Az eredendő ősbűn a Balatonnal szemben

Elismert szaktekintély megjegyezte annak idején az eredendő ősbűn a Balatonnal szemben a téli parti vasútvonal elkészítése és ugye ez az miatt, hogy megvédjék, meg kellett csinálni a zsilipet is, tehát szabályozhatóvá kellett tenni a vízszintet, és inntől kezdve eldőlt a Balaton sorsa. Kedden be is hozták ezt a két fészket, tehát vasárnap és ked között nem megtalálta az ivorévet süllőpár a fészkát, hanem rá is hívtak. De komoly. Például egy

Balatonellei vagy egy Fonyódi kikötő, vagy Boglári kikötő, ott áll 100 év, ahol most áll, de ez a probléma 15 éves, amióta ekkora tömegben megjelent a kormona. Előtte soha nem volt ilyen probléma, hogy oxigénhián lett volna egy kikötőbe. Parti arcok podcast. Sziasztok! Ez a Parti arcok horgász podcast 128. adása. A mai napon a Balatonnal fogunk foglalkozni. Illuszris vendéget hívtunk a stúdióba, de egy pillanatig még a szolgálati közleményekkel

Szeretnék foglalkozni. Éppen zajlik az IBCC. Nézzétek a közvetítést a YouTube-on, illetve a tévében is, és ne feledkezzetek meg feliratkozni ott, ahol éppen néztek minket. És hogyha ebben a változékony időben fáznátok, akkor jó jó meleg particok merchbe lehet burkolózni. Így van. Köszönjük szépen a támogatásokat. És akkor a mai adásunk vendége nem más, mint Szári Zsolt, a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. Köszönjük szépen Zsolt, hogy rendelkezésünk rá és

Eljöttél hozzánk. Én köszönöm a meghívást. Nagyon hálásak vagyunk ezért. Így van. Köszönöm. Régóta szerettük volna, hogy tudjunk veled beszélgetni a Balatonról, de mielőtt belevágunk a témákba, szeretnélek bemutatni esetleg azoknak, akik még valamiért nem nem tudják, hogy te mit is csinálsz. Szóval, ahogy már említettem, Zsolt 2014 óta a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. vezérigazgatója. 1988-ban a kaposvári mezőgazdasági főiskolán végzett, tehát nem hogy mondjam, nem kívülről jött, hanem igazából

Már akkor a mezőgazdasággal és az agrárral fogl vagy arról tanult. A Balatoni Halászati Zrt. Irmapusztai telephelyén kezdett, később dolgozott a cikkhalas Kft.-nél, ahol ponttermeléssel foglalkoztak. több forrás visszatérően hangsúlyozza, hogy nem kívülről érkezett menedzser, hanem belülről felépült balatoni halas szakember. És azt egyébként nem írtam fel, de szerintem egy nagyon fontos részlet rólad, hogy te fonyódon töltötted a nagyszüleidnél a gyermekkori nyarakat, úgyhogy igazi balatoni horgászattal vagy megfertőzöm már

A kezdetek óta, ugye? Igen. Ettől függetlenül a pályafutásom Kaposvár ott egy kis téglagyári tónál kezdődött. Az első naphalatot fogtam annak ide. Váatoni halgazdálkodás mit csinál? Ugye hozzátok tartozik ott minden, ami a vízben van, és nem hajó. De hogy menjünk egy picit végig azon, hogy hogy mit csináltok ti a munkaidőtökben. Ugye a Balaton az a magyar állam tulajdona, és a halgazdálkodási jog is a az államot illeti meg,

És ezt adta át nekünk a balatoni halgazdálkodási Nonprofit Zrt-nek, korábban ugye a balatoni halászati RT-nek. A és ezt a halászati, bocsánat, halgazdálkodási jogot gyakoroljuk mi. Egyébként a cég 1899-ben alakult. Aha. 1900 január 1jén kezdte meg a működését abban az épületben, ahol most is van a székhelyünk. És elmondhatjuk azt, hogy a leg régebbi, még mindig fennálló hazai agrárcég vagyunk. Hát elképesztő szerintem, hogy a az a 1900-as évek,

Hogy mondjam, turbulens környezetében meg tudtátok tartani egyáltalán azt az épületet. Egyébként nagyon szép én voltam ott nálam. Igen, nagyon nagyon komoly elődök voltak azért a cégnél. Ugyanakkor még teljesen más volt a felállás, és csak a halászatról szólt, a Balaton halászatáról szólt a történet. Később aztán ez kiegészült a víziszárnyas tenésztéssel is, amikor a cég már átalakult és több fokozaton átjutva, aztán újból RT lett, halászati RT lett, víziszárnyas

Tenyészt és vadcsát. Igen, kacsa. Házi kacsa. Igen. A serivelli szuper M-et tenyésztettük és ebből sok száz darabot értékesítettünk belöldi piacon. Ezek a tavak, a azok a tavak, amik háttérgazdaságként szerepelnek mind a mai napig, ott termeltük a kacsát. Ez egy nagyon jó húzóágazat volt abb az időben, mert pontosan abban az időbe hozott pénzt, amikor sem a halászat, sem a tógazdaság nem hozott, tehát kiegészítette. Ez melyik időszak? Ez

Az 1960-as évektől kezdődően egészen 2000-ig bezárólag volt Irmapusztán egy saját telepünk törzstelepünk hozzá egy nagyon komoly keltető és a cég többi tavalin pedig az előnevett kacsákat pecsenyekacsává neveltük itt egyébként ez logikusan is hangzik hiszen egyébként a Bibliában is Isten ugyanazon a napon teremtette a halat és a madarak Hát te nem beszélve arról, hogy hogy a kacsa azzal, ahogy vízen tartottuk, ezzel ő ő elvégezte egy komoly halászati

Feladatot, a trágyázást, tehát a a szervesanyagpótlásnak egy jó részét ő elvégezte. Az mellett pedig, hogy vizentartott kacsáról volt szó a a vágóhídon én úgy érezzékeltem mindig, amikor bent voltam, hogy a tolnak nagyobb értéket tulajdonítottak ott majdnem, mint a húsnak. Aha. Merthogy abból csináltak dunnát, paplant. Így van. És abba abba országos szinten is elsők voltunk annak idején a tartástechnológia miatt. És valószínűleg jobb minőségű a tolla a vízen

Tartott kacsának, mint mint a szárazon tartott. Ez egyértelmű szárazon tartottan szinte nincs is tol, mikor bekövetkezik az az 50 52. nap, akkor kész a pecsenyakacsa. A vizartott viszont csodálatos tollal rendelkeztek. Nagyon örültek neki mindig ebbe azért most jól belevágtunk, nem gondoltam volna, hogy a kacsát imádom a kérdés az volt, hogy mivel foglalkozunk mi, ugye? Tehát ahogy ahogy említettem is, a halgazdálkodási jognak a gyakorlói vagyunk és az

Ezzel kapcsolatos közhasznú feladatokat is ellátjuk. Ez mit jelent magyarul? Ugye nonprofit cég vagyunk az újalakulás óta. 2008-ban ment csődbe az előző cég. És akkor azt a céget tartották még egy darabig, mert ott sajnos az előző vezetés az egy igen komoly adósságállományt fölhalmozott, ami közel 2 milliárdra rúgott már most a 16-17-es évben, akkor még élt ez a cég, csak nem tudtak vele mit kezdeni, nem tudták felszámolni. viszont

A Balaton halászati, illetve halgazdálkodási jogát és és két kisebb tavat az újonan, mint jogutód cég, balatoni halászati RT-ből alakult balatoni halgazdálkodási nonprofit Zrt. kapott az akkori cég pár darab tavat, tógazdaságot. A többi tavakat privatizálni szerették volna. Hála Istennek ez nem sikerült, és nekünk hát egy hét-nyolc éves munkába tellett, amíg ezeket a tógazdaságokat vissza tudtuk szerezni. Közben az állam nyilván rendezte el saját maga felé az adósságot, ami

Azt jelentette, hogy a lekerült ezekről a tavakról aztán a jelzálog, de már nem a tulajdonunkban volt, sajnos azt elvesztettük, hanem vagyonkezelési szerződés kapcsán egy 25 éves vagyonkezelési szerződéssel használatba kaptuk ezeket a tavakat. Tehát ti tenyészt, tehát hogy gyakorlatilag tógazdaságokat is üzemeltettek, meg a Balatont kezelitek halas szempontból. Így van. és horgászont szerintem egy nagyon fontos rés igen nagyon ugye a régiek is fölismerték azt hogy a a Balaton

Nakak a gazdálkodásába fontos nem csak a kivétel a be be behelyezés is fölismerték azt már az 50-es években, hogy a Balaton pontyból például nem nem tud önellátó lenni nem tudja azt a mennyiséget kiszolgálni amennyit amennyit kikerülne belőle sülőnél is hasonló volt a felismerés akkor amikor elkezdték már a fészkeket pótolni és a süllőhely süllőnek hívóhelyeket biztosítani, annó akkor még a borókafészkekkel. Ez egy ilyen komoly felismerések voltak, és

Ennek megfelelően aztán már a 60-as-70-es években így gazdálkodott a cég. Közben persze voltak olyan momentumok, amelyek hát megkérdőjelezhetők most már így utólag, ha busára gondolunk, ugye a 60-as évekbe került be az országba. Nem sokkal később a Balatonba is be lett telepítve azzal a felkiáltással, hogy majd ingyen ő nagy halhúst fog termelni ott, amit aztán lehalászva jó pénzért lehet népélelmezési cikkként hasznosítani. Ez egy nagyon okos elgondolás volt,

Csak nem volt végiggondolva ennek az ökológiai következménye. Ugyanez volt az angolnával is. Ühüm. Ugye 83 millió darab angolnát telepítettek be 62 és 91 között. Ezek vágangolnák. Az akkori szakemberek azt gondolták, hogy majd 1-2% marad ebből meg. Hát jelen pillanatban tartunk olyan 18-19%-nál, ami eddig vissza lett halászva belőle, és az elhullással, a 91-es elhullással együtt, ami oan 400 tna volt, körülbelül le lett szedve. És még mindig van

Angolna a vízben, és még lesz is, pedig 91 óta nem volt népesítve. Tehát azt jelenti, hogy a ami most úszkál a Balatonban angolna, ha azt a másfél évet is figyelembe vesszük, amivel ideérkezett Európa partjaihoz a golfáramlattal, ugye a Bermuda háromszögből, a Szargasszótengerből, akkor azt mondhatjuk, hogy ezek a 37-38 éves halak alsó hangon mostanálnak a víz, és tök jól jelvnak a Balatonban. Érdekes nagyon ként az angol az

Milyen problémát okozott? A Busa problémát azt értjük, de az angolna az hogy volt rossz a rendszerben? Nem hasonlatos volt egyébként. Bus angolna hasonlatos probléma. Ugye az őshonos halfajoknak a az ivadékaira gyakorolt olyan nyomást, amit a táplálkozásbeli konkurencia jelentett. Busa is ugye elsősorban a fitó zóplank a zivadékok elől elette a plank. Így van. Kiszűrte. Különösen a Busa volt ebben jeles, de az angola meg ekkora tömegben hát el

Lehet képzelni, hogy hogy egyrészt rengeteg szúnyoglárvát például kifalt a vízből. Bármennyire is hihetetlen, azért az angolnának egy része az kevésbé volt ragadozó. el lehetett látni, tehát lehetett látni, amikor elkülönült a a két típus, ami elsősorban halevővé vált, és másodsban pedig azért fogyasztott ő mindent, amit fellelt a vízben, az ikrától elkezdve a a olyan típusú táplálékot is, amit a felnőtt korosztályok is fogyasztottak. Tehát ekkora tömegben már egy

Teher volt Balaton számára. Viszont az angol jól visszafogható volt. Sió Zsilip csapdán volt olyan év, hogy 60 vagon angolnát azt a mindenit fogott a cég. Ez a 90-es évek eleje volt, de még 2014-ben pontosan azokban a napokban, amikor én visszajöttem a céghez, akkor is fogtunk 25 vagonnal még. Az egy nagyon jó bevétele volt a cégnek. Még mind a nagy napig van abból tartalék. Mit gyártottak? Az mit

Jelent? A Igen, ez egy ez egy bocsánat, ez egy speciális halász mérőszám. Ugye régen amikor a pontyot nem így szállították, ahogy most távolabbra, tehát nem a úton modern halszállító eszközökkel vagonokba rakták, bevaginúrozták, és azzal szállították például Németországba ki. És a mértékeltség onnél jó, hogy 100 mázsát tudtak beletenni egy vagonba, és ez jelentett át 10 tna hal jelent egy vagon alatt. Az 100 mázsa. Aha. És akkor a

60 vagon az 600 tna. Jól mondom? Igen. Jól igen. Ez rohadt sok. Tehát 600 tonnát fogtak a sió zsilnél. Mit készítettek ebből a rengeteg húsból? Akkoriban még jó volt a mérete az angolnának, tehát azt mondom, hogy ilyen 60 dka volt az átlagsúly. Az ezt elsősorban olasz piacra értékesítették akkor is, illetve német piacra akkor még azért ment. Ott voltak bonyodalmak, mert volt egy-két tisztaségtelen partner is. Nagyon komoly

Gondot okozott azért ekkora halt megget értékesíteni, mert ezt sokáig tartogatni nem lehetett. Igen. Fagyasztva aztán meg már nem volt annyira. Az megint csak árcsökkentő tényező volt. Tehát pár é úrért ment el már ekkora tömegben a az angoln, bocsánat, márkában abba az időben, vagy vagy Lírában, attól függ, hogy melyik volt éppen a cég. És akkor a ebből egyébként füstölt angolnát csináltak zömében. Aztán ahogy ment az idő, egyre

Nagyobbak lettek ezek az az angolnák. Most 1 kg 20 dka az átlaguk egyébként a maradék halállománynak, ami már visszamaradt. Tehát ez egy karnyi vastagságú, öreg elaggott angolnák. Már nem jók füstölni. Nagyon keveset fogunk már ilyen 5 és 10 tna között évente azzal a pár darab varsával, ami most is van már lerakva. Tehát ez az április március vége, április, illetve május első egy-két hete, amíg tudunk fogni angolnát.

