenntarthasd. Élőrzés, munkadíj, igen. Kamerák. Most nem sorom végig, hogy hogy néz ki ma már egy modern kikötő, hogy a kis értékedet ne lopják el.

Hogy az olyan költség lenne, hogy tényleg odajutná, hogy azt mond 45000 Ft egy hónapra, nem tud kifizetni. Tehát tehát itt a probléma, hogy a csóknak nem ér annyit, amennyit kvázi elkérnék egy havi izé. És itt itt a probléma a piacgazdasággal, hogy gyakorlatilag vannak vannak ilyen korlátai ennek, hogy nem azért nem létesülnek, hanem mer egyszerűen nem tartható fent rentábilisan. És ki az, aki olyan vállalkozásba kezd, amiben már

Az elején halálra vagy itt, vagy belebuksz? Igen. Hát azt mondtad még, amikor délelőtt beszéltünk telefonon, amikor így számon kértelek, hogy hogy miért kerül a Dunába teljesen tájidegen külsejű ponty. Hát nyáron, vagy hát tavaly nyáron a Dunai keszegezésemet szétrollkodták. Tükörpontyok meg a olyan gömbalaku ponty, ami effektív, mint egy tányér úgy nézett ki. Hát remélem nem gömbalaku volt, inkább csak magas hátul, mert a gömbalaku az azt még én

Se láttam. Igen, de hogy tényleg, hogy ugyanolyan magas volt, mint amilyen hosszú és tüskés. Teljesen teljesen hülyén nézett ki, és akkor erre mondtad, hogy hát azt nem mi telepítjük. Ez mi? Ez így igaz. Tehát azért annyi szakmaág van a horgász szövetségekben, és ezt mindenki nevében mondom, hogy azért ebben van egy konszenzus. Tehát ugye 23 minősített pontytályfajta van Magyarországon, amiből válogathat a halgazda. Tehát ugye ezt haltenyésztő állítják

Elő, tenyésztik ki, és megvannak. ezeket minősítő vizsgákon keresztül beminősítik, és az adott tájfajta megkapja a minősítést, hogy szaporítható, és annak az utódai ivadékai telepíthetők. Ugye igényel a kereskedelem egyféle típusú halat. Ez a tükörponty magas hátú, jól izmolt, amiből nagyon sok a hús arány. Tehát azt látni kell, hogy amikor megpucolunk egy halat, nem mindegy, hogy mennyi a kaparék, mennyi a pikkely, mennyi a a veszteség, mert hát már

Nem olcsó hal. És ugye arra törekszünk, hogy minél jobb legyen az úgynevezett vágási százalék, tehát a kitermelési arány. Érzem, hogy a halgazdálkodó beszél belőled, vagy a halászati szakember. Az is igen részben, mert ugye hát ez a tenyésztés lényege. Kinek adom el a portékámat? A körponty azért jött létre, hogy kevesebbet kelljen szívni a pucolás. Nem azért jött létre, létezett a tükörpany, csak elment ebbe az irányba a tenyésztés,

A szelekció és a a keresztezés. Tudod mikor kezdték? Középkor apátságok böjt idején legyen mit enni. Elkezdték pontyot nevelni és nemesíteni, hogy minél inkább több hús legyen. Aha. Magyarországon igen, de egyébként Kínában pedig már körülbelül 2000 éve. Tehát ugorjunk vissza kéz tehát igen. Nálunk akkor valóban a középkorra datálódik a pontytenészt is onnan indul. Az jutott erről eszembe, hogy a hogy azért kezdték el a pikkely nélküli pontyot nemesítgetni

Minél inkább, hogy kevesebb szívás legyen a pucolással, vagy nem tudom. Igen, így is meg lehet foglalni. Nem túl szakmai, de igen, igen, igen. Tehát ahogy mondom, tehát hogy minél kisebb legyen a veszteség, a pucogási veszteség. Tehát ugye amikor egy lazacot veszel egy lazac derek, ott mi van? Ott rajta van a bőr, rajta van a izé, ott semmit nem csinálunk, csak lefilézik, lekapják, jégre rakják, kész, majd otthon

Lenyúzogatod, ha akarsz, csinálsz valamit akarsz. Tehát kicsi pici izé kis fej van, egy kis gerinc, de az elmegy csontnak meg halalapnének, és akkor azt megveszik. Tehát majdnem szinte alig van beltartalmi veszteség, mert apró pici pikkelyek vannak, nem? De egy egy nézd meg egy pontyot, egy teljesen szép, gyönyörű pikkelyzetű hibátlan pontyot. Tehát azt még leszed a kopoltyú óriásiban, az óriási nagy vesztes azt nem nem főzött bele semmiben,

Mert nem nem jó izzű keserű, nem is szokták, nincs is ennek hagyománya gyakorlatilag. És aki nem jól szeretel, vagy nem jól filéz, ott is megint nagy a veszteség, ha csak sütni akarsz, vagy rántani, mit csinálsz a gerincel, mit csinálsz a csontrésszel, kuka. Tehát amikor egy halat úgymond filére hozol, ott 40% körülbelül a színhús és 60, amit kidobsz, ha nem tudsz halászlét főzni, vagy nem tudod felhasználni az

A a maradékot, a csontokat, a fejeket. Jó, nyilván profi szakácsok vagy halat gyakran fogyasztok, ezt megoldják, mint én is. Tehát nincs kalló, de akkor is azért nem mindegy, hogy mekkora a pikkely, főleg egy 3-4 kgós pont, amiben már érdemes halászlevet készíteni. Ott már azért elég nagy azért a a takaró, tehát ott már elég nagy meg nagy a izés, tehát ott már 60-70 d veszteséged van alapvetően, úgyhogy

Igen, nagyon jól mondtad. Tehát a tenyésztés abba az irányba ment el, hogy minél izmoltabb legyen, minél minél több hús jöjjön ki adott tenyésztett pontyfajtánál. És a ami a vadalany ugye a Tiszai nyurga és a dunai nyurga pontja, ami létező minősített fajta, az még megvan genetikailag, van genetikai állománya és van fenotípusosan az az anya állománya a génbankbaan. Ö, úgyhogy ezeket a típusokat még lehet tenyészteni és az ivadékát

Helyezni. Tehát mi azért nem megyünk vissza a teljesen vadalanyhoz, mert nagyon drága beszerzése, ugyanis nagyon lassan növő fajtákról beszélünk. Tehát a a vadalanyok nagyon ugye a természetes tápladékhoz vannak szokva. Nem a takarmányhoz, nem a tápokhoz satöbbi, nem a hát nincsenek keresztezve, ugye ez a hősaly, tehát amikor oltunk egy fát is, egy szilvát, egy vadat, miért oltjuk be? Hogy kihozzuk a kedvező növekedését, hogy nagyobb legyen a gyümölcs,

Ellenállóbb legyen a bogarak ellen, zsavarok ellen, satöbbi, satöbbi. Itt is ez történik a nemesítésnél hattenyésztésben, hogy gyorsabb növekedésű legyen, rezisztensebb legyen a betegségek ellen, etc etc. Nem sorom végig. A vadalanyok azok betegségtűrűek valóban, sokkal jobban bármilyen betegség ellen, de lassabban növekszenek, lassabban érik el a fogási méretet. Ma a horgász nem tudja azt elfogadni, hogy ne rögtön ne szagyorméretű legyen a hal 3 kgós. Tehát ugyanazt a méretet

Egy klasszikus tiszai vagy egy dunai nyurgapontyi négy vagy ötödik évére éri el. Aha. És akkor egy sodrófa lesz, lesz 35 cm vagy 40 és 65 d. Aha. Tehát hazaviszed, mert méretre meglesz, de annak leveszed a fejét, kiveszed a belét, meg amit mondtam, és a végén kapsz 30 dk húst. Aha. Tehát tehát ezt kell látni, hogy egy hogy ezért elterjedtek úgymond a nyurga testalkatú, de valójában tőpontyok, tehát

Nem hasonlít ugye, hogy klasszikus a klasszikus nyurgaponty az úgy néz ki, mint egy amúr a tehát mondok egy csúnya szót. 3,s fél 3,5-es profilindex. Ez azt jelenti, amikor a hoszba hányszor van meg a magasság. Aha. Ha az alatta van, akkor az nem nyurga. Ühüm. Tehát tehát hogyha valaki 2,2-es vagy 2,5es a profil indexe, az nem lehet nyurga. Annak három és félnek kell lenni. Hiába hosszúás, meg azt

Mondjuk rá, hogy nyúga. A magassága háromszor nem fér bele a hosszába. Mérjük legközelebb jó. Akor nem nyurga. Hát jó, hogy már szóba hoztad azt a úgy néz ki, mint az omúr és akkor rendőfi Balázs kettőt kacsint. Testalkatra mond. Testtalkat. Akkor figyelj, mit mond? Tehát, hogy van ez a amurbecsúsztatás, amire egyébként Mi az, hogy amúr becsúsztatás? Ez a amikor konytelepítés közben kacsintós amur telepítés. De én azt hallottam

A Csongrád megyei nem tudom mi, ahova jártam gyerekként horgászni, mert valószínűleg nem élnek az érintettek, amikor dicsekedett az egyesület vezető fatomnak. hogy ő neki az a hogy egy nyaras nyurgát kér, akkor az amurt kapja. És ez volt mit tudom én 25 éve. Jó, akkor Szendőfi Balázs még a csatos lepkét tologatta. Tehát én is. Na, de hát akkor volt ez. Most meg effektíve vannak videók tényszerűen, hogy ott