Ö és ezt már nagyon nehéz értékesíteni, tehát már füstölni nem lehet. Perzselik és utána marinálják és ilyen más5él3 kgós dobozokba egyébként elsősorban német piacra megy ki, de ez egyetlen egy olasz cég csinálja. Most már csak az a baj az angolnával, hogy nekem a kígyóra emlékeztet engem és borzasztó kígyófóbiám van. Úgyhogy én nagyon remélem, hogy a Balatonon nem fogok majd angolnál. De csak fogjál, mert egyébként rendkívül jó

Ízű húsa van. Jó, csak mit csinálok vele? Itt feltekeredik nekem a zsinórra. Zseniális grillen. Ah, nyár grillezve. Ezt ezt már inkább pörkölt. Ühüm. Aha. És szépen kifilézve, kicsit nagyobb szeletre vágva, ketté vágva a a filét ki, a gerincet kiszedve belőle, úgy sütni, úgy rántani, hogy nagyanyáink a csirkecombot rántották. Tehát lassan, nem gyorsan lassan, mert már eléggé rágós izmos húsa van ennek amúgy is alapból, de egy rendkívül

Finom és ízletes. Na jó, egy picit most meg megenyhültem az angolnákkal. Kén most már szóba került a horgászat. Amikor te mész ki a Balatonra horgászni, akkor te hogy szeretsz? Hogyan szoktál a Balatonon horgászni? Hogy szerettem? És most hogy szeretek? Ez nagyon nagy különbség. Ugye én Balatonon nőttem fel. Nagyapám, édesapám szenvedélyes horgász volt. Nagyapám volt az 50-es években a Kaposvári sporthgászegyesület elnöke is. Édesapám is irodavezető volt nagyon

Sokáig a Kaposfáj Sporthorgászegyesületnél. Én valahogy beleszülettem ebbe a közegbe. Fonyód meg meg egy objektum volt ott a kis szúnyog szigeten levő kis horgásztanyánk, amiben egyébként víz se volt. Villany volt, de víz nem volt. Hát az az a az az áldom a sorsomat, hogy a gyerekkoraim gyerekkorom ott tölthettem és ott nöhettem föl a vízparton. Nyilván a horgászat volt a legfőbb kikapcsolódás. Egy gyerek számára a fürdés meg a

Játék mellett én inkább horgásáztam, mint a fiúkkal fociztam volna, vagy más egyéb dolgot csináltam volna. De a nádi horgászat ott volt az első nagyobb élményem, amikor nagyobb halat tudtam fogni. Egyébként ugyanúgy indultam, mint a többiek. kaptam nagyapámtól egy nádbotot, arra egy kis racsnisót, és akkor vágyakozva néztem a nagyokat, akik bedobtak ezekkel a modern peremfutó orsokókkal. Abban az időben Galion Forell Forell volt a csúcs. Galion orsók voltak,

Amire föl volt tekerve pár méter szilon vagy leska típusú zsinor. Hatalmas szaktószilárdsággal, de az már legalább műanyagzsinor volt, mert ugye az őseink nem így kezdték. És aztán jött egy pont, amikor az egyik szigeti öreg horgászta, a Tukaj Józsi bácsitól kaptam egy igazán frankó kis tonkin náttbotot. Arra kaptam nagyapámtól egy komolyabb orosz racsnis orsót. Patkó Józsi bácsitól kaptam egy igazán jó nádi pontyozó úszót, és fölülhettem Cukora Józsi

Bácsi stégére a nádba, és mellette horgászhattam és foghattam pontyot. Ez volt a csúcs. És akkor aztán kaptam én is egy üvegbotot nagyapámtól, egy zöld germina típusú üvegbotot, és először egy galionorsót, de aztán édesapám utána egy forel. És akkor azt gondoltam én egy forel orsóval azzal az üvegbottal, hogy tehát a világ legjobban fölszerelt horgásza vagyok. És akkor ezzel indultam el. Tehát ez így kezdődött. Aztán ugye ott belekóstoltunk

A én is belekóstoltam később kivittek az öregek engem is a csónakkal és és a a Fonyódi akadón a kősülő hororgászat, ami az akkori időkben egy szuper technológián számító hosszú úszós módszerrel történt a köveken bugdácsoltatva gilisztacsalival ott szedtük a nádban ilyen berki gilisztát. Ez a jójózásos módszerre elfogtam gyerekkoromba a kősüllőket. Süllő még akkor nem sikerült. Az később jött, akkor már céltudatosan. És ha most visszagondolok erre az időre

A mai fejjel, amikor már live scope-on keresztül nézegetjük, hogy vajon vajon most ez miért nem kajálja meg a a mit hibáztunk el, a csalit vagy a mozgatást, vagy mit, vagy egyszerűen csak nem éhes? Tehát ez a varázs megszűnt. Tehát ez a varázs addig volt, amíg amég ez volt és titokzatos volt minden. Most már most már mindent ismerünk, mindent tudunk, ami halad tudtam, megfogtam. Tehát igazából a horgászat

Most már számomra csak annyi, hogy egy kis kikapcsolódás és előkerüljön az a hal, ami az asztalra kell, és akkor én már nem horgászok tovább. És milyen módszert szoktál mostanában? Inkább pergetsz, vagy féerez? Hát én teljesen Orrund vagyok. Ugye én versenyeztem is nagyon sokáig. Voltam válogat válogatott keretta két éven át, tehát finom szerelékesbe. Akkor még nem volt más, csak az úszós módszer. Ugye 90, [torokköszörülés] bocsánat 2004-ben hagytam

Abba. Ühüm. A most is ilyen apró versenyeken még elindulok, megyei verseny meg, de az már nem jelentős. Azóta rengeteget fejlődött ez a ez a sport. Nagyon elment a mi időnkben. Hatalmas nevekkel horgásztam én együtt. Katuszi olyanok akik ugye már nincsenek is részben, köztünk Tárgavi bácsi, aki a példaképem ebben a szakmában, megértem. Ö a hamar fivérek, tehát olyan olyan Jónás fialka a régiek közül, és még még idősebbek

A Szolnoki iskola, Makó iskola, ugye Amr Tibiék, Bardaszili bácsiék, tehát olyan olyan emberek között horgásztam, akitől rengeteget tanultam, nem volt akkora ennyi információ, mint most. Vártuk a magyar horgászt, meg amit össze tudtál szedni a vízparton, és a a versenyzőtársoktól szedtük a szúnyogott magunknak. tenyésztettük a csontit, kevertük az etetőanyagot. Nem úgy volt, hogy odahozták a partra, és akkor ott átvetted és bekeverted, és bedobtad, és akkor fogod a

Halat. Tehát egy teljesen más világ volt, és talán ez volt a savaborsa az egésznek, meg az, hogy egy rendkívül jó társaságba tudtam így keveredni. volt mellettem egy Martin Gábor, egy Szita László, egy Edkó Karcs, akivel ugye a Kaposvári csapatot alkottuk és csatlakozott hozzánk Pap Józsi is egy időben, és és ez gyakorlatilag nekünk meghatározta az életünket. Na most ez egy nagyon jó alap volt arra egyébként, hogy a

Mai horgászatomnál ezt előveszem, és esetleg olyan időkben is fogok haladni, amikor mások nem, tehát nem horgászom feltétlenül már 20 20-as horogal és 08-as zsinórral, de ez a finom szerelékes technika. Mai napig ha előkapok egy hetes pisbotot, azért a meg van egy kis szúnyog ott mellettem, akkor azért a legkukább időben is tehát tudok elővarázsolni egy-két halat, ha nagyon muszáj. Nagyon szeretek rakósbotozni ott előttünk Fonyódi kikötőben, hytyra, keszegre.

Beülök a csónakba, és beteszem magam mellé a két most már modernek számító nyíltvízontozó szerelékemet a hosszú módszerrel. és szinte csak keresőmódszerben, hajnali időszakban, amikor ugrálnak még a halak, azok után menni és azokra horgászni, de a pergetés az utóbbi időszakban jött az utolsó 10 évben, és hát az az egy kicsit elvitt, de de most már most már abba sem találok újdonságot, főleg azóta, amióta modern technológia megjelent. vadászatban

Is valahogy így vagyok, hogy amióta megjelentek ezek a hőkamerás távcsövek meg egyebek, tehát már elmúlott az a varázsa. Én nem használom, de látom azt, aki használja. Nincs nincs meg az az izgalom már, mint amikor abba abba bíztam, hogy talán kidugja a disznó az órát a holdvilágra, és akkor el tudom ejteni. Nem történt meg, elment. Maj ma már nincs ilyen. Ma bármilyen testhelyzetből, bármikor a legnagyobb sötét éjszakába

El lehet ejteni a vadat. És ez valahogy így van. A horgászat terén is, ha a mai modern technológia. Hát igen, hogyha life scope-ot nézzük, akkor abszolút. Tehát mondjuk talán a finom szerelékben ennyire nem látunk bele a vízbe, de a pergetésnél az tényleg Igen. Ott van még mindig azért meg az, hogy hogy mennyire tudsz rátapintani a éppen aznap a halaknak arra a viselkedési formájába formájára, amit amit éppen

A legjobban igényelnek ahhoz, hogy te te be tudd őket csapni. Igen. Szóval versenyen is kijön ez a dolog, és néha nem tudok rá magyarázatot adni, hogy most miért voltam rossz, vagy miért voltam ilyen jó, mint a többiek, miért voltam jobb, vagy miért voltam rosszabb, mint a többiek. Igen. Néha nyilván ez túlmutat a csalin, a te ügyességeden, az etetőanyagodon. Horgászatba is azért kell az, hogy a csillagok úgy

Együtt álljanak, akkor akkor akkor minden sikerülhet. Hát igen, mert különben mindig ugyanaz nyerne, de de ez nem így van. De hát azért azért mondjuk nyilván egy kör, ha aki akkor kezdett el horgászni, amikor én már horgásztam Walter Tomy például, és ugye látjuk azt, hogy a Tamás hova jutott, milyen fiatalokat nevelt maga köré, ők milyen eredményeket értek el. mindig alkopó fal falsini jut eszembe, aki a Kolmic csapatnak

Volt akkori favorizált tagja Olaszországban, és a Colini a Kolm cégnek az egyik tulajdonosa mutogatta nekünk, amikor kint voltunk a 90-es években álluk Firenzében, hogy ezt a srácot nézzétek meg, jegyezzétek, mert meg világbajnok lesz belőle. és és Kolini világbajnokot csinálta a Jakopóból és a Tamás ugyanezt meg tudta ide az valósítani. Amikor én versenyeztem, Hunyadi Attila világbajnoki ötödik egyéni helye volt a legszebb eredmény. Hát most látjuk azt az

Éremesőt minden évben, amit ami ami jön. Tehát nagyon komoly szintre emelkedett a a magyar versenysport, köszönhetően a támogatási rendszernek is egyébként. Ez eg így egészen biztos, hogy így van. Csak annyit akartam mondani, hogy mire ezt az adást még a az olaszországi fader vB előtt vesszük fel, de mire kijön már tudjuk az eredményt. Remélem, hogy nyertek a magyar egyébként többet gondolok rá, mint a választásokra, aminek szintén fogjuk

Tudni az eredményt. Úristen. Na van egy van egy tök érdekes infó, amire amit amikor meghallottam ez itt az adásban, akkor nagyon fölkaptám rá a fejem. A teória szerint a Balaton halállományában akkor történt egy törés, amikor megjelentek a fagyasztók a 89-es időszak vagy hát ez inkább lehet 80-as évek elején ez tényleg volt egy ilyen korreláció a két dologban. Ugye Balaton egy viszonylag fiatal képződmény. Ez a ez a

Víztest, ami most van, ez olyan 5-6000 évvel ezelőtt alakult ki, de 10-12000 évre teszik a a korát egyébként a Balatonak. Ez egy roppant fiatal képződmény ahhoz képest ugye ha az idő skálára tekintünk. Tehát ez a jégkorszak után itt kialakult egy halállomány, ami pont a kaszpikus terjedésű volt, tehát a Kaszpi tenger felől a Dunavízrendszerén keresztül népesült be a Balaton, és mindig is változó volt a halállománya. Megjelentek új

Fajok. Például Garda egy jó példa erre. Ugye amikor a Sió Medernél a Balaton akkora vizálás volt, hogy áttörte a túrzást és elkezdett lefolyni belőle a víz. Összeköttetésbe került a Dunávalonné, jöttek föl halak bele. Aztán volt, hogy év éveken, évtizedeken keresztül nem folyt le egy deka víz a a Balatonból. Vízállásra változó volt. Hát ugye Galérius császár ki akarta szárítani a Balatont. Hála Isten nem sikerült neki. Mária Terézia

Idejében is volt erre egy igyekvés. Az se sikerült, hogy itt búzaföldeket csináljanak. Aztán aztán ugyanakkor tudjuk azt, hogy római időben is és 1600-as években is 8 mnél volt a jelenlegi viszintnél magasabb vízállás volt. Akkor amikor szigliget sziget volt szigetliget ugye tihany sziget volt a déli parton egészen osztopánig kiment a víz. Csoda csodavilág lehetett. de aki teljesen más arcát mutatta és más halállomány összetétellel. A mostani halállománynak az

Igazi kegyelemdöfést, illetve a tókológiának az igazi kegyelemdövöfést az 1880-as évek, 60-as 80-as években szenvedtük el, ugye, ahogy egy vízügyi elismert szaktekintély megjegyezte annak idején az eredendő ősbűn a Balatonnal szemben, a téli parti vasútvonal elkészít. Aha. És ugye ez az miatt, hogy megvédjék, meg kellett csinálni a zsilipet is. Tehát szabályozhatóvá kellett tenni a vízszintet, és inntől kezdve eldőlt a Balaton sorsa. A déli parti vasútvonallal levágtuk a azt

A berekrészeket a Balatonról, ahol a Balaton halállomány egy része meg tudott tújulni. azok a halfajok, amelyeknek eredendően kell az, hogy hogy viszonylag lágyszárú növényzetre kiöntéstületen tudjanak hívni keszegfélék, pongyfélék, ez egyértelmű. Süllő harcsa és más egyéb fajok azonban megtalálják mind a mai napig tökéletesen a beregterületek nélkül is az ívó helyüket. Nyilván a sülőnél rá kell segítenünk a minél több fészekkel. Érezzük is ennek a fontosságát. Vannak olyan tapasztalatok,

Hogy a hal jelzi azt, hogy nagyon örülnek a segítségnek. Igen. Igen. Most pé idei évben nagyon jó példa volt. Március 16-án már behoztuk a az első két fészket a kísérleti fészkönkről. Általában a 2500 darab fészket azt azt ugye úgy rakjuk le, hogy nem is tudunk nagyon hozzányúlni, csak akkor idet fölszedjük. Aha. De a kísérleti fészkeinkből van egy 80- 100 darab, amiket külön kezelünk, és ezeket akár egyesével

Tudjuk mozgatni. Ezeket hozzuk be a tógazdaságba egy nyaras süllő előállítás céljából. És március 16-án már tapasztaltunk hívást idén. Tehát ilyen korán még most mikor teszitek le? A március elején. A március elején. Aha. Most például vasárnap múlt hét vasárnap raktak le az Ivánék pár darab fészket még pluszba. Nem ti, az én kollégám, vagy a mi kollégánk. És kedden kedden be is hozták ezt a két fészket. Tehát vasárnap

És kett között nem megtalálta az Ivaré süllőpár a fészket, hanem rá is hívtak. De komoly. Emlékszel Viktor, amikor tavaly ott voltunk pont Amu Hosztanyánál és akkor egyik kollégátok szedte ki és vitte föl után futó egyébként a bosztanyánál. És akkor egyrészt nagyon jó volt látni, hogy tele van az a ilyen műfűves focipálya szőnyeg ikrával és 1 millió egyéb másik állat volt rajta még. Rákok minden. Tehát látszott, hogy

Az életnek egy olyan Igen. burjánzása megy ott azon az 1 nmes szőnyegen, ami elképesztő. Igen, voltunk Tihanyban nem olyan régen, ilyen március közepe vége felé, akkor láttuk, hogy valami történik a hajótokat satöbbi, akkor már inkább fölfelé szedtétek májusba. Nem, ez március. Ez most volt egy nem le akkor raktuk le, májusban vesszük föl. Akor tehát lenagyjuk sülő ugye lekell róla az ikra, akkor még a keszegfélék birtokba veszik.

Tényleg. Igen, igen, igen. Ugye a sülőhívással sülőhívás elkezdődik. Az első pár napban vannak komoly tiszta fészkek, de utána négy- 5- hat napra rá megjelenik a bodorka is rajta. Tehát a bodorka a keszegfélék közül az egyik legkorábban ívó faj. És odapofátlankodik a süllőhöz. Ugye sokszor rajta veszít, mert azért a hím hím ott marad ívás után, és ő kezeli, gondozza a fészket. Ühüm. Ezért nem kell nekünk beavatkozni. mosogatni

Meg egyéb, mert teljesen fölösleges. Ők ő pont ezért van ott és kitart még sokszor azután is, hogy lekell a fészek még ott őrzi ő a területet. És a Bodorka ráívik, ő a sülőhívás parazitálja egyébként ilyen téren a Bodorka, és akkor később megjelenik majd rajta a dévér is egy-két héttel. Tehát a Dvér most kezd majd el ugye ivogatni. Bár most ez nagyon bekevert ez a lehülés. Ez az

Éves egy speciális év. Vélhetően nem is lesz jó egyébként a az egynyaras sülőmegmaradás, mert pont akkor kelt le a fészkek zöm, amikor ez a brutális szeres idő bejött és tartott elég sokáig, és ugye gyertyázól lárvákat vél nem úgy sodorta szét, ahogy kellett volna, és hát egy kedvezőtmen körülmények között tudtak elindulni. Én attól tartok, hogy most írunk 2026-ot, 31-ben ez vissza fog ütni majd körülbelül négy-öt év, inkább

Öt évente tapasztaljuk azt meg a sülőfogásból, hogy körülbelül milyen volt az öt évvel ezelőtt. Annyi kell neki, hogy lássátok, hogy igen. Ugye a Balatonban roppant lassan növekszik a süllő. Tógaági körülmények között az egyaras süllő általában ilyen 20 deka körüli lesz. Üüm. A Balatonban ezt a méretet a a második, de a inkább a harmadik nyáron éri el. Miért nő ennyire lassan a Balatonban? Kaja, de annyi keszeg van,

Mint a Na de az csak egy idő után jelentkezik. De a kicsinek még nem a kesz. Kicsi kicsinek nem a keszekkel. Ugye eleve akkorai időszakban növekszik lassan. Ugye eleve a leg a legnagyobb veszteség a egészen pici korába éri, amikor még a planktonikusan táplálkozik. Balaton nagyon szegény lamptonikus táplálkozás tápanyag szempontjából. Jó hír viszont, hogy hogy a drejszén a polimorfos bugenzis, ez a két vándorkagylófaj, ami ugye a 30-as

Években az egyik, illetve egy olyan 15 éve a másik megjelent, mint invazív fajok. Ezek marha jól érzik magukat a Balatonban, és egy hatalmas táplálékbázist képeznek mind a nagyobb pontyfélék számára, [horkantás] mind pedig mivel ez folyamatosan szaporodik, a lárva az plankikus méretű, és ez egy igen fontos tápláléka a felnövekvő halivadékoknak. Aha. Na ezt na erről pedig még nem beszélt senki, hogy a kagylónak a lárvája az ugye tud

Segíteni? Hát ugye ha vízminőségre tekintünk, csapongunk most itt nagyon. Igen. Kaj akkor nem véletlen az, hogy az utolsó 15-20 évben látványosan le tud tisztulni a Balaton. Tehát úgy soha nem láttam olyan tisztának gyerekkoromban se a 70-es, 80-as, 90-es években, mint a 2000-es évek közepétől. Ez a rengeteg vándorkagyló szerepet játszik. Ebben egy kis kagyló az egy liter vizet átszűr egy nap. és ők leszűrik ezeket. Nyilván csökkenti a

A így van. A nem az óplanktont, hanem a fitoplankt elsősorban. De a fitoplankton kell az óplanktonnak, tehát itt összefügg minden mindennel. Önmaga viszont egy rendkívül bivajerős fehérjeforrást jelent a pontyféléknek. Nagyobb bodorka, karikakeszeg, a pontyok fogyasztják ezt a és gondban is lennénk, ha nem lenne vándorkagyló. Tehát nem lenne akkora alttartóképessége a Balatonnak. Bár ott a szúnyog lárva, ugye tavalyi évben megtapasztaltuk a Keletmedencében a nagy mértékű szúnyograjzást. Ott

Van, de ez is időszakos és és nem mindig áll ekkora töegben ott a halak számára. Szerintem ilyen hírek még nem jöttek, mióta van közösségi média, hogy hogy most már problémának érzik a vendéglátók, a turisták a a rajzást, a árvaszonyok rajá? egyik szemünk sír, a másik nevet erre azt szokták mondani, a vendéglátós szem sír, a halgazdaszem az pedig nevet, mert most a hétvégén horgásztam én is végre egyet,

És fogtam egy négy-öt darab dvért ilyen 30 d között, és ezek olyan húsba voltak, hogy olyan volt rá, mintha Dunai Dunából fogtam volna őket. pedig hát ez nem ez az átlagos a balatoni dvér kondíció szempontja, de esziát ez a méretű már eszi. Csak a dvér [torokköszörülés] egy-két korosztályal később kezdi el, mint például a Bodorka vagy a Karikakeszeg. Ők ők élelmesebbek ebből a szempontból. Pont meg azonnal. Hát

Az látszik a vízminőség már szóba került, ugye jellemzően egy-két évente előkerül a az algodás. mint probléma. Arról mit tartasz fontosnak kiemelni? Ugye a tó a háború utáni időszakban erősen elkezdett eutrofizálódni, és ez a 80-as90-es években volt a csúcson. Mezőgazdaságról össz mezőgazdaság úgy van. a nagyüzemi mezőgazdasági termelés, a műtrágyázás plusz az a foszforterhelés, ami a Zalán keresztül érkezett elsősorban Zalaegerszeg irányából. Éppen ezért 85-ben aztán megcsinálták a Kisbalaton

Első ütemét. Helyre állították rá. Tehát ezt érezték a szakemberek, hogy vissza kell állítani azt a Kis Balatont, amit elvettek annak idején. Ugye hatalmas pénzeket beleölve megcsinálták az első ütemet. Aztán később elkészült a második ütem is. És ez egy jó puffertartály lett a Balaton előtt, de ugye amennyire jó is, annyira rossz is látjuk ezt a busánál, az angolnánál, tehát ezek párhuzamba lehet állítani ezeket a dolgokat. Ugye most

Már eléggé föliszapolódott, tehát egy hatalmas foszfordepó alakult ki a Kis Balatonon, és hogyha egy nagyobb árvíz jön, akkor az ki is mosódhat, és plusz terhelést jelenthet a Balaton felé. Nyilván megvannak a technikai lehetőségek, hogy azt kivédjék, [torokköszörülés] de nyilvánvalóan az is egyértelmű, hogy elkerülhetetlen lesz az, hogy ezt a puferteret valahogy kezeljék majd idővel, akár iszaptalanítással vagy más egyéb. Ez a vízügyhöz tartozik. Igen, igen. De hát ez

Közös érdek végül is, főleg, ha arra tekintünk, hogy ugye a a végpont a Balaton és az ott kialakuló foszfornak köszönhető alga virágzás, az meg megjelenhet és kellemetlenséget okozhat. Nagyon érdekes volt 2019-ben volt, amikor már eleve azt mondtuk, hogy már tiszta a Balatonvely és nem fog ilyen bekövetkezni. sokkal magasabb algaszámot mértek, mint például akkor, amikor a legeutrofizáltabb volt a víz a 90-es években. Most ennek keresték az okát,

Voltak is rá magyarázatok, volt egyfajta magyarázat, ami szerint a magasan tartott vízszint volt az oka. Hát itt azért nem beszélhetünk 10 mes különbségek, vagy tehát ott 20 c egy mondjuk 50 cm 70 cm. Aha. Tehát ez egy kicsit billegős magyarázat. viszont elfeledkeztek arra, hogy 19. augusztus végén volt egy igen komoly zivatar zóna, ami pontosan a Balatonnak azokat a részeit verte, és ott 40-50 mm, sőt 70-80 mm

Esett le nagyon rövid idő alatt nagyon nagy cseppekbe, tehát miér volt a deep hatása az esőcsepnek? És azokon a területeken például a a szigligeti öböl környéki réteg Kisbalaton környéke Györök azon a részen vélhetően egy plusz foszforbemosódást tudott adni, mert mert vannak nagyon jó szentinel műholdas képek, amik ezt bizonyítják, hogy szinte beszakadt a györöki hegyoldal, az algavirágzás onnét indult, meg a zalán keresztül, ami pluszba bejött mosó ódott

Be. Onnét indult ez a történet. Erre számolni kell. A foszfor ott van bent a vízben. Ugye foszfor el lehet képzelni apatit bánya. Az ott marad évezrerekig nem lesz vele semmi baj. De az iszabban rögzült foszfor az bármikor bekerülhet a rendszerbe valami oknál fogva. Mik lehetnek ezek az okok? Ugye a kutatók a vízszint ingadozással ö magyarázták, hogy úgy tudott aktiválódni és a rendszerbe belépni a foszfor, de például

A halak bioturbációja is hozzá tud ehhez járulni. Bioturbáció, akkor a ponty mozgatja és a keszegfélék mozgatják az ajzatot. Aha. Szedi a szúnyoglárvát ki közben megmozgatja az ajzatot. Átmozgatja. Ez egy ez egy nagyon jó tulajdonsága egyébként ezeknek a halaknak, de lehet esetleg ilyen jellegű kivetülése is a történetnek. Hát hogyha már szóba került a vízszint, az, hogy most kevés víz van, az mekkora aggodalmat okoz, vagy mennyire jogos ezen

Aggódni? A halak szempontjából? Egyáltalán nem. Tehát ugye 23 cm volt az elmúlt évszázadban talán a legkisebb vízszint, illetve az elmúlt évszázadban mért vízszinteket illetően, ami 2003-ban volt, ha jól emlékszem, [torokköszörülés] most 90 cent állunk. Ez azért aggasztó, mert tavaly ilyenkor 112 volt. Aha. Egyébként a Balaton az 110 cm-re lett a védművek megépítve. Most már 125-re megemelték ezt a szintet. Nem alkalmazkodott hozzá a partvédi. Éppen ezért is