Megy a telepítés és ott van a csúszdán az amúr, amire a Mhos azt mondta, hogy ilyen nincs. Tehát ott van, hogy van. Én nem mondom, hogy ilyen nincs, és azt se mondom, hogy tömegével van. Egyet látni kell. Minden kezelő a saját vízéért felelm, hogy ott mi jó döntést hoz-e vagy rossz döntést. Ezt emberek hozzák. Ezt nem lehet általánosítani. Tehát nincs ilyen. Tehát tehát ha valaki szakmailag fontosnak

Tartja, hogy az a víz jól kezelve legyen, és egyértelműen azok a halfolyok kerüljenek bele, ami egy odavaló, és egyértelműen a szakmaiságát nem adja fel, az nem fog ilyen döntést hozni. Aki pedig azt mondja, hogy nekem fontosabb a horgászat igény, mert a közgyűlésen engem szétcincálnak, mert ordít a Jani bácsi, hogy már elfogyott az amura tóból, hozzatok már itt rohadjál meg Pistám, mert már ez tűrhetetlen. Akkor lehet, hogy

Pistám azért, hogy újra válasszák, akkor meg fogja csinálni ezt a kis manővert. Ühüm. De ez ez, hogy mondjam, ezt nem lehet kontroll alatt tartani. 1250 víz van Magyarországon. Most gondoljátok ezt végig. Mindenhol másak a viszonyok, másak az igények, más a közönség. ezerféle társaság. Tehát én azt gondolom, hogy hogy vannak egyedi esetek, ezt nem lehet titkolni, tehát vagy nem lehet eltagadni. Vannak, persze, hogy vannak, min mindenhol vannak

Elhajlások, de nagy többségben a vízkezelők figyelnek az adott vízre, mert abból él. Tehát tehát neki neki nem érdeke tönkretenni, elpusztítani annak az ökológiáját, a biológiát, mert sivárrá teszi, vízi sivataggá teszi, ha kieti a növényt az amúral, kieeti satöbbi, és akkor a végén ott van, nem lesz szaporodóhely. Most nem som vég ennek a vetét, tehát ökológiailag belerondít, pillanatnyilag ideigóráljuk, elvezi az előnyét, de aztán összeomlik, mint a kártyavár.

És azért és mindenki azt mondja, ó, hát készült, felkészületlen emberek meg satöbbi. Nem, azért ne így gondolkozzunk. De egy horgászvezető azért lesz az, mert az a közösség látja benne, hogy képes erre. Ha nem, akkor meg leváltja. oatál nem működik, vagy nem szakmai vagy egyszerűen a közösség azt mondja, hogy bocs, ne ebbe az irányba menjünk, akkor akkor azt mondja, hogy köszi, akkor te ez nem ért, de ehhez

Képest meg a Dunán felső méretkorlát az amút. Igen, várom kérdezi a művelt német. Ez a telepítésre nem függ össze. Ugyanis addig, amíg lehetett telepíteni, vagy becsúszott így, ahogy te mondtad, bárminek álcázva, mint ahogy kecegnek, keszegnek álcázzuk a az ezüstkárásztelepítést, már nem mi nem telepítenünk keszeget, de tavaknál ugye ahol szintén egy közkedvelt és kívánatos horgászhal. Ugye a tavi tenyésztésbe mázsaszám jelenik meg az ezüstkárász. Nagyon nehéz vele mit

Kezdeni. Benne van a rendszerünkben, ugye egy inváziós fajról beszélünk, de kedvelik a horgászok, az ízét, a horgászhatát satöbbi. Főleg ha nagyobb méretű már másfél kilós kárásázt fogni. Hát az csodálatos élmény. Ugyanez az amúra vonatkozóan egy 20-25 kg-s amú fárasztása, az csodálatos élmény. Ha meg már benne van a rendszerünkben, ugye 60-as évektől az ezüstkárász 54-ben Bulgáriából került be, 6263-ban jött be az amú ugye Ázsiából, Kínából. Tehát ha

Már itt van több mint 60 éve ez a jószág, és az Amur azért akkora óriási ökológia katasztrófát nem ott nem okozott országos szinten, adott vizen tud. Ez tény kérdés. Hát ugye biológiai kaszának hívjuk hínárvágónak, mert egy csatornába, ha kihelyezed, akkor azt ott rendet vág, mert ez a cél. Tehát a vízügyi beavatkozást, a mechanikai vagy a vegyszerest vagy a az egyéb nagy költséggel járókat, az amúr az tökéletesen

Kiváltja és értékes halkust készít. úgymond az egyébként semmire nem használható vízinövényzetből, amivel nem tud kezdeni mit a vízügy, mert csak vízügyi akadály, áramlás gátlóakadály satöbbi, satöbbi, nem mondom végig. Tehát van létjogosultsága az amúak, tehát nem szabad így így feket fehéren nézni az amúr kérdést. És és az amú esetében, mivel már nincs telepítés 10 éve, ugye 16 óta, gyakorlatilag ugye abszolút nem lehet a az amú telepíteni. Mi

Nem is telepítjük. A bent lévő példányok viszont növekednek, ugye fejlődnek, de hát ők elérik majd az életük maximumát, előbb-utóbb ugye öregségbe elhunynak. Addig pedig azt mondjuk, hogy legyen horgászati élmény, ha már a rendszerben van. Ne vidd el, és nem azért védem, óvom például hát mit eszik Piris Maróton? Mondjátok meg, olyan szág sincs. Nyalogatja a sódert. Azt takarmányon él, amit a horgászok bedobálnak. De életben tartjuk az állományt.

Most miért vennénk le? Miért akarnánk tűzzelvassal kiirtani? Utána ugyanezért fognak kiabálni a horgászok, hogy már amó sincs a vízbe. Ugye pótolni nem pótolhatod, mert nem lehet telepíteni. Nagyon helyesen nem is fogjuk. Menjen ki a rendszerből, mert tényleg nem ősonos alfaj. És ami nagyon fontos, az Amur kikerült a rendszerbe, hogy hogy nem azt most ezt nehéz lenne vissza tekerni a gombolyagot, de kikerült, nem horgászati hall céllal jött

Ide se a busa, hanem ugyanúgy, tehát a piacra, az étkezési piacra szánt ugye kiegészítő halként jött be, és nagyon sokáig bent volt be volt rekesztve a tógazdasági haltenyésztésbe. Ha ez most nem kapcsolódik ide, de a törpe harcsa az milyen mi a tökömcéllal került ide? Elmondom neked, ha már így rákérdeztél. Ugye azt az 1900-as évek elény 1902-ben hozták be, és abból a megfontolásból, hogy ős hazájában, észak-Amerikában megnő

K-3 kilósra, vagy még nagyobbra. És mió szélességi körön a klíánk isonóz a kontinentális satöbbi. És az akkoriás alapján úgy gondoltuk, hogy ez a faj itt ugyanezen a szélességi körön, ugyanebben a vízrendszerben ugyanezt tudja majd. És okok. Aha. Vagy vagy étkeztetési okok. Persze, persze. Abszolút abszolút. Csak nem jött be, mert ilyen hát ilyen arasz nynyom, mert nem volt tesztidőszak, nem volt lemodellezve, viszont szaporodik, mint a hátás. Így

Van. és gyakorlatilag saját maga táplálék konkurense lett ugye óriási mennyiségű lett belőle nincs nagyon természetes ellensége a szúrós ugye mellés átúszó miatt gyakorlatilag egy bizonyos méret fölött már nem tudja a ragadozóha lenni még a madarak csak kicsipegetik a gémek meg a az egyéb gázló madarak még a kormorán is ráfonyolodik egyébként elég szépen megeszi vidre is satöbbi de nem tud akkora kárt okozni a populációból hogy az látványosan

Visszaszoruljon saját magát szorítja vissza, mert saját maga táplálék konkurens És azért törpe a törpe és eltörpésedik, mert gyakorlatilag egymás elől, mert rajban úszik és zabál fel mindent és kevés a táplálék, mert konkurense az őskonos halnak, a dvérnek, az ott lévő keszegnek, Compúnak, mindennek. Mindenki egy tortát eszeget, és amennyi jut neki Morzsából, ebből abból, abból próbál növekedni, de nem tud. Tehát tehát eltörpésedett a törpe a 80-ases években,

Mikor még én is egyetemista meg diák voltam, meg jártunk le, hát a sörös palackméretű törpe volt az átlag. A kisebbeket visszaengedtük, mert nem vittük haza, mert az volt adagos, pörköltnek rántani satöbbi, imádtuk. Hát ma ha ilyet fogsz, hát azt már rekordistára kell följelenteni. Tehát hogy hogy ennyire 40-50 év alatt így így ledegradálódott az állomány. Saját magát degradálta le a az állomány. Ugye akkor egy új élettérbe került.

Ő volt a Jani, a császár és gyakorlatilag tudott nőni, mert kevesen voltak. Csak kev ugye a darabszám és a egyed súly az mindig korrelál egymással, és gyakorlatilag gyönyörűen meg tudtak nőni. És az sokan nem tudják, hogy az a barna törpeharcsa volt az, amit márványosnak hívunk. A mai törpeharcsának a 99%-a fekete, a melassz a fekete törpharcsa. Annak meg még rosszabb a növekedési eréje, még rosszabb a a ahogy

Lett, hogy lett fekete a márványból. Nem, nem lett. Az két külön fa. Ja, hogy ez értem. Tehát az úgy nagyjából eltűnt és ez a fekete mar lett behozva a fekete törpharcsa. Olyan [ __ ] jó tapasztalatokat szereztek a bordáb. Az már bejött. ráhozták a feketét. De basszus. Na, szóval hát igen, igen. Nézd, hát a az egész környezetünket úgy tesszük tönkre, hogy volt egy ilyen műsor, hogy hogy

Jó ötletnek tűnik. Tehát ez és akkor utána vakargatjuk a fejünket, hogy hát mégse annyira, csak utána már nehéz helyre hozni ezeket a az araltavat is jó ötlet volt. Jó, hát sorolhatnánk így reggelig, hogy hány ilyen tévedése volt az emberiségnek, mert hova menjünk vissza. Legalább a gébeket nem így hoztuk be. azok jöttek maguktól. Nem, azt nem tudatosan valóban. Igen. Aha. Az most picit megint visszamegy csapnék az egyesületi

Dologhoz. Csak annyira félek, hogy kimegyünk az időből. De nyugodtan azt te ne figyeld majd ez. Csak érzem a nyomot is érzem. Elvesztettük már a főhesz még sehol nem tart. Sehol nem tartunk. A főhesznek vannak ilyen fekete bárány öblei. Az mit jelent? Hogy az vagy fel? Ez e ez nem egy szakkifejezés mostreáltan. Ez így hárosből. Az nem is a főveszély. Igen, ezt mondom, hogy a hogyneem a főhesszé,

Amikor ott van a Dunából nyílik buda a fővárosi szakaszon van. Képzel a szabadkikötő black se a főheszi, és a lágymennyesőből sem főheszi. Igen, de jó, egy percet szánok rá. Roppant egyszerű a történet. Igen. Az hogy ott hogy más a tulajdon viszony. De hogy csencselték ki, hogy azt eleve? Já ezt most ne nyítisd meg kérlek, mert jó ez nagyon forró téma. Hát lehet, hogy nem érk el a

Kocsiig. Nem megy még ki ilyen gyorsan. A kocsig el tudsz Baros Gábor horgász egyesületnek a mesterlőzei leszednek minket, hogyha az igazságot megőbőre gondolt. Na az stratégailag annyira nem fontos. Van ott másik kettő. Hát ugye a van a van a lágymányosből. Igen, de ott ott azt konkrétan megvették egy peré. Az egy fontos hely most oké a partot meg tudják venni az egész De hogyan tökönbe tudták megvenni azt,

Hogy csónakkal se vehessek be? Igen. Azt n de szpozni lehet, de nem horgászhatsz subot. Hát hogyha nem mehet horgászapomról volt. Ez volt a lényeg, hogy szapozni lehessem erre a kérésre a jogi képviselőm nélkül nem. Oké, csak mondom én én horgásztam ott, amikor még lehetett. Igen. Meg én akkor is, amikor nem lehetett, aztán utána jöttem rá, hogy nem lehet. Sajnos én részese voltam annak a annak a folyamatnak

2010-11-ben. Hát a 10-hez datálódott ki itt Magyarországon egy egy váltás volt akkor egy vál hát mondjam így, hogy igen választás, aztán annak lett egy nyertes és aztán történtek csodák az országba és hát ha nem is micsoda csodák hát ilyen csodák, hogy például természetes víztesteket meg lehetett venni. Igen. Amit előtte ugye nem. Igen. Na hát és akkor ebből mindenkinek a fantáziára bízom. Nem, meg azt is meg lehet

Nézni, hogy azóta milyen szépen fejlődik ott a parton minden. Jogos volt a kirohanásod. Én is így éltem meg akkor, hogy a hogy a viharba lehet ezt. Hát lehetett mer a és a csepeli öblök a Igen. szabadkikötő egyes kettes medence petróleum petróleumből ugye azokban sem szabad horgászni, de hogy a petróleum bölnél ott lehetne Igen. Ott ott ott nincs semmi, ami akadályoz a szabályon kívül. Ja. És tudod mi

A legnagyobb? És ez jogos egyébként. Ott folyamatos árú ki és bepakolás van. És ott közte tehát nincs arra időmód, amikor óriási uszályokat pakolnak ki vagy be. Gyakorlatilag az egy üzemi, technikai kikötő. Azt úgy kell látni, az soha nem volt horgászvíz, az erre épült. Tehát várj, de ott ott hova pakolnak ki? Hát ott van a partja, van egy út, aztán végigkerítés. Én ott még soha nem láttam kipakolást,

Pedig csomót járok arra. Hát akkor nem jársz elég sokat. Dehogy nem. Hát odaérkeznek be azok az áruszállító, akár búzát, akár terményt, akár bármi mást hoznak. Tehát hát éjszaka is folyamatosan megy a azért azt megvették külföldi portugál spanyol befektetők és gyakorlatilag azt mondták, hogy ők nem kockáztatnak. Tehát az egy nyilvántartott halgazdálkodási vízterület. Ott volt a szabadkikötő horgász egyesület, ami 90 évet élt meg ott, amíg meg nem vették

A külföldiek, és két éve az egyesület megszűnt, fölszámolta magát, mert vízhíján ugye, amit mondtam, ugye ők úgy látták, hogy így már nincs értelme tovább fenntartani az egyesületet és első 1000 fős egyesületről beszélünk egyébként. Tehát a szabadkikötő orgászes szintén főhez tagegyesület volt. Tehát itt nem az öregedés volt a probléma, hanem hogy hogy kihúzták a vizet az egyesület. De akkor gyakorlatilag ott azért vagy az a probléma, hogy a

Parton megsérülhet a horgász adott esetben meg tudnak arra figyelni, hogy ott horgászik a uszájok köz, bejön egy hajó, az most figyeljen arra, hogy hogy köt ki. Tehát tehát ez valóban egy üzemi területen a horgászat az az nagyon-nagyon nagy kockázattal jár, tehát azt látni kell. Tehát nem minden terület alkalmas horgászatra. Ezt szoktam ott mondani, amikor mondja, hogy hát én megvettem a terület. És miért nem horgászhatok ott? Azért,

Mert ezzel az opcióval veszed meg, hogy vannak helyek, ahol nem horgászhatsz, mert balesetveszélyes, életveszélyes, egyéb okoknál fogva esetleg vízbáziskinyerőhely, vízügyi telepeken, nem lehet. Tehát vannak stratégiai helyek, ahol nem lehet ezt tudomások kellni a horgásznak, hogy nem minden az övé. Tehát egy területi egy váltással nem vettem meg a világot. Tehát és ez is nehéz sokszor, hogy hogy megértesd a horgásszal, hogy nem lett nem keletkezett korlátlan joga attól,

Hogy vesz egy napi jegyet, vagy vesz egy éves jegyet, hanem a leírtak alapján a törvény és a horgászend alapján horgászhat. Ha neki az nem felel meg, akkor legközelebb meg nem veszed a jegyet. Ennyit tudok mondani, mert hogyha valami neki sértő, akkor nem megyünk oda. Ha valamelyik üzletbe velem úgy beszélnek, vagy nem szolgálnak ki, akkor valószínűleg nem megyek oda-vissza, mert nem találtam meg azt a hangot. Tehát akkor

Elmegyek egy másik üzletből ahova megkapomért megyek, vagy kedvesebben adják oda. Tehát ennyi. Igen. Mindenkit nem lehető próbáltátok meg annektálni? Nem, mert az egy önkormányzati vízterület és gyakorlatilag ugye az önkormányzat az majdnem olyan, mint az állam. Az államot annektálni nem egyszerű. Tehát így akkor akkor ez ugyanaz a helyzet, mint a deseda, ami szintén önkormányzati terület, és ezért nem érvényes rá az országos jegy. Hát most már értem. Na

Ilyen egyszerű. Tehát ugye igen, csak beszélgetni kell, megkérdezni. Na hát ez, mert nem csak mi tudjuk, hanem a kedves nézők. És akkor hogy alakult ki Pilis Marótnak a ez a speciális helyzete, hogy főheszvíz, állami víz, viszont speciális szabályok vonatkoznak rá, például online rendszerben kell helyet foglalni. Hú, most összekeverted a bizonyos részeire, nem? Igen. Na igen, ezt tegyük egy picit tisztább a Pilismarúti helyzet. Pilismarót. Nagyon egyszerű a

Történet. Ugye 16-ban, amikor megkaptuk a vízkezelési jogot, ugye a Mhos kijelölés útján a magyar államtól megkapta a természetes vizek nagy részének a haszonbérleti jogát. Ugye ez fontos, mi alhaszonbérlők vagyunk. Tehát a törvény lehetővé teszi, hogy egy fokkal lejjebb ad. Már én már nem adhatom tovább. Tehát a főesz már nincs lejjebb. Tehát gyakorlatilag az van, hogy a mohosz az államtól, az állam azt mondja, hogy átruházom neked, mint

Legnagyobb horgászati érdekvédelmi szernek a természetes vizeknek a kezelői jogát. És te vagy te lásd Velencei tó például, vagy Tiszató most már vagy Tiszató. Igen, így van. Ez nagyon jó példa volt. Így van. Vagy a te szervezetedbe tartozó szövetségek, egyesületek révén hasznosíts, kezeld, tartsd fent, mert ezek állami vizek. És ugye így van a legjobb kézben, hogy gazdája van, és van ott egy szerető és óvú közönség, egy közösség,

Aki teszi, ezt már elmondtam, és éppen ezért van meg ez a lépcsőzetesség. Mohos ugye megkapta 16-ba a vizeket, mi megkaptuk a ezt a szakaszt. Ugye szerződésben állunk nem a minisztériummal, nem az agrárminisztérium, hanem a mohosszal. A mohosz a haszonbérlő, mi meg az al haszonbérlők vagyunk. És így kaptuk meg a Pilis Maróti öblöt is. Ugyanis a Komáron megyei eszkó megyei szövetség azt mondta, hogy nekik ez a perifériám