Van, hogyha van egy északi szél ilyen magas vizálásnál, akkor fenyves az az félig meddig úszik. Ugye ott a leglaposabb a fenyesi rész. Én nem hiszem, hogy hogy ez miatt bármi bántódása esne a halaknak, ugyanis még mindig ott maradt két és félé 3 m víz helyenként, sőt van, ahol több is. Igen. Az más kérdés, hogy a parti horgászatot ez [sóhajtás] nagyon nagy hátrányba hozza, és nekünk, mint halgazdálkodónknak

Egy nagyon lényeges elem az, hogy a horgászegyet váltók azok lehetőleg tudjanak elhelyezkedni a parton. halat fogni hála Istennek azért tudnak, főleg ebben az időszakban. Ugye a horgászhelyeknek a és ha már itt tartunk, akkor akkor most ezt ide hirtelen ide csaphatjuk. Ugye azért a legtöbb horgászpartról szeretne horgászni. Nagyon fontos erősíteni a csónakos horgászatot is kikötőkkel, sóaterekkel, aminek nagyon komoly nehézségei vannak, mert ugye a halgazdálkodási jog csak a

Miénk a part nyilván nem. Az nagyon sokféle tulajdonban van. Magántulajdon, cégtulajdon, önkormányzati tulajdon, tehát állami tulajdon és teljesen mások a lehetőségek itt a a halgazdálkodó számára. Amennyiben van együttműködő készség a partnerekben, akkor meg lehet valósítani, ha nem, nem. Ugyanakkor még ott van a természetvédelem és a nemzeti parkok akik nemzeti park, akik viszont azt mondják, hogy ide nem építhettek, mert itt harmados osztályun ád van, vagy annál jobb

Minőségű ád van, vagy csak ekkorát építhettek, vagy egyáltalán nem is csináltak semmit se. Ugye a parti horgászatnál viszont látjuk azt, hogy a part beépülésével egyre szűkebbek a lehetőségek. A horgászlétszám nagyon megnőtt az utóbbi 10 évben, tehát egyre több hely ember szorul egy viszonylag szűkülő hely helyre. Üüm, és ebből konfliktusok támadnak, és a legtöbb kritika itt ér bennünket. De de hát ugye ha miénk lenne a partis, akkor

Akkor ez nem lenne kérdés. De hát ez nem így van. Ühüm. Nem így van. Tehát nagyon sokszor alkalmazkodnunk kell és fel kell vennünk a a kesztyűt az önkormányzatokkal, különösen, akik most például legutóbb tavaly a legnagyobb probléma abból volt, hogy a szabadstrandokon már az éjszakai horgászatot sem akarták nyáriben engedélyezni. Ó, akkor amikor fürdeni nem lehet, mert tilos, mert csak kijelőtt fürdőhelyen. Strandon, ami kibolyázva, kivilágítva van, ott lehet

Éjszaka fürdeni, tehát ott nem lehet éjszaka fürdeni, miért ne lehetne horgászni? Ez ugyanolyan rekreációs tevékenység, mint a fürdőzés. Akkor éjszaka pedig hadd horgásszunk. [horkantás] Ez egy komoly konfliktushelyzet volt, és fenn is áll, és vannak olyan önkormányzatok, akikkel nem tudunk dűlőre jutni. Vannak nagyon pozitív öban hozzáálló önkormányzatok is, de ez egy állandó probléma lesz. Egyetlen egy megoldás lenne a jogszabály ezeket helyre tenni és rögzíteni, és mindenki számára

Világossá tenni. De tudnak erre bármi jó indokot mondani? Igen. Ugye ő szerintük a legnagyobb probléma az, hogy a horgász bedobja a készségét és beszakítja, és másnak a fürdőző belelép. Ah. Aha. Hát a utána jártunk ennek is, és ugye eleve én tudom azt, hogy hányszor léptem horokba életem során egyszer se, viszont kagyló vagy 50szer elvágta a lábamat, ha nem többször. Így van. Meg üveg, bedobott üveg, törött üveg.

Most ez az egyik indok. A másik indok pedig az, hogy és ez a legfalsabb indok, hogy a az etetőanyag, amit horgász használ, az ott ott marad, és az megsavanyodik, és akkor ott baci elszaporodást okoz, és másnap megy a fürdözés ezzel találkozik. Na most egy Balaton víztérben, ahol a bedobott tetetőanyagra a hat keszeg meg egyéb hal startol abb a pillanatba, és örül, hogy végre valami kaja, tehát eleve

Nem szokott ben maradni semmi táplálék, ami ne hasznosulna. halak által. Plusz az, hogy egy ekkora víztérben, ha maradna is ott, az ott helyben gondot okozna, amikor áramlás, hullám meg egyéb van. Hát ezek indokok, de de de gyenge indokok. hogyha már így a bennmadó etetőanyag hallottam olyan véleményt, hogy a balatoni pontyok most már azért tudnak megnőni 30 kg fölé, mert a boit, amit behordan horgászok, az tud nekik

Annyi táplálékot adni, merthogy amikor na még nem volt bojili, fizikailag képtelenek voltakákor korára megnőni. Ez igaz? Nem igaz. Tehát azért a halász a halászott időben 17 kgs volt a legnagyobb süllő, amit fogtak a halászok annak idején. Azóta se fogtunk horba közelé se Igen. Plusz pontyból is fogtak 30 kg fölött itt már korábban is a halászok. Vannak ilyen téfitek. Könös a bois horgászat, ami a legmegosztóbb egyébként és

Azzal kapcsolatosan van a legtöbb téfit. Az egyik téfhit például az, hogy ugye messze bejtetik a halat a parttól. Igen. Hát tehát az a hal nem tudod lekötni. Ő jön, megy megy a találott párszembit fölszedi, de nem maradott, ő megy tovább. A az, hogy ilyen remek pontyállományt tudott kialakulni, annak két oka van. Egyrészt telepítve van, utánpótlás van. Meghoztunk bizonyos védelmi fel beavatkozásokat. Mérkorlátozás, felső, alsó. Ühüm. És ezt

Egyébként a horgásztársadalom remekül betartja. Vannak kivételek, de hát hogyne lennének, de rengeteget változott a balatoni horgásztársadalom az elmúlt tizenpár évben. Ez észrevehető. Sokkal szabálykövetőbbek lettek. A fiatalok megjelenésével pedig átalakult a szemlélet is. És elsősorban ők a az engeddel nem a fogki szemléletet képviselik. helyt kell adni nekik is. Ugyanúgy, ahogy a Balatonban termő hal, az egy olyan biotermék, egy olyan alapanyag, ételalapanyag, aminek nincs párja. Üüm és igenis

Az elsődleges cél az kell, hogy az az évente kikerülő 5-600 tna hal, amit kifognak a horgászok, az az odakerüljön az asztalra, és és elfogyasztják a elfogyasszák a családok. Mennyit elvisznek? 5-600 ton. 5-600 tnal vegyesen. Igen. A pont ilyen 400 tna körül egy 100 tna keszeg és a többi halfaj aránya ezen belül harcsa a süllő. Például most friss adatot tudok mondani. A tavalyi év csúcs volt süllőből, mert

A a tisztán beírt süllő eddig 80 tna, amit elvittek a horgászok tavaly. Akkor jól számolom, hogy 2021-ben jó volt az ívás. kollégákkal már polemizáltunk ezen egyébként. Mi is törjük a fejünket itt. Itt okosak nem lehetünk, csak szépek, mert ugye valószínűnek tartjuk, hogy az az ivási időszak jó volt. Valószínűleg tartjuk azt, hogy esetleg maradt vissza az előző évből egy olyan állomány, amivel nem találkoztak a horgászok, mert éppen

Máshol tartózkodott, nem ott, ahol ők keresték. Rengeteg példát tudnék erre felhozni. És az is elképzelt, hogy két éve volt egy 120 mázsás, tehát 12 tonnás egy nyaras süllőtelepítésünk, ami rekord volt önmagában, és ez annak is a hozadéka részben. Aha. Lehet, hogy azok nőttek a arra a méretre, ami már elvihet. Igen. Egyébként olyan 50-70 tonna süllőt szoktak kifogni a horgászok évente a Balatonból. Tehát ennyit ő a tó

Adni, ami ami teljesen garantálja azt, hogy hogy ez következő évben is hasznosítható legyen az állomány, tehát nem tudod túlhorgászni. Ühüm. Mi lehet ezeknek, bocsánat, a az átlagmérete ezeknek a sülőknek van olyan év, hogy a a zömében fogott ötnyaras süllők, azok mondjuk ilyen 80 d kil. Aha. Van olyan, hogy kiló, kiló 20, és most inkább ez a kiló 10, kil 50 között volt a az átlagség. Sőt, voltak

Olyan időszakok, amikor standardba jött a téli időszakba másfél kgós méret. Tehát akkor lehet egyébként, hogy darabszámra hasonló mennyiséget fognak, csak súlyban nagyobb az átlagsúly. Igen. Ugye itt vissza lehet térni a a saját termelési üékra, ami azért a nagy tömeget adja. Igen. Öt év. öt éve még a fogható méretet úgy igazán azt a kilós tömeget eléri. A mi halunk viszont amit berakunk 20 dkáson, az már ha három

Éven belül az az kilós méret. Itt lehetnek átfedések, de ugyanakkor azt is látjuk, hogy hogy a a pótlással bevicllő nem tudja fedezni azt a mennyiséget, amelyit a horgászok elvisznek, mert egyszerűen nem lehet ennyi süllőt megtermelni a tógazdaságokban. Ez korlátos. Pontyot könnyedén termelünk 300 tna ugye annyi a telepítési kötelezettségünk. Ahhoz a telepek számát, a termőterületünkat, a háttérgazdaságot tekintve pluszban is vagyunk. Aha. De a süllő sülő az nem

Így működik. azt kihelyezed a a lárvát, kihelyezed az ikrafészket, vagy kihelyezed az előneveltet, és ősszel kiderül, hogy ez hogy sikerült. Évközben lehetnek visszajelzések, de még akkor se lesz biztos a dolgodban, amikor halászol le, engeded a vizet, akkor már ha rácson megjelenik az elvenő víz, zsilipnek a rácsán megjelenik az egynyaras süllő, akkor már sejthető, hogy hogy lesz lesz egy nyaras süllőd. De nem tudod előre előre prognosztizálni és

Tervezni se tudod, mert őt alapvetően a természetes táplálékból növekszik meg, nem tudott külön takarmányozni. mondtad, hogy a balatoni hal az egy különleges alapanyag. És ugye a vendéglátósok, akik mondjuk azért általában panaszkodni szoktak, ők rendszeresen panaszkodnak, hogy nem kapnak igazi balatoni halat, csak a balatoni tógazdaságokból származót. És ezt mindig ugye a halászat megszüntetés. Igen. És hogy a halászat megszüntetéséről is hallunk. Sokan örülnek neki még. Azért vannak egyre

Többen olyan hangok, akik azt mondják, hogy ez lehet, hogy hiba volt, de egyrészt ebben azt korábban mondtad, hogy ebben egy picit rendet kell tenni, hogy mi számít minek, illetve mi a te személyes véleményed. Ugye itt ketté választanám a történetet abból a szempontból, hogy a Balaton a kiszerszámos halászat az már nagyon régóta nem dívik. Ugye amióta a halászati RT 1900-ban el átvette a Balaton halászati jogát, előtte azt

Volt minden, mindenféle módszerrel haláztak itt emberek. Gyakorlatilag egy ilyen Balatonparti nép szokás volt az, hogy én most kimegyek és ott halad fogok. Aha. Aztán amikor ez rendeződött, kezdett rendezett keretek közé kerülni, akkor elsősorban a a nagyhálós technológia jött képbe. Kiszerszámos halászat teljesen megszűnt, és csak a cég végezte a halászati teet. Igen. Igen. Nem is adtak ki engedélyt. És nagyhálós halászati módszerrel haláztak a Balatonon. Ezzel tudtak olyan

Olyan 1000 tonna halat kivenni egy évbe. Keszekből 500 tna 1000 tonna között. Plusz a háború utáni időszakban volt két év, amikor 200 tna fölött fogtak süllőt egy évben. Ezek voltak a legjobb évek. Tehát a Balató alállománya, hogy éppen most jobb, vagy mikor volt jobb, hát voltak ennél sokkal jobb halállománnyal rendelkező évek a minőséget tekintve, mert a mennyiség nem biztos, mert akkor sok volt a sülő, de kevés

A ponty. Most több a pont mint arányaiban, mint akkor, de kevesebb mondjuk a süllő, vagy akár a keszeg is kevesebb. És igazából a a süllő esetében azt látjuk, hogy hogy nagyon fontos támogatnunk a a szaporodását. Nagyon fontos támogatnunk a pótlását, mert erre van a legnagyobb igény a Balaton esetében. Specializáció, technika, ez az, ami egyre kihasználhatóbbá teszi a süllőállományt, és ezért is kellett korlátokat behoznunk. Nagy süllőből csak

Mondjuk 10-et hozhatsz el egy évbe, egy nap egyet foghatsz meg, mert egy specialista egy nap nyugodtan három darab 8 kgós sülőt kivehetne a vízből, és ezt minden nap megtehetné. És egyéb gasztronómiai felhasználásuk, bocsánat, visszatérve igen. Ugye annak idején, bocsánat, kiestem a ritmusból, mert a kérdésed az valóban ugye a balatoni halászat elmaradása. Tehát igazából arra akartam ezzel kilyukadni, hogy a halászatot önmaga szüntette meg a cég. még azért