Van, az vége nekik a megye nekem is, mondjuk Pest megyének is, mert ütközőpont, de ő nekünk nagyon nehéz volt azt őrizni, védeni és nyugodtan kimondhatom, hogy hogy gyakorlatilag klánok, maffia klánok uralták 16-ig a Pilis Marotti öblöt. kiment 40 család, mondjuk így, elfoglalta a helyeket, és gyakorlatilag ott oda élő embert nem engedtek, mert ment a szabadrablás, amíg nem voltak ezek a fajta horgászrendi szabályozások, lásd ugye, hogy maximum

150 kgt, 100 darabot satöbbi, ezek a még később alakultak ki. Igen, a mennyiségi korlátok, satöbbi, satöbbi. Nem volt szabályozva az amúr, pányvá lógtak az amúrok. Az első nyarunkon 16-ban, amikor kimentem megnézni a területet, sose felejtem el. Mazzagok így mentek be a az öbölbe a vízbe. És mentem a halőrökkel, és mondom nekem, húzzatok már ki, hog mi van ezen? Hát sejtettem, tudtam, csak nem sejtettem ugye, ahogy a

Az oszkárban van. Klasszikus mondat. És kihúztak két amúr, másikon három amúr a izé. Odamegyek a horgászokhoz, mondom, tiétek ez? Nem, nem a miénk. Hát mondom, hát kié? Mondom, így magukat így fölfűzték és ott izé. Tehát nyilván nem vállaltak be, mert már már több volt a darabszám, több volt a minden. Ráadásul agyon voltak már verve a halak tisztára teljes sérülten. Tehát ott volt több több probléma ezzel a

Történettel. És akkor azt mondtuk, hogy hát ezt így nem lehet, tehát ezt kezelni kell, valami rendet kell tenni, és az nonszensz, hogy 40 család uraljon egy 132 htáros területű horgászvüzet. Tehát ez ez adta magát. És ugye az előző hasznosító már nem akart. Úgy volt vele, hogy köszi, mint a kutyabból, hát lerázta magáról. Mi meg ugye az új seprűseper elvén nekiültünk és átgondoltuk, mit akarunk, hova akarunk eljutni,

Milyen halállomány. Azt láttuk, hogy mi van ott és azt mondtuk, hogy akkor ezt tartsuk meg. Csináljunk egy sporthgászrészt, ahol hozzájuttatjuk a horgászt ezekhez a nagytestű alakhoz, de puszi pá fotó vissza, és ott van a másik oldal, a nagyobb rész, a 100 hektá rész, ahol klasszikusan elviheted, elfogyaszthatod satöbbi, mivel nincsen gond. A sporthorgász rész az melyik? Az a kisöböl rész. Tehát ugye egy kiflit ír le. egy patkó.

Igen. Patók és a patkó kisebb része. Az a belső rész. A belső így van. Így van. Tehát nem ami kapcsolatos a hanem a belső a település felé eső rész. Így van. És ezt szándékosan találtuk ezt így ki. Nemcsak a szaporodási időszak miatt ugye kíméleti területnek, mert ott egyébként nagyon jól hívnak a sügérfélék süllő például ugye a sügér is, meg egyéb más halfajok is. Kell nekik a nyugalom,

A védettség. És nem utolsó sorban pedig ugye tartja a halat. nincs bolygatva, ugye több hónapon keresztül nincs horgászati lehetőség, tiltjuk a horgászatot, és mikor elindul a ponty tilalom, után június 15-én szabadul, akkor már ugye lehet horgászni, de csak a halfogás élményeért a klasszik sporthgászat azt jól belátjuk, jól őrizhető. Tehát itt tudjuk ezt megcsinálni, ezt a ezt a módszert, hogy engedjük a sporthorgászati tevékenységet, amivel nagyon sokan élnek

És szeretik, mert így egy természetes közegben nem kockat a von, ahol tudod, hogy mi van benne satöbbi. Itt tényleg életed, halált megfoghatod abszolút vadkörülmények között. És ez egy kihívás, és ezt sokan szeretik és ezért találtuk ezt ki. A többi részen pedig ugye a klasszikust nevezzük is így, hogy a napi jegyes horgászok, aki ugye elvihette a kvótán belül adott tartom belül a halat. És ezért van felső korlát,

Hogy megmaradjon a nagytestű halgászélménynek, mert ha nem lenne, elhordatnám, akkor 8-10 év után miről beszélgetünk? Tehát nem, hogy tartod meg egy természetes vizen, ha nem teszel mesterségesen egy egy elviteli korlátot? Nem tudod másképp. És akkor ugye van a földnyelv, amit gerendának hívnak. A gerenda. Hát az a klasszikus Dunát elválasztó rész. Igen. És annak a belső felén ugye ott vannak a táborhelyek, amikre van. Nem tábor, sátorhelyek. Hát

Ezt pontosan azért találtuk ki, amit elmond oda lehet foglalni ugye előre is kell, nem lehet kell. Az úgy van kialakítva a sátorhely, hogy gyakorlatilag az egész parcak az horgászható semmilyen foglalás nélkül, csak elsőbbséget érve ez az a kis hátorozási céllal több napra jön. A marótilből egy országos jelentőségű víz. Debrecentől kezdve Balatonról jönnek. Persze. Tehát ne gondoljátok, hogy ez nem Pilismarót és Visegrád lakossága jár oda. Nem. Nagyon

Nagyon népszerű. főleg az átom készített Fishing anden Huntingon is lemenni most kis reklám magunknak filmek amiket a versenyeinkről erről arról csináltunk tehát az azért úgymond fel csúnya szóval felhypeolta ezt a hogy a busa nagyon behozta a köztudatba nem az is az is nekünk nekünk tehát látjátok hogy minden rosszban van valami jó a sok busa végsősoron kihozta a horgásztársadalomból azt a azt a igényt hogy hogy a fenébe

Tudom ezt jól megfogni és most már versengenek a horgászok hogy ki mennyit posztolgatnak hát látjátok hát sőfogó versenyek hogy hát nálunk hát erre alakult a busafogó verseny. Mikor azt mondtam, hogy ha már mindenki ilyen izé csúcs szuper és és nagyon jól fogja, akkor mérjétek össze a tudást, hogy akkor kiél a jobb, ki tud többet, ki tud jobbat és ebből tehát kihozta az élet, tehát ki gondolt volna

Erre 10 év busafogó versenyt? Tehát szerem volt ilyen fejlövésem, amikor Tiszaóban dolgoztam, csináltam törparcsafogó versenyt én volt az első az országba. Zseniális volt 100 ember és úgy besültünk, mint annak a reg. Nem, nem ment a törpe, nem lehetett fogni és azt akartunk törparcsa pörköltetni és szégyenszemre nem tudtunk annyi törpét fogni. A 100 versenyző nem fogott annyit, hogy az a versenyzőknek elegendő pörp. Ott volt a nagy bográc

Meg minden. És mondták mert miből indultunk egy törpét a hülye is tud fogni. Igen. Hogy mindig azzal van, ha hát lősz a a tónak is állandóan törpént fogunk, úgyhogy hihetetlen volt, de attól függetlenül népszerű lett a későbbiekben. És na hát ott is például az akartuk felinni a a törpe problémára a figyelmet, hogy hogy na mennyit lehet fogni, aztán nem sikerült. Na a busáró is pont ebből az

Indíttatásból indultunk neki a busafogó versennyel. Na mindegy. Visszatérve, amit mondtál, szóval, hogy ezért ezért van a a felső korlát, akár pontyból, akár amurból. És mondom, az amú szépen el fogja hagyni majd szép csendesen a víztestet, mert nincs utánpótlása, szapulata nincs. Nem fogtok ivadék amút. Nem fogunk 10 centist, 20 centis, 30 centist. Ha mégis, akkor az valami valami termesen akár nem akarom szlovákokra fogni, de akár Szlovákiába történt

Telepítésből, akár bárhonnan besodródásból lehet, de igazoltan a Dunán leírva tudományosan nem bizonyított tény az Amú folyamatos és állandó szaporodása ellenben a busáéval vagy a Busával. Tehát tehát ezt kell látni, hogy hogy nincs detektálva. Szaporodik Magyarországon kőrösökön Tiszán találtak többször amúvadékokat jobban le van írva az ottani szaporult de a Duna esetében ilyen nincsen. Ezt tudomásul kell venni. Hát ott az Ipolynál volt, ha jól emlékszem. Nem, nem, nem,

Nem, de ott a veerték talál. Itt ez egy fontos különbség, hogy a az, hogy találnak ivadékot, az nem jelenti azt, hogy ott szaporod szaporod, jó, mert ugye azt mond a Tibor definíciójában az a nagyon fontos és erre ezt el, hogy a folyamatos igen igen igen hogy aénként előfordulhat, de igazoltan az, hogy folyamatos az nincs. Tehát, hogy itt ez a nyilván ezért is nem tudott az amú inváziós

Jelleggel megjelenni, ezért csak ős idegenhonos. Amikor kérdezik, hogy de hát miért van, miért? Tehát idegenhonos izé ez valóban de megadja a törvényalkotó lehetőségedet, hogy korlátozd az elvitelét és ugyanez igaz a pisztránk sügérre. Amikor te azt drágán megveszed egy termelőtől és beteszed a kis tavadba, hogy a pergető horgászonnak kedvez és azt mondod, hogy de nem vihetsz belőle csak egyet komám, akkor nem lehet azzal ért, hogy de hát

Idegenhonos. Tehát nem, mert ugye pontosan mivel nem okoz ökológiai problémát a kis tavadban, mert nem fog elszaporodni, főleg nem inváziós jelleggel, nem fogja ott az összes halat tönkretenni és az egész állományodat, ezért is engedik telepíten különben nem engedni a törvény. Ugye külön jogszabály rendelkezik arra, hogy milyen módon is engedieklyekkel telepíthetsz idegenhonos halat. Inváziós nem, de idegenhonos. És ugye ide tartozik a fisztránsügér és az amú. És amúgy

Azt akartam mondani, hogy nagy azért nagyon jól látszik, hogy mondjuk a Busahelyzettel van igazán probléma, mert az tud úgy elszaporodni, hogy gyakor volt egy ilyen hasonlat egyszer vagy metaforra, hogy gyakorlatilag szárazlábbal át lehet sétálni a k a kis részen az öbölnél a Pilicsmaróton nyáron, mert hogy annyi a bus a vízfelszínen, hogy szinte szinte át lehetne rajta sétálni, hogy ilyen mennyiségben van busa, míg amút azért soha sehol

Nem látunk ilyen mennyiségben. Nem is fogsz mondom, mert utánpótlás nincs, telepítési pótlás nincsen. És ezért nagyok a példányok. Tehát ezért van az, hogy mondom itt egyszerű mondhatom azt, hogy horgászempontokból és ugye mi, mint horgászkezelők egy horgászati szempontú halgazdálkodást végzünk elsősorban. Persze figyelembe éve az ökológiai igényeket, ez nagyon fontos. És azért érjünk ki erő, hogy ezért telepítünk Kecsegét, ezért telepítünk Márnaivadékot, ezért telepítünk jászt, domolykót, balint, minden olyan

Egyéb halat, ami jellemző erre a mána szintájra, és nem csak pontyot. És igyekszünk a pontymértéket a 100-as egységből 80 alá vinni, és a maradék 20%-ot az egyéb a mi szakaszunkra jellemző halfajokból telepíteni. Tehát itt csatolok vissza arra a kérdésedre, hogy miért nem, és akkor mondom a választ, hogy de és nem is keveset. Pontosan, pontosan ezért, hogy azt az állományt is tudjuk, de ugye szoktam ott mondani, hogy

Egy jóívás felér 10 telepítéssel, tehát gyakorlatilag nem tudod kiváltani, csak az ívásra nincs befolyásunk, mert a vizet nem mi engedjük, nem mi növeljük, azt a természet oldja meg. Tehát nem tudjuk befolyásolni a vízállást és nem tudjuk befolyásolni a szaporodási lehetőségeket. Javítani nem tudunk, legalábbis vízminőség szempontjából, vagy vízmennyiség szempontjából. Tehát ezért nehéz a a Dunai halgazdálkodás. Mert a telepítéssel ugye nem pótoljuk a kieső szaporodás na kieső szaporodásból

Ö hiányzó halivadékokat, de muszáj valamilyen módon azért egy picit beavatkozni. Mondjuk ívóhely rekonstrukcióra lenne lehetőségetek kisebbekre igen, csak az nem biztos, hogy megoldaná ezt. Tehát itt nagy léptében kell gondolkozni. Most gondoljátok be, a Duna öntés területe, amikor még nem történt meg az urbanizáció, az kiment akár 8, 1520 km is, mint a Hortobágyon is, mint a Tisza. Tehát gyakorlatilag így kell elképzelni, ez már nincsen. Tehát lakott területek

Lettek, olyan infrastruktúrák lettek, amiket védeni kell. Ki tudok jelölni olyan részeket Budapesten, amit nyugodtan el lehetne árasztani. Így és úgy is hagynám, én is vagyok ilyen. Persze. Sőt, egész föl a Dunakanyarig. Hát ugye most a magyarországi szakaszon a sziget közön kí a sziget alatt szinte a gemenci erdő maradt, amit mesterség szokt árasztani. Igen. Hát nagyon nagyon mennék od nem mesterségesen, hanem amikor feljön a Duna, olyan magas,

Hogy ki tud menni a víz. Tehát igen, csak ugye azt szokta mondani a Balog Attila, hogy ugye ők tudnak játszani, illetve a vízüggyel közösen tudnak azon játszani, hogy a Siót mennyire eresztik, vagy mennyire nem. Igen, tudnak igen, tudnak onnan. Igen. Ha ha a Balatonban is van víz. Igen, tehát minden összefügg mindennel, tehát nyilvánvalóan. Szóval igen, a mi szakaszunkon nincs. Ugye azt látni kell, hogy azért a kereskedelmi

Hajózás nagyon felfutott, akár a turista, tehát a szállodhajók és akár pedig az áruszállítás. Tehát a Dunán irtózatos mennyiségű hajó közlekedik Németország és Bulgária viszonylatba, ugye az áruszállítás miatt. Ezért a Duna így van kialakítva, hogy gyakorlatilag egy műcsatornává változott. egyedül magyarországi szakaszon nincsen vízierőmű vízlépcső, amin hajózás és lép van, vagy felettünk van ugye és alattunk. Tehát a mi szakaszunkon nincs egyedül. És itt a tragédiánk, ugye bős nagymaros

Szoktam ez ha megépült volna nagymaros, akkor mi is tudnánk szinten de az már magával hozta volna, hogy moál megint kellett volna egy támasztó vízlépcső, tehát aztán nem tudsz megállni. Tehát amikor elkezded az elsőt, akkor meg jön a következő következő, mert alatta kiürül a víz. Mi van kis köre alatt? Szolnaknál van, hogy átmértsz a vizen, mert gyakorlatilag a Tiszató visszatart, hogy értsétek a példát, és egyszerűen alatta meg

Nincs víz. 78 9 10 mes szintülönbségek vannak, mert mi hiányzik? A csongrádi vízlépcső. Csongrád támasztotta volna meg kiskörét. Tehát amikor elkezdesz egy ilyen beavatkozást, akkor mindig kell egy következő, egy következő. És ezért van Ausztria televízlépcsővel Németország, mert adja magát, mert különben alatta elfogy a víz. Tehát csak így tudod a szakaszokat. És ugye ez ez a főleg a tokfélieknek a vándorlását például nagyon hazavágta. Miért tűnt elünkből a

Viza, a simatok, a vágótok? Kapu? Hát igen. A a műtárgyak, illetve a zsilipek miatt. Pontosan. Pontosan. Tehát amikor beavatkozunk így egy ökológiai rendszerbe, akkor annak bizony meglesz a következménye. Egyébként milyen érdekes, hogy most újra szóba került a Bős Nagymarosi erőmű kérdése. Ugye ha jól emlékszem, ez 878 nem 8990, tehát akkor rendszerváltáskor volt ez akkor volt a nagy balás Igen. Igen, igen. És akkor most újra szóba került,

Hogy hát ugye ott tart, mert ugye most közben eltelt, mit tudom én, 40 év lassan, és azt látjuk, hogy nem tudjuk megtartani sokszor a vizet Magyarországon, ami hatalmas probléma egyáltalán nem tudjuk megtartani. Leeresztjük minél gyorsabban. A szlovákok döntik el, hogy mennyi vizet kapjunk. Igen, de nem csak a Dunán, ugyanígy a Tiszán, az összes többi helyen is ugye az Alföld kiszárad, mondják a víz, vagy ezzel foglalkozó szakemberek,

Hogy nincs már talajvízmennyiség, nem tudjuk visszatáplálni, tehát hogy ilyen problémák vannak. És akkor és akkor szóba kerül, hogy hát lehet, hogy mégis meg kéne tartani ezeket a vizeket, ugye. És akkor az meg ugye már a vízlépcsőket hozza újra szóba. Szóval érdekes dolgok ezek, hogy hogy mikor mi a prioritás. Igen, csak adáson kívül mondom, hogy a adáson kívül ne mondj ilyeneket. De de nem, ez nagyon fontos. Adáson

Kívüli közlemény, hogy a hallgatók már követelik vissza a Dedák dalmát a stúdióba. Ja, jó. Oké. Ez majd ne felejtsünk el ezen gondolkozni. Oké. Igen. Tehát igen, minden összefügg minden tehát hogyha a kérdésedre visszatérve, hogy ezeket a beavatkozásokat, amivel utat tudnánk nyitni a kiáromló víznek, ha lenne kiáromló víz, akkor gyakorlatilag igen, vannak műszaki lehetőségek, még ha korlátozottan is vagy korlátosan is, de tudnánk olyan még szabadon lévő most

Ártéri erdősségeket vagy réeket elönteni, ahol ahol kisebb veszteséggel nincs túl nagy idézőjelbe vett ö emberi érték, amit el lehet, tehát nem lakóházakat nyilván meg nem építményeket. Ky is marótot egykor befoglaló családokat. Igen, igen, igen, igen. Ez se rossz. De talán lehetne azért még találni és van is a mi szakaszunkon is olyan, ahova ki lehetne engedni, de hát ezek is most már horroráról egy ilyen beruh egy ilyen

Egy ilyen belőtt mondok egyetlen egy példát. Városi jöbőt hoztad föl, ott a torkolati rész nagyon föl van már töltődve, azt mondják, hogy fel iszaposodva. Ezt erre szoktam mondani, hogy ne mondjuk ezt, mert ne az nem iszap. az iszapatta szerves anyag felgyűlemlése után keletkezik. Ez hordalék, ez talaj, amit lehoz a Duna és lerakja a talajszemcséket, a hordalékszemcséket, a homokot, és ez a talaj, gyakorlatilag ez a hordalék elzárja

Ugye a az utat az öböl és a az élő víz között. Ez abból adódik, hogy megépítették az M0-ást, és az M0-ás nem az öböl bejárata fölé került, hanem alá. És ezért a vízkormányzási úgy működik, hogy oda terelődik a víz, ott lassul le és ott pakol le. Tehát ez egy egyszerű döntés volt az a előzetes tervek alapján az öböl fölött ment a bejárat fölött lett volna az M0-ás