Az ország többi vízfeletén a Dunán és a Tiszán ott kiszerszámos halászok lehetősége szűnt meg. Tehát ez ebből ebből külön külön a a két dolog. Ez egy alapvető különbség. Másrészt pedig ugye valóban jelentkezett az a jogos igény, hogy hát akkor a mi lesz majd a vendéglátóhelyeken? És akkor amikor én ide kerültem, akkor elkezdtem vizsgálni, hogy például mennyi sülőt vásároltak tőlünk azokban az években, amikor haláztunk a partnercégek, akik

Most reklamálnak, és kiderült, hogy 10 kg, 20 kg, 30 kg, 50 kg, 80 kg. Mondom, e, ez csak ennyi, ugye, mert legálisan csak tőlünk tudtak süllőt vásárolni. és legálisan azt gondolom ez a kulszó gyakorlatilag kiderült menet közben az hogy hát jó példa szigligati süllőfesztivál ahova mondjuk 100 kg halat adtunk el és tudtá tonna elfagyott na most akkor az honnét akkor mint balatonis üllő de az nem ha

Balatonis üllő volt akkor nem legálisan került a rendszerbe. meg nem, mert nem egy része nyilván nem az volt. Akkor meg becsapták a vásárlót. Igen. Most ez egyébként tetten érhető volt végig, és amikor szembesítettem pár ilyen nagyobb vendéglátóst ezzel, akkor nem tudtak erre mit mondani. Nem akarták elárulni, hogy hát ő is vásárolt esetleg horgásztól vagy rapsisztól süllőt, vagy pedig egyszerűen ő is a piacon beszerezhető más egyéb süllőket

Tette föl. balatoni süllő címen a az étlapra, és ekkor még még igazából nem is csapta be nagyon a vásárlót, mert találkoztunk olyan balatoni süllő alatt, teljesen más, mondjuk egy tilápiát kapott, ami konzisztenciájában sem hasonlította a süllőre az a hal. vendégen elfogyasztotta és azt gondolta, hogy akkori balatoni süllőt, tehát ez ez sokkal nagyobb hiba volt. Hát igen, mert ezzel ráadásul meg is gyalázta a de most arra tekintünk,

Hogy jelen pillanatban is, ha 600 tonna kijön a Balatonból, ha még itt halásznánk, akkor nyilván nem sokkal több halne osztozni, mert akkor a fenntartatóság nem lehetne megoldható. és a horgász látogatottság emelkedésében nagyon belejátszik az, hogy a halászat megszűnt. Ez biztos. Nagyon nagyon belejátszik. Több több több halhoz tud jutni a a a horgász. És van még egy példa. Ha egy halász kifog egy kilós süllőt, akkor ő azt

Mondjuk értékesíti 3000 Ft-ért. Ühüm. De ha a horgász fogja ki azt azt a süllőt, akkor ő leutazott, szállást bérel, fogyaszt a parton, az lehet, hogy 10000 Ft. Tehát ebből a szempontból, mint rekreációs tevékenység szempontjából sokkal hasznosabb, hogyha így kerül ki a a kevesebben férnek hozzá. Hát azért 600 tna hal elfogyasztása azért nem 10 család között történik, tehát részesül abból sok. És hát nyilván Nyíregyházán vagy Szatmárban eddig

Se tudtak balatoni halat fogyasztani, hacsak nem eljöttek ide a partra. Az mit gondolsz, hogy lehet most balatoni süllőt enni a Balatonparton bármelyik vendéglátó egységben? Van erre lehetőség? Nem tudom a választ. Nincs. Nincs, de van. Nincs legálisan nincs. Legálisan nincs. Egy ugye mi rámozdultunk és próbáltunk egy megoldást nyújtani a vendéglátóknak, mert kiderült, hogy nekik az a fontos, hogy Balatoni Hal legyen a az étlapon. Csarra boros példát vettük

Ugye mintának. Badacsonyi borvidék. Hm. Badacsonyi szürke barát. Most amikor valaki egy badacsonyi szürke barátot fogyaszt, az a képzett él benne, hogy ez a badacsonyon termett ez a bor. Igen. Hát teremhet ott is, de teremhet a badacsonyi borvidéken. Tehát ugyanúgy Szentgyörgyhelyen is teremhet, vagy akár a gulácstövében, de az badacsonyi szürke barát lesz attól még, mert azon a borvidéken terem. Na most a balatoni hal, mint oltalom alatt álló

Földrajzijelzésű termék ugyanezt jelzi. Ennek a hazai eredet elfogadtatását viszonylag könnyen meg tudtuk tenni, ami azt jelenti, hogy a Balaton és vízrendszeréből származó halra lehet azt mondani, hogy Balatoni hal. Például azok az édesvízi akvakultúrák, amelyeken mi gazdálkodunk, például Ilmapuszta, Buzsák, Fonyód, ők a Balaton egykori kiöntés területén működnek. Közvetlen összeköttetésben vannak ugye a Balatonnal, mint vízrendszer. Tehát az oné származó halra rátehetjük a balatoni bélyeget. Mi kell ehhez? Nagyon

Jó minőségű halat kell ott termelni. A kollégáknak ez a legnagyobb feladat, hogy nem tömeget kell gyártanunk, hanem minőséget. Tehát meg kell közelítenünk azt a minőséget, ami a Balatonból kerülne elő. laikusok számára nagyon könnyen meg tudjuk valósítani, és csináltunk erre azért nem vakztet, azt is, de összehívtuk a legjobb vendéglősöket, és elégtettük a balatoni halat, elégtettük a tavi halat, és akkor mondtuk, hogy na akkor ez itt sült halak,

Tessék kóstolni és mondják meg, melyik melyik. Nem tudták meg nyilván. Tehát annyira jó minő, közel olyan minőséget tudtok csinálni tóban, mint ami a Balaton. Bizonyos ételekhez még néha a tavihal jobb lehet, mer egy halászlé. Ahhoz jobb is. Jobb is, mert egy kicsit magasabb a zsírtartalma, ugyanaz, mint a a dunai hal, vagy a folyóvízi hal zsírszegény. És ahhoz, hogy a paprika jól oldódjon, és az ízek jól szétszaladjanak,

Ahhoz kell egy kis zsiradék. De nem kívülről bevitt, hanem a magával, a hússal bevitt zsiradékkel hozzá. Most ezért én például színtiszta balatoni pontyból nem nagyon szoktam halat főzni. Ritkán lehet belőle, de nem azok az ízek jönnek vissza. Viszont tepsibe berakni és ott megsütni mondjuk egy 3 kgós pontyot egybe, az az tényleg egy kicsit jobban mutat, ha ha ekte balatoni hal. főleg olyan, amelyik nem frissen telepített, hanem

Már beleharapott a kagylóba, és már kagylózott mondjuk egy évet. Elvágva a ennek a történetnek a a lényegét, én azt gondolom azzal, hogy egyrészt a hazai oltalom meglett, elindultunk az Unióba, és ez egy hároméves folyamat volt még. Az unió két évig kérdezgetett vissza és próbálta tisztázni a helyzetet, hogy hogyan gondoljuk ezt. Tehát egy hároméves folyamatén megkaptuk az uniós oltalmat is a Balatoni Halra. Így most gyakorlatilag pontyot bárki

Föltelt úgy az asztalra, és nyugodtan odaírhatja, hogy balatoni hal. És egyébként exportáltok az unióba balatoni halat, mármint a tógazdaságokból? tógazdaságokból exportálunk, de a balatoni hal egy olyan szűk termékcsoport, amelyet csak kizárólag ez egy ez egy ez egy nem végtelen termék. Igen, világos. Tehát ahogy a Balatonbis 600 t hal, édes kevés lenne az ország ellátására, ha mindent kifognánkét. Nem jutna mindenkinek. Persze. Tehát a balatoni hal csak kizárólag

Belöldi és leginkább Balaton környéki felhasználásra kerül. Aha. mondtad még sok blokkal ezelőtt, hogy a fiataloknak más a hozzáállása a kifogott halhoz, illetve nagyot javult az általános horgászmorál a Balaton környékén. Viszont ez nem mindenkit érintett ez a javulás. Például a Balatonnál van a csúcstartó eltiltott rapsic is. Mi a rapsic helyzet felétek? Mennyire súlyos a halőrzés? Igen, én azt gondolom, ugye a halőrzés az egy közfeladatellátásként végezzük, akár csak

A a haldög összeszedést, ez is a mi feladatunk. Nem kell lebecsülni ezt a történetet, mert azért 102-30000 darab fehér halelhúlik egy évben, amit össze kell gyűjtenünk. Az a 8900 busa, ami 20 tnát tesz ki, azt is össze kell gyűjtenünk. Volt olyan év, hogy pontyból is 5-6000 darabot kellett összegyűjtenünk. Ö nem sok, ha a 60000 htára tekintünk. Annyi, mintogyha mondjuk Maconkán kettő darab elhullan egész évbe. Igen. Csak

Ha úgy nézed, hogy 365 nap van egy évben, akkor meg elég sok. Igen. És erre erre van egy brigádunk, akik ezt végzik és gyűjtik össze egy központi helyre, onét, aztán elszállíttatjukra a feldolgozóba. Ez nagyon komoly költség egyébként, de ez közfeladatellátás címén kötelező csinálnunk akár csak a halőrzést. 16 halőrünk van, ami szintén nem sok 60000 hekár. Igen. De ehhez képzeljük hozzá a munkabért, képzeljük hozzá a ruházatot, az

Üzemanyagköltséget és az egyéb olyankal kapcsolódó költségeket, amelyek vannak. 100 milliós tétel egy évben. Ezt ki kell gazdálkodnunk. Mi a mi nem kapunk a gazdálkodásunkhoz külön támogatást. Nincs egy semmi. [horkantás] Tehát ezt ki kell gazdálkodnunk. És ezt bele kell számolnunk. Bele kell számolnunk. Na most lehet, hogy sokkal jobban kijönnénk, hogyha dolgoznánk hatan a cégnél, megvásárolnánk valahonnét, a halat belehordan a Balatonba, nem kellene ennyi embert fizetni, nem kellene

Halat termelni, halászokat, kocsit fenntartani satöbbi. sokkal könnyebb lenne az életünk, egyszerűbben megszervezhető lenne, nem kéne ennyi hatóság felé megfelelni, de de nekem az alap tézis, hogy a Balatonban olyan halk előjön kijelzést, aminek tudjuk az előéletét, mert közbeszerzésen egy ilyen tévét be lehet szerezni. Samsungot kérek ilyen típussal. Lehet, hogy 25 pályázó lesz, de az ugyanaz a tév lesz mindegyiknél, ahol nem ilyen. Fölbontod a borítékot, legolcsóbbat kénytelen vagy

Elfogadni, hogy megfelelje a a szabályoknak és közben kiderül, hogy az egy beteghal vagy akármi, mert egy zsákbamacskát vettél. Ezt nem lehet megengedni egy ekkora vízelés. Ezért is így van. Ezért hát tidegen nem, mert ott azért a pontyot felismeri a termelő is, meg én is, ha mondjuk ezt akarok venni. És ezt határoztam meg a közbeszerzésben, de anélkül meg nem vásárolhatok halat. Aha. Aha. Nem is lehetett ezt korrekten

Megoldani korábban sem. Éppen ezért döntöttünk úgy, hogy megpróbáljuk összerántani azt a termőterületet, és ott magunk előállítani azt a halmennyiséget, ami a Balatonba szükséges betennünk. És oda csak az a hal kerül be, amire azt mondjuk, hogy igen, ez nyugodtan mehet, mert semmi baja nincs. Makulátlan, hibátlan, nincs rajta egy flekk, mondjuk egy fekélyfolt, semmi. Ha vannak ilyen állományok is, van olyan, amelyik megbetegszik évközben és hordoz magánjegyeket, azok nem.

Azok tovább vannak tartva, vagy mennek piacra. Tehát nem nem Ja, hogyha nálatok ilyen történik a gazdaságban. Így van. Tehát tehát ezért is fontos az, hogy a saját termelésű halból a azok a példányok kerülnek be, amelyek kizárólag ugyanígy van egyébként a balatoni halrendszere is. Ott például céges szinten csinálunk kóstolást, a tavanként veszünk mintát, ott is vakteszt, hogy ez a halen iző, olyan izű, ez ez jobbát vé megyek

Szívesen kóstol. egyébként egy a feldolgozó céggel [torokköszörülés] együtt végezzük szakácsok bevonásával. De komoly. Tök jó. Mi van azokkal a halfjokókkal, amik mondjuk a horgászat szempontjából nem kiemeltek, de mondjuk a Balaton vízrendszerének fontos tagjai, ugye a Garda, ami régen legendás alaphala volt a Balatonnak, a menyhal, amit már telepítitek, és van visszatelepítési program, Compó meg olyanok, amik amik kellenek oda, de nem kapnak akkora figyelmet. Igyekszünk foglalkozni velük. Ühüm.