Hídnak a nyomvonala. De miért? Miért nem? Mégis úgy döntöttek, hogy alákerül a híd, de ezt most nem nyitom meg. Tehát, hogy csak ilyen apró dolgokon múlnak a a mondjuk milyen fantasztikus lett volna, hogyha ott megy a természeti védett részbe bel egy autópá. Hát fölötte ment volna el, tehát semmit nem. Tehát a háros sziget csúcsát érintette volna. Most így is érinti, meg körülbelül pontos 70 mrel megy arrébb,

Tehát hogy vagy 100zal. De lényeg a lényegben, hogy hogy egy egyszerű ilyen műszaki döntés miatt van egy akkora igényű beavatkozást igénylő hát művelet, amit amit előbb-utóbb meg kell csinálni. Ki a felelőse? Az állam. az államon keresztül ugye a középduna völgyi vízügyi igazgatóság, ahol a pénz az mint tudjuk az pont annyi, amennyi semmi. Tehát gyakorlatilag volt egy értekezlet, egy megbeszélés az érintettekkel a budaföki önkormányzatnál és ott az

Érintettek, akik szeretnének tenni ez ügyben, Főhesz, Mohossz, Baros Gábor horgász egyesület, Vízügy satöbbi, így leültünk egy ilyen kerekasztal megbeszélésre és megbeszéltük, hogy rohadtul nincs pénzünk semmire. De nem ezt beszéltük meg azt, hogy hanem ebbe bele kell av lovatkozni. Tehát ez nem, mert mert már nem kap frissíthet a az öböl annyira feltöltőd. Bizonyám. Hát picit alacsonyab vigyálásnál nem megy ki a csónak. A picit alacsony én azt mondom

125-ös budapesti vízmércénél, vígadótéri vízmércénél már nem lehet seki sebe. Ajjaj. Tehát a har se senki se. Tehát és erre kell felkészülni. Tavaly is inkább alatta volt 100-as vízállások vannak, meg 70-es. Az ottani halállomány az ott vergődik, döglődik, apad a víz. Elveszik az élőhely, elveszik az ívóterület. Az egy zseniális ívóhely volt. Kivonultak a halak, leívtak, visszajöttek. Most már nem tud kimenni. Kezdjük azon. Ha ki tud menni, gyorsan

Vissza kell porolnia, mert nagyon gyorsan megy vissza a víz. Ha még az anyahal vissza is szaladt, az ivadék tömkelege maradott, az vagy a szárazulaton vesz vesz, vagy ott marad az öbölbe, és ott fog elpusztulni, mert a reofil halaknak kell az áramlóvíz, az nem fog ott csak ideig óráig fogja jól érezni magát. Tehát ebbe sok-sok tényező van, azt mindenki látja, hogy szükséges. Na de kérdezzük nagy de hol

A pénz? Tehát hogy hogy igen, és mostanában gyakran felmerül ezek. Igen. És ez a öt-hérintett szervezet és alig tudta össze adni gondolatban, hogy mennyit tudnánk rászánni erre és 100 milliós tétel ennek a az öbölk kotrása, az öböl torkolati részének. Nem az egész öbölke természetesen egy 300 mt 3 m mélyen, ami 30 évre megoldana ezt a problémát, de de ez súlyos 100 milliók és ez csak egy. És

Ezzel még mit nyitottam meg? Egy hektáros öblöt. Azért mondom, hogy az ilyen beavatkozásokra maga a halgazdálkodónak igen sokáig kéne spórolni, vagy kell spórolni, vagy soket kell eladni. Hát igen, és hogy beszéled ezt meg a horgászoddal, hogy hát most pár évig nem telepítenénk, akkor félre tudnánk tenni 80 milliót per év, mert körülbelül ilyen értékben telepítünk, és akkor hát lesz ami lesz. De ha nem veszi meg a horgászíja

A jegyemet, akkor én már a következő évbe beleálltam, mint a Jancszega. Hát és ugye így is folyton gondolom kritikák jutnak el hozzátok is. Mi is nyilván állandóan azt halljuk, gondolom szerintem mióta élek, hogy kevés a hal, nem olyan halak vannak, amit én szeretnék, nem ott vannak azok a halak, ahol én szeretném. Tehát, hogy azért a a horgászt kielégíteni azért elég nehéz haltelepítéssel valószínű konkrétan nem lehet. Tehát

Igényát nyilván ezért vaneg koncepció van egy halgazdálkodási és a halgazdálkodási tervben lefektetjük amit egyébként a hatóság elfogad és arra kötelez engem mint hasznosítót tessék légy szíves ezt tarts be és tedd ezt azt szakmailag megvizsgálja és abban fatális hülyeségek vannak vagy szakmaitlanságok akkor nem fogadja elok azt mondja hogy itt meg itt meg itt légys szíves, ez nem jó ne ezt csináld ne csináld jó azt elküldik a nemzeti

Parknak az is véleményez tehát szakhatóságilag ugyan már nem hatóság a nemzeti De mint mint terület illetékes hivatal véleményezi, természetvédelmi oldalról megnézi, hogy azért ne telepítsél már a múltet, ne írjál már bele, vagy esetleg ilyen napadat kormorán telepítsünk. Igen, igen. Tehát azért azért azért van van a vannak azok a szakmai etalonok meg alapok, amiket szerepelni kell ebbe. Tehát nem a hasunkra ütünk, és nem nem ez nem a

Dévényi Tibi bácsi műsora, hogy kívánságműsor. Tehát ezt tud tudomásra kell venni, hogy ez halgazdálkodás benne van a nevében. Tehát sokan vár úttánsok meg miért meg miért azt? Persze, persze. Hát nyilván azok vagyunk, de ettől függetlenül a 10 millió futballszakértő, járványügyi szakember és egy legalább 1 millió halgazdálkodó ország szoktam, 10 millió szövetségi kapitány ország így van. Bár egyébként már nem igaz csak kilen és fél millió vagyunk de

Nem sajnos, de hogy ez egészen biztos, hogy mindenki okosabb nálatok, aki horgászik amúgy az egészemér neked a te engedélyedben nincs benne az, hogy az enyém belondá okosabb, mer de az viszont nagyon fontos szerintem, hogy emeljük ki ezt, amit most mondtál az imén, mert szerintem ezt kev kevés helyen és nem elég, hogy mondjam, közérthetően kommunikáljátok, hogy itt a halgazdálkodás Az nem egy ilyen hasamra ütök meg, hogy éppen

Kijánlott jobb árat, melyik halfajra alapon működik, sehol az országban, hanem itt nagyon komoly szakmai alapokon tervezetten, tényleg gazdálkodói hozzáállással működik a haltelepítés. Tehát ezt a horgászoknak is meg kell érteni, hogy itt nem az van, hogy ha most izé rakok bele kevesebbet kicsit és akkor ezen nyertem 10 Ft-ot. Tehát hogy itt rendes tervez egyáltalán nem. Tehát tehát egy halgazdálkodás esetében, főleg egy természeteszé halgazdálkodás, nem a nem a

Profit és nem a nem a nyereséget célzod meg, hanem azt, hogy a beavatkozásoddal az az ökológiai egység, az a úgy úgy ezt úgy hívjuk, hogy a jósága, a víznek a jósága az vagy maradjon, fenn tudjam tartani, de legalább ne rontsak rajta. Tehát ahogy mondtam, hogy ne tegyünk bele tükörpontyot, ha lehet, és miért ne lehetne, mert a piacról tudok venni. Sőt, termelői megállapodást szoktunk kötni. Pontosan az, hogy

A termelő is biztosítva legyen, hogy el tudja adni a halát. Én pedig biztos vagyok abban, hogy azt termeli amit kértem, mert különben nem hozom el. Tehát itt van egy ilyen viszonyos, tehát súlyos milliókat fizetünk. Tehát én azt kérem a termelőtől, hogy én két nyaras kecsegét kérek 50 cm alatt nem hozom el, akkor odamegyek és amikor megnézem 50 cm jöhet, mehet a kocsira. Ha az csak 38 vagy

42, akkor nem hozom el, mert akkor megeszthetem a madárral. Tehát azt kell látni, hogy a ter ezeket nem azért kérjük, mert szívatjuk a termelőt. Nem. Én azért fizetek ki azért annyi pénzt, plusz pénzt vagy extra pénzt, hogy az a hal nagy biztonsággal a vízrendszeremnek a populációt növelje, ne pedig a halat, vagy a madarat etessem vele. Tehát amikor mondják, ú kormorán kaja meg ilyen, most hoztunk például 90

90 d 1 kg átlagsúlyal kétnyaras pontyot, az 32-35 cms ponty. Viszonylag azért magas a háta. Ezt már nem tudja a kormarán lenyelni. Tudjuk, mert ugye mikor a kormarányt érítjük, felvágjuk a k pici gyomrát, és ki kivesszük a gyomortartalmat és megnézzük, hogy mi van. Hát nincsen benne kilós ponty. Fél kgós 60-70 dk inkább hengeresebb testalkatú paduc, márna, süllő, kecsege, menyhal van benne. Ez preferálja a hengeres testű alfajokat.