Hála Isten, van egy Koltai Tamás nevezetű kollégánk Buzsákon, aki egy megszállott akvarista tógazda és halszaporításnak, hogy azt mondhatom nyugodtan, hogy a művésze és őre rá tudunk bízni ilyen feladatokat és ő ő ezt hatalmas élvezettel végez, egy balinzaporítást vagy akár akár kősülőszaporítást, amit az országban egyedüliként ő csinált meg, és ő mind a két fajta telepít Ittek. Igen. Vá. Igen. Balimból viszonylag elég nagy mennyiséget. Most jelen pillanatban assiszem

Olyan 7 kgra van kelés alatt, amit a Tamás fejt. És ezek már tógazdaságban nevelt balinok. Tehát áttértünk arra, hogy nem befogott halak, hanem hanem tó tógazdasághoz aklimatizált balinokat tudunk ö Balatonból származó anyák, de akklimatizáltuk a felnövekvő utódokat a tógazdasági körülmények közül. Nem egyszerű feladat. De ez jó üzletnek is tűnik hosszú táves mer azért nem, mert a Balatonban nem tudunk mi annyi balint termelni, ami ne férne ott

El. Tehát hogyne lenne ez jó üzlet, ha Balatonba nem kéne betennünk azt a éves szinten azt a k-300000 darab egy nyaras ivadékot, azt nagyon sok pénzt tudnánk rajta keresni. Igen, de nem ez a cél. Nekünk a cél az, hogy minél több egy nyaras balint tudjunk, vagy két nyarasan utánépesíteni a Balatonba, mert például a balin az egyik olyan célhal, ami igen közkedvelt lett az utóbbi időben mind a

Horgászat szempontjából, és felismerték gasztronómia értékeit is. Igen, most már el hát nekem a mai napig mai napig a legfinomabb és legizletesebb balatoni alabalin. Jó, hogy a szálka miatt szokták fúrni. Van, de van egy van olyan elkészítési mód, ahol ezt ki lehet küszöbölni, illetve nem feltétlenül kell a szákával szembenézni, és a süllő leülhet a fasorba a balin mögé. Annyira ízletes, jó ízű hal a balin. Én szerintem és

Sokak szerint is. Viszont ennek nem örülnek azok a horgászok, akik előszeretettel pergetnek rá, és csak rilas módban horgásznak rá, mert sokat ki is vesznek a horgászok. Éppen ezért hoztuk azt a szabályzati pontot több évvel ezelőtt, hogy egy nap csak egy darab balint vihet el minden horgász, mert vannak napok ősszel, amikor ugye a Pásztor Pistának volt ez egy mondása, hogy a balint minden hülye tud fogni. Hát vannak

Olyan napok, amikor a Balin nagyon könnyen megfogható, becsapható, és akkor mészárszék egy-egy moló igen. Tud lenni. Ezért mondtuk azt, hogy egy darab balint lehet elvinni egy nap. És ezzel próbáltuk, bár ott van még a kvóta mellette, az éves kvóta, de próbáltuk elkerülni azt, hogy hogy amikor ilyen könnyen megfogható a balin, akkor azért ott ott nagyon megritkítsák az állományt. Ühüm. A Garda Garda a ikonikus halfaja a ez

Egy történelmi visszatérhetünk akár a kezdeti időszakra Balaton kialakulása, benépesülése, pontokaszpikus halfajok megjelenése, amik természetes módon kerültek be a vízrendszerbe. Gép például ugye a folyami gép, ami a 70-es években jött föl szintén a Sion, és került be természetes módon, mint idegenhonos halfa. És most már itt jól aklimatizálódott. Vannak, amik nem ugorták meg ezt, mert egy naphalat, egy busát, egy amurt be kellett hozni. Azt mi. Igen. Igen. Mesterséges.

Mi közelűködésünk elengedhetetlen volt hozzá. Mármint a az emberi, nem a tiétek konkrétan. Így van. Az emberi tevékenység kellett hozzá, de a Garda az ugye eredendően egy tengeri halfaj. Az édes vízbe szokta téli időszakot tölteni. Ugyanakkor a Balatonban kialakult egy nagyon jó önfenntartó állománya. Legalábbis a 2010-es évekig ez ez így látszódott. Most azt látjuk, hogy függetlenül attól, hogy nincs halászat, nincs célzott gardahalászat, nincs kivéve, nem érzékeljük azt,

Hogy a Gardaállomány növekedne. Inkább azt érzékeljük, hogy egyre kevesebb van, hogy ez összefüggésben van-e azzal, hogy az a számára a klimatikus viszonyok kedvezőtlen körülményeket adnak, akár a szaporodás, akár a lárvanövekedés. Ezt fogjuk kutatni egyébként a limnológiával karötve az idei évtől kezdve, vagy pedig azzal a nagyméretű kormoránterheléssel függ össze, ami telenként ugye az utóbbi 15 évben, hát inkább 20 évben azért nyomasztja a Balaton alállományát. Ezt ezt kellene

Kideríteni. Erre majd kitérünk, csak menjünk végig még ezeken a halak. Ott a menyhal. Igen. Nagyapám az 50-es években a Moló végéről Fonyódon volt olyan éjszaka, hogy hármat is fogott 2 kgós menyhalat. És akkor azért fogogattak szépen mennyhalat. Tehát volt egy menyalállomány a Balatonban. Ez a 65-ös halpusztulással és az angoln betelepítéssel egy időben nyekre, tehát eltűnt teljesen. Talán azzem 65-be fogták az utolsó mennyhalat a tihanyba. Na most

Mivel tagja volt ez a hal, arra gondoltunk, hogy megpróbáljuk visszatelepíteni mindannak ellenére, hogy ellentmond a melegedés annak, mert ugye alapvetően azért hidegvizet kedveli halféőke halféle. Igen. Így van. Próbálkoztunk az újranépesítésével, és már vannak kézzelf fogható eredményei. Tehát telenként már már elég sok mennyhalv visszafogásról kaptunk hírt. Már ilyen 40 45 centis példányokat is fogtak, tehát valahol ennek volt haszna, de ez nem látványos dolog, ez egy ez egy

Olyan hal, mint pontyozás közben fogok egy évben egy compót, compó is szóba került, vagy egy aranykárászt, vagy egy egy széles kárzt. Ezek is ritka alfajok a Balatonban. Az okai megvannak. A compó sose volt egy aktív tag a partszélben, a nádas zónában ott érzi jól magát. A széles kárászt elnyomta az ezüstkárász, amióta ekkora tömegben. Tehát tudjuk ezeknek az összefüggéseit. Ezt mindenki tudja, nem kell magyarázni. Rá lehet segíteni

Az állományra, de ez csak mindig színesíteni fogja. Tehát ennek gasztroniai értéke nem lesz. Ezek meg nem ez lesz a cél, a fő cél. De most amikor fogsz egy kilós compót szerintem keszegezés közben, hát akkor az a napod már rendben van. A legcsodálatosabb így akkor is, hogyha nem viszed haza, hanem visszaereszted. Hát sőt valószigen én biztos nem vinném haza, de igen, igen, igen. És akkor a kormoránt említetted?

Szó m az adás előtt is beszéltünk erről és mondtad, hogy ez egy nagyon kardinális dolog. Ugye jelen pillanatban, ha a magát a horgászatot nézzük, akkor a a legnagyobb problémánk az a helyek. Igen. És a az ekkörüli problémák, amik a legnagyobb nehézséget okozzák a balatoni horgász számára, ha pedig a halállományra tekintünk, akkor nem a kisvíz, nem az algodás, nem a táplálékhiány, nem a mérgezések vagy betegségek. bár a

Pont esetében fenn áll ugye a az állomkór a a tavaszi bir vagy állomkor, illetve korábban a Kói Herpes azért tizedelte az állományt, bent volt a víztérben, ben is van, de most már látjuk azt, hogy szépen kezd immunis lenni az állomány. Hát bizony a kormorán az, ami a legnagyobb nyomást gyakorolja a rendszerre. Most amikor én elkezdtem a szakmát, 1991-et írtunk, és akkor nekem júniusban feltűnt, hogy észrevettem pár

Nagytesti fekete madarat, akkor ismerkedtem velük, amelyek a nyolcas Ilmapusztai nyolcastól végén fölültek egy fára, és azt vettem észre, hogy ezek bejárnak a a tenyészhalastóba, és ott tuszkálnak. Utána olvastam és kiderült ugye, hogy Kormorán volt régebben, de aztán nagyon irtották és tűzzel vassal próbálták visszaszorítani, aminek következtében gyakorlatilag eltűnt az országból. Csalló közben maradt egy kis populáció. Kisbalaton környékén egy-egy darab és Szeged környékén volt egy-egy darab. Na most

Ez aztán meg kezdett a 90-es években látványosan feljönni, és érzékeltük, hogy ez már problémát kezd jelenteni. Tapasztalatlanok voltunk, akkor nem tudtuk, hogy lehet ellenük védekezni, ahogy az amerikaiak mondták, a halott indián, a jó indián ugye régen. Hát mi is azt gondoltuk, hogy ezzel meg tudjuk oldani. nem tudtuk megoldani, tehát csak elejtéssel nem lehetett kezelni riasztással még úgy se. És most ott tartunk, hogy évente 2000 darabot ejtünk

El a tógazdaságainkban és a Balaton. Ennyire kapunk kvótát, mert ugye nagyon érdekes, balónba rakjuk, azért az sok. Ez csak a mi eredményünk. Igen, sok, de nem vesszük észre, hogy változna a történet. Sőt, azt vettük észre, hogy ugye egy olyan 15-20 éve megjelentek [horkantás] a baltikumi madarak télen. Nem befagyok elmaradtak, nem mentek tovább a baltikumi madarak Adria felé, ledekkoltak itt, találtak egy olyan táplálkozóhelyet, ami halbő és 3-4000

Madár napi szinten agyabugyálta a Balatont. Ez két külön populáció. volt a magyar, aki mint egész év és volt a és az északról érkezők, amelyek átvonulók voltak. Na most a hazai állomány is azért egy jelentős állomány. [torokköszörülés] Igazából ezt gyérigygetjük éven át szezonban, és nem jutunk dűlőre, tehát nem érzékelhető, hogy csökkenne. Mindig kényelmesen elejtjük azt a mennyiséget, amit amit engedélyeznek. És itt visszatérek arra, hogy hogy ugye mivel

Egy védett madárról van szó, uniós védelem alatt állt eddig legalábbis két faj van a nagykormorán és a kiskormorán. A nagykormoráról beszélünk, mert a kicsi továbbra is védelem alatt áll. Szerintem az se sokáig. Változott most a védelem a nagy kárókatona esetében. Úgy úgy változott, hogy egy érintést adnak lehetőséget, de ez azt jelenti, hogy nem vadászható vadfaj. Aha. Vadásztársaságokat vadkár nem terhelheti. Beavatkozási kényszerük nincsen. Tehát a termelőre rád

Marad az az a kényszer, hogy valahogy megvéd a halállományodat. Ha hagynánk. Ha nem lenne nálunk minden tógazdaságban egy, illetve két ember, aki reggeltől estig más se fogzalkozik, csak a kormoránok agyabugyálásával, akkor gyakorlatilag nem tudnánk halat termelni ezekbe a tavakba. olyan drágán tudnánk csak előállítani, ami nem érné. Egyszerű lenne, ha megvásárolnánk a szabadpiacról. Franciaországban, Belgiumban több helyt bezártak halastavakat, nem tudták elviselni a nyomást, inkább buzával bevetik. Könnyen

Bekövetkezhet nálunk is az, hogy egy-két tógazda különösen a klimatikus viszonyok változása mellett azt fogja mondani, akkor jó, akkor jövő évtől kezdve a tavamb kukoricát termelek, nem halat. Nem hiszem, hogy ide kéne eljutni, mert a vizes élőhelyeknek van egy olyan feladata is, főleg ezek ugye az a 26000 htár tolgazdaságról beszélünk, amelyek nagyon fontosak bizonyos állatfajok. Igen. Vidra, Kócsag, hadd ne soroljam, hüllők két kétő. Így van. Így van.

Igen. Ezek olyan olyan olyan kis élőhelyek, amelyek még ráadásul a mikroklímát is igen erősen befolyásolják. A kormorán kapcsán nem lehet elterjeszteni a kínaiak között, hogy ilyen hosszartó recsegő erekciót okoz, és akkor ugyanúgy eltüntetnék a földről, mint az orszarvúat meg minden mást, amire hát ha már láttál közelről koronát, vagy bontottál fel, vagy érezted azt a pézsmaszagot, amit az terjeszt, akkor nem hiszem, hogy bárkit is rá lehetne annyira

Ilen és hát szagosavat fosik. Hát milyen lenne az? Igen. És és ugye van egy olyan probléma is vele, hogy például megjelentek olyan betegségek ide az, amik eddig csak a tengeri halakban volt fellehető, például olyan olyan izomférgek, amikor behozzák a lábukon nem a bélcsatornán keresztül. Ja. És utána itt ürítés persze és akkor itt kiüríti, itt kerül be. És akkor most már süllőnél vettünk észre, keszegféléknél vettünk észre ilyet,

Ami egyértelműen a kormorán számlájára írhatott. Tehát az mellett, hogy elképesztő méretű károkat okoz a hazai Alfaunában, és nem válogat, tehát amikor 16 darab magyar bucó kijön egy kormorámból, nem ismeri a szabályokat. Nyilván nyilván akkor lehet azt mondani, hogy az 1,6 milliós eszmei kárt okozott az az egy madár. Ugyanakkor a sötét zöld, a legsötétebb zöld természetvédők pedig azt mondják, hogy ez rendben van. És ugyanez a sötétzött természetvédő

Megkiabálja a vaddisznót, amiért beledagonyázott a védett lábba. Hát itt egy hely igazából ott a szendőfű balázsról van szó egyébként. Azt cargót mondanod, aztán én nem akartam szándékosan. Hát és ő ott ugye a dagonyázás kapcsán ő ugye azt kifogásolta, nem azt, hogy a vaddisznó van, hanem hogy a vaddisznót odaszokatták a vadászok neki. Ez volt ott a Igen. és a szemétvadászok ki se lövik. Ráadásul mi szeretnénk gyérteni, de

Itt meg mi vagyunk a szemetek, mert szeretnénk gyéríteni. Aha. És milyen dolog az, hogy 270 kormaránt kilőttünk arról a két négyzetméternyi talpatnyi helyről a Balatonalon ahol engedélyezték a gyérítést, mert ott nem odamegyünk, ahova akarunk, nem lövöldözhettek összevissz. Hát és a kormorán nem egy buta élőlény. Tehát tehát ő egy rendkívül fejlett hatalmas túlélő. Remekül repül, jól úszik, víz alatt a szárazó fut. Nagyon mint a utolsó érem. Igen,

Tapasztaltam. és le tud menni akár 25 m h mélyá. Tehát ezt keszonda láttam halászni a Dunakilitybe. Nag Igen. Na most ugye nekünk nem sok kérésünk van a kormoránk kapcsán. Én itt összefoglaltam egy pár gondolattal egyébként, hogy nekünk az a véleményünk, hogy a a károk katona az továbbra is túltartotta a hazai állomány is. Tehát nem kellene ennyi. Ühüm. Tehát itt be kéne avatkozni, de ezt nem fegyverrel kéne

Megtenni. Vannak sokkal egyszerűbb módok. a költőhelyen kéne beavatkozni sokkal egyszerűbben, kíméletesebben. Biológiai vagy na tojások tojásezeléssel sokkal kimméletesebben meg lehetne ezt oldani. Aha. Összel, amikor a Baltikum irányából elindul az a nagy tömegű vándorlás és itt van 5000 madár mondjuk a Balaton. Látjuk milyen károkat okoz. Az napi két és fél tonna hal. Ez oké. Ez eltűnik bennük. Annyit megeszik. De látjuk a kikötői összezsúfolást, amit csinálnak. Ebből származott.