A magas hát tete dvért, karikát, most nem som végig pontyot, nem? Tehát könnyebben csúszik, jobban nyeli, jobban vissza tudja öklendezni a menekülnieekkel. Tehát egy magas hátú ö ágasbogas izét nem tud nem tud visszaöklendezni. Nem is preferálja, nagyon kevés van benne. Erről nagyon nagy statisztikánk van. Nem mutatva a nézőket elmondom, az elmúlt kilenc évben közel 3000 madarat lőttünk le, hoztunk terítékre, abból 2600-at boncoltunk. Most csak izét nem

Pont 2640, de most a lényeget értétek. Igen, nagyon magas arány. Persze pontosan. azért boncoljuk, hogy lássuk, hogy mi a preferált halffaj, mit fogyaszt, és ehhez tudjuk igazítani a telepítési struktúránkat, hogy értsék a a nézők vagy a hallgatók. Tehát azért kell ez a szakmai munka, mert a kormorán az egy indikátorfaj a Duna vízrendszen abból látjuk, milyen halat eszik, mennyit, miből van sok, miből van kevés, ami nincs a

Gyomorban, ugye? Ühüm. Mikor eszi, az se mindegy. Mikor fogja? November, december, január, február. Teljesen más a táplálkozási stratégiája a madárnak. Tehát nem mindegy, hogy januárban lövöm mínusz1 fokba vagy novemberben plusz 10 fokba. Teljesen más. Teljesen más. Akkor az apró halat eszi, fenékjáró köllő, selymes durvincs, bucó. Amint hidegül az idő és a víz is természetesen majd nagy isten jégzajlás van, rátér a darabosra. Minél kisebb energiával, minél nagyobb

Energiaértékű táplálék. Nem a kicsivel szarakodik, hanem akkor egyet fog egy nagyot, akkor jönnek a 40-50 cms kecsegék, akkor jön a paduc, a márna, és akkor tényleg a torkától a kloákáig áll benne a hal. Úgyhogy ez is fontos tudástapasztalás, hogy mikor mikor van. És ezért kell ehhez a telepítési struktúrát például hozzárakni. Kimondottan csak tavasszal telepítünk, amikor drágább ugyan, mert ősszel, amikor az összes termelő a piacra dobja az

Árulját, akkor válogathatsz a kendermagba, és akkor szoríthatod le az árat. Na de ha én össze beteszem a Dunába a halat, akkor kiteszem ennek a madárnyomásnak öt hónapon keresztül. Mit értem el vele? Szenvedtetem a halat, egy csomót agyon vág, megsért, megsebezi és megeszik. Mit értem el vele? Egyó budaság. Ezért inkább picivel drágábban tavasszal veszem meg, amikor elindulnak a költőhelyekre vissza az északi országokba a vándormadarak, és úgymond kormorán

Mentesül a Duna, és akkor indulunk március közepe, most indultunk a két nyarassal, jön a húsvét előtt a háromnyaras, ugye az nagy, azt amúgy se eszi a madár, utána jön az egy nyaras, a kisebb, a tenyeres, amikor már bizton nincs itt nagy mennyiségű madár, tehát április közepe, és utána jön a kecsege. és a kecsege az 50 cm, és onnantól neki őszig, mire újra megjön novemberbe a a vándorló

30-40000 madár, addigra ő már eléri a 60-65 cm-t, ugrik egyet. Úgy úgy szoktam mondani, hogy kinő a madár csőréből, kinövtem és ez ez egy tapasztalás. Ezt meg kellett tanulni, meg kellett ki kellett jönni a mateknak, hogy hogy csináljuk. És ehhez kellett kérni a termelőt, hogy légy szíves nekem áprilisra legyen két éves az a hal, és ekkora méretű. Neki úgy kell a te a technológiát beállítani, úgy kell

Etetni, szaporítani, satöbbi. Tehát ez ez nem, ahogy te mondtad, ez nem hasaütésre meg, ez nagyon komoly tervezési, mérnöki és és halgazdálkodási munka előzi meg. Csak ez csak egy mozanat volt a sok közül. És mennyien van? De nagyon jól átkötöttél. Nem kellettünk hozzá a kormorán is mehetünk a kormorán az mindig az az örök zöld sajnos. Igen. És ezt lát hotik és ráadásul ugye vannak olyanok, akik azt mondják,

Hogy egyáltalán nem lenne szabad hozzányúlni. Van, aki azt mondja, hogy az összeset ki kéne nyírni. Szerintem vagyunk közte valahol mindenki ezen a számegyenesen. És és hogy mi igen mit láttok ti? Nem akarok ennél tovább. Hát én azt gondolom, hogy azért a 10 év nem csak a beteszés vagy betesszük, kivesszük, rakjuk a halat, jelöljük közét, azért azért a 3000 kormorán ilyen adatbázisa az országban senkinek nincs, mint a

Főesznek. Ezt bátran átom. Ezt több konferencián elmondtam, előadást tartok róla, mindenki tátja a száját és szörnyűködik. Tehát azt látni kell, hogy ránk bíz az állam egy feladatot. Nagyon kevesen tudják, hogy a természetes vizek halállománya az nemzeti kincsé van nyilvánítva. Nekünk ehhez a kincshez így kell viszonyulni. És nekünk megmondja a törvény, hogy nekünk ezt tűzzel, vassal védeni kell. Védjük a Rapsól, védjük a mindentől is, védjük a madártól

Is. És nem azért, hogy ő ne egyen és nejenusztuljon. Amikor egy fajt védünk, ugye átbillen a a stratégia, és egy idő után túllendül a populáció. Ez bármelyik fajjal így van. Most kormorán ugye amikor a kormorán védetté nyilvánult Európába, akkor 50-70000 volt a kormorán populáció Európában. Most 2 millióm a két milliós populációt nem bírja el ez a vízrendszer. Túlhalásztak a tengerek a kormarán alapvetően tengeri halászmadár. Ezt tudni

Kell. Aha. Semmi keresnivalója a kontinensen belül. Tengereen halászik és ott a tengeri halat fogyasztja. De nincs. Hova megy a madár? Mert van szárnya. hogy mondtam, hogy a hal el tud úszni, a madár el tud repülni, egyre beljebb jött a kontinensen, és először a lengyel nagy tavakat a ké sőt lejjebb és egész lemegy egész most már a fekete tengerig. Tehát teljesen az északi tenger, balti tenger, feketi tenger,

Így ebben a sávban közlekedik. Több százmarán csapat vonul. Ezek a kóborló táplálékot kereső madarak, akik az élőhelyükön éhen halnának, mert nincs mit enni. Az éjhség elől menekülnek be a kontinensre. És ugye a mi történik? témaváltozás. Mi nincs? Nincsenek telek, nem fagynak be a tavak, vagyis szabad préda. És nem csak a természetes vizek, hanem a haltenyésztők. Ha most képzeljétek el azt, aki pénz, paripát, fegyvert rááldoz, halat termel,

Majd kettő nap alatt egy 100-as csapat leszedi. Nulla nullára kieszi a tavát. Annak mit mond az, aki azt mondja, hogy nem szabad hozzá? Nem kell nullára. Elég, ha 30%-át kiveszi a profitjának. A null nullára kieszi. Amíg abba van hal, addig megy oda. Aha. Tehát tehát olyan olyan stratégiája van a kormorának, hogy az valami zseniális. Először beküldt három-négy felderítőt, azok halásznak napokig, azok viszik a hét, mint a

Méhek a kaptárban, hogy hol van a jó mélegelő. Az utána jö egy nagyobb csapat, majd még nagyobb csapat, és a végén az egész, amikor nagy a biztonság, amikor már lehet dőzsölni. Így így ilyen stratégiája van a kormorának. De is reggelig tudnék erről mesélni. Tehát egy a lényeg, a középút, mindig az arany középútajárató. Mi miért riasztjuk, gyérítjük és ö próbálunk valamit tenni? Azért, hogy ne szokjon ide, ne

Szokja ezt a helyet meg, hogy ez biztonságos, hogy adja át az utódóknak, adják át a fiatalok, akik idejönnek, hogy itt veszélyes halászni, itt a bőrünkre megy a játék, ez beívódik, bevésődik neki, kikerüli, magasabban száll, meglátja a csónakot, elmegy a prevenció. Nem azért megyünk, hogy minden élőt, ami mozog, lelőjünk. tévedés a kintlétünkkel azzal, hogy megyünk, motorcsónakázunk, duragtatunk kettőt, azt, hogy ne szállj le, menj innen légyszíves máshova. Tudom,

Álságos, mert más halált etetem meg, de bocsánat, csinálja ezt mindenki, és akkor akkor valahogy szorít. Ilyen kiszorítós di ez egy ilyen játék, tudod, mint a kidobós. Tehát most átdobom oda a labdát, most akkor nálad pattog. De de ezt minden minden halászati vagygazdálkodási hasznosítónak ez egy nagyon-nagyon komoly kihívás. Tehát ezt, mert egységbe kell ezt kezelni. Ez olyan, mintogyha te gyomirtózol, de a szomszédod nem, akkor a nála levő

Parlagfű magja át azt kezdheted elő, nem csinál semmit, mert ő mindig befertőz téged. Tehát a kormonán is ilyen, hogyha csak te csinálod, akkor nem érz semmit. Tehát csinálni kell mindenkinek, riasztani, gyéríteni, úgymond egy kicsit kicsit kiszorítós itt játszani. És ezt kell megérteni mindenkinek, hogy itt mi nem gazgyilkosok vagyunk, akik úristen volt k szadista állatok, hogy lőjük le őket, de amikor tényleg a szemed előtt 40-es terítékbe van

28 kecsege, egyen 45 cm, mint akit megrajzoltak, és a kecsegének kilója 5000 Ft, amiért veszed, és egy nap kiugrik a izéből 20-30 mázsa egy nap. Most mondok egy nagy számot, és kapaszkodjatok meg. Ha könnyen ki lehet számolni 3000 madár számoljunk 3000 madárral. Öt hónapot van itt a 150 nap. Fél kilóval számolt. Fél kg per nap. Hát ugye ez a stand. Többet eszik meg, de ígyel könnyebb számolni.