Például tavaly 1600 darab méretes süllőt vesztettünk el egyetlen egy kikötőben. Ez miatt ezt egy egy csak egy röviden ki tudod fejteni, hogy ez hogy néz ki, mert én tudom, mi már beszéltünk erről, csak hogy a nézők szempontjából fontos hát a kormának van egy kormán csapatnak is főleg amikor ilyen 1000 darab meg 1500 halászik egyszerre terelik a halat, tehát a halállomány azt érzékeli és fél tőle és vonul

És [horkantás] próbálnak elbújni valahova. tógazdaságnál láttuk, hogy szinte kijönnek a partra össze egy sarokba, a tóegy sarkába, be a nádba. A halak akár szinte száraz, úgy összeverődnek, hogy szinte a fölső részük szárazon van. Na most Balaton menekül a hal, megkeresi a kikötőket, ott remél védelmet, és ott talál is egyébként, mert azért az egy viszonylag forgalmas részek, de betereli oda a halat nagyobb mennyiségben, mint amennyit egyébként bemenne

Oda önszántából. És mivel annak az átjárhatósága a víz szempontjából nem olyan, mint a nyíltvízen, egy helyi oxigénhiányt alakít ki azzal, hogy ugye föléli az oxigént ott a hal, és nem mer kimenni. Este, aztán megmozdul a hal, mert már nagyon nem érzi jól magát, vonulgat, de hogy világosodik, pirkad, egyből megy vissza. Ühüm. Közben jönnek a világosodásra a madarak, te terelik és tovább gyilkolászák és és még jobban összetömörítik.

Ugye rengeteg példa volt erre az utóbbi időben. Nem véletlenül van az, hogy például egy Balatonellei vagy egy Fonyódi kikötő, vagy Boglári kikötő ott áll 100 év, ahol most áll, de ez a probléma 15 éves, amióta ekkora tömegben megjelent a kormán. Soha nem volt ilyen probléma, hogy oxigénhián lett volna egy kikötőbe. Jó, bocsánat, megszakítottalak. Szóval mit szeretnétek ti elérni ezzel kapcsolatban? Ugye a nem tekinthető vadnak, ez azért

Lényeges, mert nem vadászhat rá akárki, tehát csak engedéllyel lehet. Ö nyilván ez egy olyan folyamatot igényel a halgazdálkodó részéről, ami túl bonyolult, bürókratikus, adminisztratív, engedélyhez kötött beszerzés. Csak itt vadászhatsz, csak ekkor, csak így, csak úgy. Ez nem így működik egy egy gyérítés során. Tehát ez ez mi olyan, mintogyha azt szabnák meg, hogy csak nappal lőhetünk vaddisznót. Aha. Hát nem sokat lőnénk, ha csak nem hajtanánk minden áldott

Nap. Nyilván kivitelezhetetlen. Aztán mi azt szorgalmazzuk, hogy ebbe is legyen könnyítés. Nyilván nem az a cél, hogy kiuk a ez állományt. abszolút nem egy kezelhető állományt kellene fenntartani, és akkor lehetne egyéb korlátozó tényezőket behozni annak érdekében, hogy ez a fenntartható állomány fenn maradjon. Nem célod nem akarjuk mi azt, hogy eltűnjön. Valamint nyilván ez egy olyan össze-európa probléma, ami most már egyértelműen látszik Franciaországba, Belgiumba, Németországba már a

Képsorok nem tudom eljutottak-e hozzátok. Most már azért ott is igen erős a a felháborodás. Ezt a videót láttam az egyik kollégáttól, amikor a kikötőben az ég fekete, a vonuló koránoktól mennek mennek, az egész égboltot beterítve, és nem ér véget a repülésük. Az az nagyon durva volt. Igen, van olyan pé egy Németországban, ahol a fönn a házakon ott ültek, oda fölültek a házak szélére egy kikötői részben a

A hídra, mindent elfoglaltak a madarak, és hát nem egy esztétikai látvány a [torokköszörülés] az mellett, hogy például az a az a 4-5000 madár igen komoly mennyiségű aktív foszort termel vissza a vízbe. Igen. Ugye, mert a halban levő foszfort, ha mi kifogjuk, kihoztuk a partra, kikerült a vízből a kötött foszfor, ott marad akkor, hogyha az ott a hala elpusztul és ott lebomlik. Igen. De kormorán, ha belerottyant a

Vízbe, akkor azt ő igen könnyen oltható formában a foszort vissza is juttatta, és igen erősen foszfor. Nem véletlenül gyűjtötték a [torokköszörülés] az ürülékét régen. A horgászok. Nem, nem, nem. Guano, hát a guano. Igen, azt gyűjtötték és hták ugyáj. Ja. Műtrágya, mert hogy ugye a snecis kajához meg régen a galamb ürüléket gyűjtötték még azt a Timár Gabi bácsi mesélte, vagy Tamás, nem is tudom. Szóval igen, mindenesetre a

Korábban pont Dudás Tibi volt nálunk a főhessz ügyvezetőigazgatója, aki ugyanerről számolt be egyébként, csak a Duna szempontjából, fővárosi szakasz szempontjából. Ő is azért nagyon szépen árnyalta ezt a képet, hogy itt itt és ő is nagyon tehát racionálisan és megoldást Kínálva vázolta. Na most azt meg kell a hat telepünkön, ez 10 embert jelent, akinek a munkabére [torokköszörülés] csak arra és egyéb költségek arra vannak, hogy kordába tartsuk a

Tavalyinkon a a károkatonákat. Plusz plusz a lőszer. Ühüm. Ugyanz kapunk támogatást, tehát tudunk pályázni lőszertámogatásra, de azzal, hogy korlátozva lett az óromorét a vízpartokon, az acélsorétel nem tudunk olyan hatékonyak lenni, mert annak nem olyan a hatása. Aha. Tehát egy gyengébb lövedékről van szó, ami ami kevésbé hatásos, és kormorá esetében ez igen nagy hátrány, mert ő egy rendkívül golyóállómadár. Ühüm. Tehát ha nincs a közeledben, messziről őt egy

Fácánt elejtesz, mondjuk 35 mről, egy kormoránt már nagyon nehezen. Gyakorlatilag azért így cserkelni kell, vagy nem is tudom, de nem nem tehát cserkelni, tehát nem állhatsz ki a töltés közepére, mert akkor nem lősz egy darabot se. Aha. Megvannak a technikák. A kollégák kialakítottak olyan vadászati módokat, amelyekkel tudják hatékonyan végezni ezt a feladatot. Mit gondolsz? Mi a jövője ennek a kérdésnek? [torokköszörülés] Mert ez most már évek óta

Egy ilyen forró téma. Össze-európai megoldás nincs más. És a hazai állománynak egy észerű keretek közé szorítása. És látsz erre esély félek attól, hogy a kiskormará lesz a következő történet, ami különösen az ivadékos tógazdaságokban jelent komoly problémát. Ő kisméretű halakat fogyaszt, ivadékot, tehát ő más jellegű kárt csinál, mint a nagy kormorám. Ühüm. viszont valószínűleg elég nagy kárt tud csinálni, hiszen sokat kell lenni jobban egyre jobban jön föl

Az állománya. Ühüm. Ugye teljes védelmet élvez még mind a mai napig. Láttok nyitottságot az uniószem felől vagy irányából? Én úgy gondolom, hogy most el fog mozdulni a holdpont. Tehát például már Norvégia, Svédország bekapcsolódott, ott már gyérítük. Ühüm. Ez egy nagyon fontos [torokköszörülés] momentum én szerintem. Bocs, ott tengeri halat eszik, ugye? Így van. De már ott is ráéreztek arra, hogy hogy már ez nem fenntartható ez a ez

A történet. És hát sajnos van egy sötét zöld oldal, aki viszont terjeszti is az ő ismereteit, és ez fogékony közegre talál. Ugye a én nem akarok megbántani senkit, de olyan emberek körében, akik akik nem látják át ezt a ezt a folyamatot és ezt a rendszert. Állatvédők látjuk ugye rókák esetében mi van. Látjuk, hogy most az erdőgazdálkodók körében milyen fel korbácsokat vetett a a söt legsötétebb zöldeknek a

A gondolatai. És látjuk azt a tábort, ami kialakul köré. Nem jó dolog ez. Abszolút nem jó dolog. Nem tartom jó dolognak. Ez egy komoly komoly probléma. Egyébként én nem gondoltam volna 12 évvel ezelőtt, hogy 12 év múlva ilyen problémákkal kell majd szembesni. a helybeszűkülésről, a kárókatonáról. Még mit gondoltál? Mi lesz tehát, hogy mit gondoltál 12 éve, hogy mi lesz ma a probléma? Ennyire nem tekintettem előre, és

Most se tudom, hogy 12 év múlva majd az utódjainknak mi lesz a problémája. [torokköszörülés] Meg két két apró dolog jutott erről eszembe a károk katanáról. A vidra és a Hód. Foglalkoztok ezzel a kérdéssel? Vitra az gyakorlatilag egy idős a tógazdaságokkal. A a kártétele nagyon pontszerű és kicsi. Leginkább akkor vesszük észre a kártételét, amikor telői halállományban okoz kártételt, akkor vettük észre. De most már viszonylag jól tudunk védekezni.

Vannak olyan technológiák, a villanypásztor megoldás, amivel lehet ellene védekezni. Bár a Vidra az egy az egy nagy játékos, az egy feketeöves játékos. Ő a Zsilipen képes bejönni. Tehát ha Zsilipet nem véded le kellően, ő ott bejön a hiába védett körbe villanypásztorral, és az mondjuk orba vágja, tudja, hogy ott nem lehet, de a Zsilipen keresztül azt nem védett, be tud jönni. Tehát egy egy ügyes és technikás egy

Ellenfél. Végtelenül aranyos a TikTok videó egyébként. Igen, de de ő ő ő a rendszer rendszer tagja, megbecsült tagja egyébként a a halászok által is, úgy ahogy egy kócsag is az. És nyilván nyilván egyéb olyan madarak, kacsák, vadlibák, amelyekkel együtt élünk mi, hát Fonyódon most eljönnétek Fonyódi tógazdasághoz, ott ott ott sétálsz a a költő nyári libák között a tóparton. Tehát az az ott a a a tagjai a

A rendszernek, és kárt nem is képeznek, fogyasztanak takarmányt nyilván, de de ez nem az a ennyivel hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy fönntartsuk ezt a rendszert. Hód probléma nálat nálunk még nem jellemző. Ühüm. Nem jellemzősz. Főleg a hanság minden az egész országban már megvan. És főleg azokon a helyeken, vízfolyások partján ott csinál Igen. látványosabb károkat, amikor kidöntögeti a nagyobb fákat. Igen, nyilván van egy réteg, aki szerint ez

Így természetes, de abból a 10 fából csak egyet én vágnék ki, az már nem lenne természetes. Itt van az a pont, ami egyébként számomra [torokköszörülés] érthetetlen, és ez szintén a legsötétebb zöldeknek az álláspontja, hogy az embert kiveszik ebből a rendszerből, hogy az ember miatt van minden, beszűkül az életért, ber az ember föl, és hát az ember ugyanolyan tagja ennek a rendszernek, mint egy ponty, mint egy vidra,

Egy szarvas vagy egy vaddisznó. Tehát nem lehet ökoszisztémán kívüli játékosként tekinteni az emberre. Semmiképpen nem. Az biztos, hogy az ember képes egyedül arra, hogy valamilyen módon megóvjon bizonyos fajokat, vagy vagy akár ugye ki is irtson. Volt már erre példasok a történelemmel. Igen. Szóval Ja, ilyen szempontból ez érdekes. Én azt hiszem, hogy a zárókérdésünkhöz érkeztünk kíván időben. Iként maradt még néhány, de akkor egyet kibökök. A balatoni tradicionális

Horgászmódszerek. Ez egy valószínűleg egy komplett adást is elbírna a téma. Ugye vannak olyan balatoni módszerek, amik nagyon dedikáltan balatoniak. Ugye a téli keszegezést azt azt kipróbáltuk, aminek te voltál a te tetted, ismertél a módszert, de vannak még egyebek, például a nádi pontyozás. Ezeket párat felsorolnál ilyen ami amire azt mondod, hogy ez a Balatonnak az endemikus horgászmódszerei. Hát a nádi pontyozást vélhetően máshol is csinálták, de a Balaton