Ugye 1500 kg/ nap, ha jól számolom, ugye? Igen. És a 150-nel szóz be? Aha. Azt most fejből nem fogom kész. Jó, azt elmondom neked. Az 226 tna. Annyit esznek meg egy szezon. Ezt 3000 madár. És mivel 30, hát ugye ezt én tudom prezentálni ebből az én adatsoromból, de azt felszorozod 10-zel, mert 30-40000 vándorlómadár jön. Mi általában látott madárnak a 10%-át tudjuk terítékre hozni. Ha én ledőttem 3000-et,

Akkor az 3000 volt. Tehát ezt így kell látni a valóságban. Úgyhogy ha itt van 30-40000 madár per tél, öt hónapig itt van, mert novemberben jön és márciusban megy el, az pont szoroz fel. 2260 tonna. Igen. Az 1200 Ft-os pontja egyenértékben nesámként kiszámoltam. Az 2,6 milliárd Ft értékű halról beszélünk per öt hónap. Ühüm. Ez hiányzik a rendszerből. Ezt megeszi a madár, mert itt van az És az hány

Hárosből bejárat ki kotrás? Hát az gyakorlatilag gyakorlatilag azt azt mondhatnám, hogy vissz helyreállíthatnánk a a folyószabályozás előtti területeket is, mert kifizethetnét kártalanításba a Balmajsgújostól, mit tudom én, meddig a lakosokat még így is járnának. Nyilván nem ilyen egyszerű, vagy nem ilyen fekete meg fehér ezt kiszámolni, mert olyan is világos. Igen, de hogy a kormoránnak is van valamennyi hogy mondjam, joga megenni valamennyi halat. Itt a túlszaporulattal van a

Baj, illetve azzal, hogy pénzé, tehát hogy mi gazdálkodunk a halakkal, ezáltal nekünk pénzbe kerül. Hogyha nem tudom én, parlagfüvet enne a a kormorán, akkor mindenki lekakálná, hogy hogy mennyit eszik meg. Sőt, örülnénk nekem sokat. 30-40000 átvonuló kormorán Magyarországon. Ha nem halásznánk a tenger, ha nem jönne el a fészkelőhelyről, hanem ott lenne bőséges táplék, mert akkor esze ágában nem lenne röpködni ide 1000 kéterket. Hát gyűrizött példányokat lövünk,

Finnországi, észtországi példányok vannak itt 3000 kmről. Hát miről beszélünk? Tehát tehát akkor mit keres itt az a madár? Hát élni akar. Én ezt megértem abszolút, de a kiinduló régen nem volt ez a madár itt, tehát hogy mondjuk 50 éve nem volt en volt, de nagyon pici, sokkal nagyobb volt, képzeljétek el, a kis károkkaton populáció Magyarországon sokkal nagyobb, mint a klasszikus nagy károkkatona és gyakorlatilag mondom már a

Kipusztulás szélén játszott a madár, amikor védettén nyilváníták és akkor úgy felfutott a populáció, hogy most meg már túl van a zenitén és ezt kell látni, hogy hogy az ember, amibe beleavatkozik, azt általában sikerüls neki elrontani. nem kell majd elmegy a madár, amikor már nem lesz mit enni. Hát de bocsánat, hát akkor üresek lesznek a vizeink. Ezt ez a cél? Hát abból a szempontból lehet. Na de elnézést,

Engem nem arra kér fel az állam, hogy ürítsem ki a vizeket minél gyorsabban és minél szakszerűbben. Hát mert akkor hátradőlök és azt mondom, gyertek, sőt még kerepelek, hogy hívom a madarakat. Tehát Isten menty, hát ez abnormális ez, ahogy lármondá normális. Tehát nem, tehát ez nem lehet így. Tehát nekünk a halállomány védelme a feladatunk. Erre kapunk megbízást, erre kapunk felhatalmazást. Ezen kell gazdálkodni. Ezt kell megérteni a zöldeknek

Is, hogy ez nem egy öncélú tevékenység. Nekem ez adatott, nekem őre, neki a madárra kell figyelni, nekem meg erre. És ezért kell közös megoldásokat találni, hogy hogy Kecskekáposzta mindenki jól. De akkor ezt valószínűleg európai szinten kell újra szabályozni. túlőtt a magyar magyar lehetőségeken. Abszolút. Tehát itt már mi csak a jéghegy csúcsát kapargatjuk ezzel, hogy lelövünk 500-600 madarat per mondjuk év per főhez. Magyarországi viszonylagban mondjuk a 30000-ből

Mondjuk 100zetmüüm. És akkor képzeld visszaszáll a 20000 az fészket rak, csinál két-három fiókát, megint visszajön. Tehát ez mindig ilyen multiplikátor hatás. Igen, jobb a reprodukciós aránya, mint az a magyar embereknek. Hát igen. És és mivel mivel a szülők tudják, hogy hol tud nagy biztonsággal átelni, jó kondícióba érkezek haza, sok tehát több tojást tojok, többet tudok fölnevelni, tehát gyakorlatilag és hozza az ivadékot már most a a fiókákat,

És már ide neveli, hogy már ide beszállítja, és akkor ezt tanulja meg. A a terítékből is látszik, hogy nagyon sok a fiatal, az egy éves, vagy vagy egy egy vagy legkésőbb két éves madár. Tehát látjuk ugye a tollazat színén. Tehát ebből is látszik, hogy hogy hozzák magukkal a az idősebb szülőpárok a a fiatal generációkat. Még van egy egy jó egy olyan kérdésem, hogy könnyű megkülönböztetni a kis

És a nagy káró katonát egymástól mondjuk 100 mről. Igen. A tapasztalt lövőnek v igen. Laikusnak nem. Csak mert ugye volt mostanában olyan vád, hogy hogy nem az a vád arról szólt, hogy fehér színű madaratt lőttek le fekete színű helyett. Azt azt azért szem [ __ ] meg különböz nem nem ez a különbség a kises nagykárokat közö tehát azért a méretben, színben, tehát ha valaki távcsövezik előtte, meggyőződik

Figyelj szigorú szabályok szerint megy a gyérítés, tehát a vadászati törvényeket be kell tartani. Ha nem vagy biztos, a fajhatásból nem lőhetsz. hogyha olyan olyan a szituáció, hogy vegyes a a az úszócsapat, van benne egyéb más réceféle, lootféle, bármiféle, akkor már nem lősz oda. Tehát tehát csak azonos faj, tehát csak a nagy kormonához tartozó egyedeket tudod egyébként egybe repülnek, de amikor vadásznak és följönnek, fölbuknak, akkor keverednek ott

A rékel, szárcsákkal, mindenekkel, akik ott vannak, főleg Maróti jövőben, akkor igen, nagyon meg kell gondolni és és hát ezért vadászok vadászvizsgával, vadászjeggyel és minden tapasztalattal meg nem laikusokat hívunk, nem a célövöldéből hozunk el embereket, hogy lövődözzetek, tehát azért ne tévedjünk meg. Tehát azért óriási a felelősségünk, és tudjuk, tehát ez felelősséggel végzett nagyon komoly munka és ezt mindenféle időjárási viszontság között csinálni kell. Tehát ez ezt ember is

Kell hozzá, aki ezt bírja, azt a hideget, azt a kitettséget, a szitáló esőt, a szembeeső havat satöbbi. Most nem akarom mondani, de ez egy nagyon nagyon kemény küzdelem. Tehát nem nem adják olcsó magukat a madarak se. Jól van. Köszönjük szépen, Tibi, hogy eljöttél hozzánk. Szerintem még van Ivánnak itt vagy másfél oldalnyi kihúzatlan kérdése. Hát ez ilyen volt, mert meg improvizáltatok, hogyha mentünk volna sorvezető. Nem szoktunk mi

Olyat csinálni. Nem stílusunkát csinálunk majd még hasonlót. Igen. Én nagyon remélem, hogy sok nézőnek új információkat tudtál, vagy tudtunk rajtad keresztül veled segít a te segítségeddel adni, mert szerintem nagyon fontos megérteni azt, hogy Magyarországon a horgászok egy rendkívül jól szervezett rendszerben tudnak horgászni. És azt már többen elmondták ebben a stúdióban, hogy sokan vagy sokszor Nyugat-Európában is jó példaként, és hát mondhatnám azt, hogy csodára járnak, de hogy

Jó példaként szokták emlegetni a magyar rendszert, a horgászati vagy horgásztatási rendszert és vízkezelő és halgazdálkodási rendszert. Úgyhogy köszönjük a munkátokat. Köszi. Kitartást kívánunk, mert tudjuk, hogy nem egyszerű. És majd várunk vissza, hogy következő alkalommal, amikor a további kérdéseket is el akkor menjünk bele a bürokráciából, mert azt teljesen kihagytuk. De egyébként nagyon okosan, mert tök száraz és és nem túl izgalmas. De hát hogyha ez a nép kívánságat,

Akkor legyen. Fogunk beszélni arról is. Úgyhogy köszönjük szépen még egyszer Tibi, sok sikert nektek a munkátokhoz. Veletek pedig két hét múlva találkozunk legközelebb, akkor már bőven április közepén leszünk, ha jól számolom. Úgyhogy majd nézzétek az eBCC-t, vásároljatok partios merchöt, de támogathattok minket természetesen YouTubeos csatornatagsággal is, hogyha szeretnétek. És egyég egy lájkot nyomni már az is tökéletes. És akkor ennyi. Köszönjük szépen. Sziasztok. Sziasztok. Partiarcok. Podcast. بسم الله