Aztán kifejezetten megvolt rá a lehetőség. Víg Józsi bácsi ugye a ismerős lehet, aki a horgászirodalomban jártas. Ő volt a Tihanyi Tanyán a háború után a tanyagonnok. Üümüm. És ugye ő leírta, hogy hát akkoriban az országépítéssel voltak elfoglalva az emberek, nem nagyon jártak nyaralni. És hát volt, hogy egy évben csak két-három vendége volt az öregnek, és ott volt neki a rengeteg idő, ott volt a cip a ta,

Ami most is. Igen. Igen. A mohos tany, ott volt az ősnádas még abba a formájába, amit már mi nem láthatunk. És ő nem csinált mást. Reggeltől bújta a nádat és horgászott, és hihetetlen sok halat fogott, hatalmas tapasztalatokra tett szert. Ő egy klasszikus nádi horgász volt egyébként. Ez ez [torokköszörülés] aztán ez a nádi horgászat ez az északi parton nagyon dívott ott, ahol ahol megvolt erre a lehetőség. Déli

Parton kevésbé, bár nálunk is fonyódon. Mondom nádba a kis nádbotommal ott szereztem én is a kis néhány négyzetméteres nádunkba. Még akkor kijárt a hal és ott tudtunk fogni. Valóban egy nagyon szép módszer. Itt aztán a a erő az erő ellenében, közelharc. Tehát ez egy ez egy férfias sport. Nem éppen halkimélő, de egy férfias sport. Hát ugye ennek az a klasszikus, amikor az ember gázol a vízben és

Keresi a halat, meglátja, nád mozog, odadobja a marék kukoricát rá, az úszót. Aztán a déli partról beszélsz most, mert ott ez klasszikus, de az északi parton nem lehetett így megoldani, mert ott sokkal mélyebb volt a víz. cónakkal cserkeltek a pontra, lekarroztak, és akkor úgy úgy történt a a horgászat. Víg Józsi bácsi erről erről tényleg nagyon szép novellákat is írt. De ugyanis Zabos Géza is említette, Géza bácsinak

Is volt egy-két ilyen sztorija. Ez az egyik, ami egy tekinthető egy balatoni [torokköszörülés] klasszikus horgászmódszernek. A másik, ami nálunk dívott a Fonyódi Akadón, ez a jó módszer. A józós módszer. Ez egy hosszú úszót kell elképzelni, ami itt fönt be van bújtatva a zsinor alul ugye ki. És ezzel keresték a régi öregek az akadókat. Nem volt szonár, nem volt. Ők vontatták, beállítottak egy gyereztéket, vontatták és amikor elakadt,

Vagy éppen fölfeküdt az úszó, akkor tudta, hogy ott valami fenékyetlenség van. És ennek a tövében ott voltak a süllők, és így horgásztak rá. Ezzel még én is nagyon sokáig horgásztam egyébként a 2000-es évek elejéig horgásztam így. És sőt még néha, ha olyanom van, még néha viszek egy botot magamban, és akkor bedobom, csak hogy fölevelítsük. És régi öregek józtak vele, bedobta, és akkor szép lassan húzta, és amikor

Odaért, akkor elkapta a süllő, elhúzta neki. Ugye te ezzel a hosszúós módszerrel pontyozol is, hiszen volt egy volt egy ide, hogy a Dömeg [torokköszörülés] Gáborral mentetek. Ő féderezette meg a hosszú úszoddal szedted a pont. Hát a fé lényegesen eredményesebb módszer, de de egy hajnalban, amikor tükörvized van, és én sötétbe szoktam elindulni pirkadatkor, és megállok úgy a fonyódi akadó közepén, elengedem az evezőlapátokat, és elkezd figyelni, és ahogy

Pirkad, feljön a nap, megjelenik a látóhatáron ott Tihannál, és egyszer csak itt egy fordulás, ott egy fordulás, ott elkezdenek mozogni a pontyok. rendezgetik magukba a kagylót, amit éjszaka összeszedtek, és akkor szépen kinézed azt, hol mozognak a legnagyobbak a legsűrűbben, és közéjük mész, közévezel, lehorgonyzol, [torokköszörülés] bedobod gyorsan a két felszerelésedet, úszódat így a fölé mire dobnád az egy-egy marék kukoricát, köré már néha húzza az úszót, mert ott

Vagy a pontcsapat kellős közepén. Ez a legszebb horgászata, amit el lehet képzelni. Én ennél szebbet nem tudok elképzelni. Hol ott tudom azt, hogy egy fenekezős módszerrel, egy fédermódszerrel lehet, hogy eredményesebb lennék. Nem feltétlen ott nálunk, mert ugye az egy akadós márgásrész. Ott sokszor elvesztem még úszós módszerrel is a halat. Ühüm. Fenekezővel sokkal könnyebb, mert ott ugye laposabb szöget zár, tehát könnyebben kagylót fog a zsinor. De néha

Így is van, úgyhogy mire bevágnék, addigra már nincs horog a Ühüm. szerelésen, de ez ez számomra ez a legszebb horgászmódszer. Most már nem abajgatom annyira a pontyokat, mint régen. Egy kedvemre valót megfogok közülik, ami úgy na Bográsba jöhet, vagy éppen majd jönnek a barátok, és akkor megsütjük, akkor abbahagyom. Most már nem hajt annyira ez a történet. Ugyanígy vagyok a pergetéssel is. Tehát sokszor én abszolút nem használok

Például radart amammal. Ühüm. Megvannak azok a spotok, amelyeket ismerek. Most már nem a háromszögeléses módszerrel, hanem GPS-zel állok be. És tudom azt, hogyha itt állok, akkor ezt a szűk kört kell húznom, mert valahol itt szoktam fogni a sülőt, és erre nem is kell dobálni, és ha fogok, fogok, ha nem fogok, nem fogok. Tehát lehet, hogy úgy állok le, hogy ott nincs is hal fölösleges megállni, de ennek

A varázsa amikor így fogsz egy 2 kgós sülőt, az mindennél többet ér. Nagyon más, mint scopeal. Nekem is van még két utolsó kérdésem. Áom. Az egyik az, hogy mit gondolsz, mi a Balaton jövője a következő 10-20 évben akár, hogy látod, hogy milyen irányba fog haladni a Balaton? Egyrészt azt látjuk, hogy a a az antropogén nyomás az nem fog enyhülni. Sőt, én én úgy gondolom, hogy az inkább

Növekedni fog. Ugye ez azért valamennyire a jóléti társadalommal összefügg. Másrészt pedig a klimatikus viszonyok miatt van egyfajta aggódalom, ami teljesen jogos, és én annak a meggyőződésnek vagyok a híve, hogy el kell gondolkodni és minél előbb el kell kezdeni a Balaton vízpótlási, megoldási lehetőségének a kidolgozását és megvalósítását, fizikális megvalósítását. Ugye többféle elmélet kering ezzel kapcsolatosan. Én remélem, hogy ez a Mura Dráva vízrendszeréből történő vízpótlás fog megvalósulni, ami

Nem azt jelenti, hogy folyamatosan 120 cmen kell tartanunk a Balatont, mert ökológiai szempontból nagyon jó az, ha néha ilyen 30 cm, 50 cm, 60 cm, mint tavaly volt. Aha. Meg most se baj, hogy 90 cmn áll a víz. De most azért baj, mert ha egy ugyanilyen nyárnak nézünk elére, mint tavaly volt, akkor 40 cent fogjuk befejezni. Tehát azokat azokba az időkbe, amikor kellene a vízpótlás, azért, hogy

Ne legyen belőle egyéb gazdasági kár. Ühüm. a vitorlásturizmus tudjon működni, horgászturizmus tudjon működni, a strandolók tudjanak könnyen vissz férni, akkor azok alkalmanként meg lehetne oldani a vízpótlást. Velencei tó példája ugyanez. Gyakorlatilag ezen el kell gondolkodni. Roppant kicsi a Balaton vízgyűjtőterülete és látjuk azt, hogy komoly problémával küzködik a ahogy a szárazulás felé megyünk, tehát egyre kevesebb csapadékkal kell számolnunk, és át fog alakulni jelentősen a környezet is. Már

Látni a fákon, az erdőkön, hogy ott is egy 20-30 év múlva nem ezeket az erdőket fogjuk látni sajnos. És mit ajánlasz azoknak, akik még nem vagy ritkán horgásztak a Balaton? Hogyan érdemes nekiállni a Balatonnak egyáltalán? És most nem a boilis módszerre gondol? Igen, hát én mindig szomorú vagyok, amikor a Balatonpartra tévedőket a helyi horgászok el akarják zavarni, és tehát azt a csodát nem engedik átélni nekik, amik

Öt nap mint nap átélhetnek, mert én azt gondolom, hogy minden horgásznak egy óriási pillanat lehet először rápillantani erre a nagy vízre egy horgászbottal kézbe, és te úristen, hát hova dobjak itt? Merre dobjak? Hát és amikor bedobsz és és abba a hatalmas vizetszer csak fölveszi a pici csalidat egy hal és ott megvan, akkor meg csodálkozol, hogy úristen, ez mekkora élmény. Ezt ezt ezt nemhogy engedni kell, hanem szorgalmazni

Kell, hogy min többen átéljek. Nyilván erről szól a horgászturizmus. Lehet önállóan. Most már nagyon könnyen információk birtokába lehet jutni, nem úgy, mint a mi időnkben, amikor az öregektől estük el, vagy próbáltuk magunk fejlesztgetni az öregektől elesett technológiát, kicsit megújítani, megjelent a hajszálelőkés módszer meg egyéb, amire nem tudtunk. Mi se, de és ezért is vannak a horgászkísérők, a guildok, akik akik viszonylag rövid idő alatt biztos sikerélményhez tudják

Juttatni az ide látogató horgászokat. Én Én azt tudom javasolni, hogy egyrészt informálódjanak, az interneten, sok minden fellelhető, rá tudnak keresni az eredményes szerelékek összeállítására az eredményes helyszíneket is. Fontos a napi információ. Van egy barát, mondjuk a déli parton meg az északi parton, akkor jó vele a kapcsolatot tartani, el tudja mondani, hogy most a Császta strandon éfülöpön megy a pont gyere. Vagy éppen vagy éppen Mária fürdőn elindult,

Vagy Berénybe, vagy most a Fonyódi Árpádparton a ligeten ott aztán most most nyugodtan elég oda leülnöd, ha találsz egy talpalatnyi helyet. Vagy éppen az árok, az ugye a két árok azt tudjuk, hogy a tavaszi időszakban egy nagyon jó könnyű helyszín, könnyű horgászati helyszín. Tehát ezeket ki tudja deríteni, de én azt mondom, bátran, nyugodtan egy-egy guideot is érdemes megkeresni, akivel szerintem életre szóló élményeket lehet szerezni a Balatonon.

Vannak békés halasgáidok is, vannak ilyenek is. Így van. Jó. Illetve még ami eszembe jutott, hogy Keszthelyen van nektek erre egy ki létrehozott és kialakított sporthgász centrumotok. Hát igen, ha valamire nagyon büszke vagyok, akkor erre egyébként ez egy régi öreghalásztel volt. És 2014-ben, amikor ide kerültem, akkor ott volt egy kihasználatlan egy hektáros zöld terület egy lerobbant épületekkel, egy-két rozzant halászhajóval, és akkor gondolkodtunk, hogy most hogyan tovább. [torokköszörülés]

Éreztem, hogyha ezzel nem kezdünk valamit, akkor előbb-utóbb elveszítjük ezt a területet. És akkor fogant meg ez a gondolat bennünk, ami hát most egy ilyen kis cég esetében, mint ami mi vagyunk, ez egy hogy úgy mondjam, egy utópisztikus gondolat is lehetett, de az agrárminisztérium és a MS is igen erősen támogatott bennünket. Így meg tudtunk valósítani oda egy olyan beruházást, ami szerintem egy a cég életében egy nagyon fontos

Mérföldkő volt. Most ott van egy 16 apartmanos épületegyüttes, egy 40 csónakot és 40 vitorlást kiszolgáló megújult kikötőrész. Egy olyan reggeliztető a régi épületrészből kialakítva, ahol a vendégeket fogadni tudjuk. Tehát egy kicsit bővített szolgáltatással, plusz még a az egyetlen föld feletti égverem, ami ránk maradt az országban, ezt [torokköszörülés] fel tudjuk újítani és be tudjuk rendezni egy halászati múzeumbal egy óriás akváriummal, akkor akkor akkor nyugdíjba akkor lesz kell.

Ez nagyon jól hangzik. Hát Zsolt nagyon szépen köszönjük, hogy eljöttél hozzánk és elmondtad ezt a sok mindent. Szerintem nagyon sok érdekességet hallhattunk mi is meg a nézők is. Ez egy vaskosodás lett, úgy érzem. Igen. Hát ha lesz türelmük végighallgatni a Bizos vagyok benne van-e bármi, amiről nem beszéltünk, de mindenképp szeretnéd elmondani a nézőknek? Maradt-e benned valami ilyen? Hát nézzétek, most politizáljunk kicsit. Választársok előtt vagyunk. Igen, hát

Már utána lesz. Utána vagyunk, de most még előtte vagyunk. Igen, tehát még még nem látunk tisztán. Nyilván előfordul olyan helyzet, hogy [köhögés] bocsánat, hogy hogy új új gondolatok fognak megjelenni a Balaton kapcsán is. [horkantás] Én azt gondolom, hogy ezt a céget olyan pályára tudtuk tenni a azért az utolsó 20 éve az csőd csődközeli helyzet, aztán a teljes csőd [torokköszörülés] kapcsán. Ö gyakorlatilag az elmúlt 12 évben pozitív

Volt a gazdálkodásunk, hitelt nem kellett fölvennünk. Próbáltuk a Balaton horgászatát olyan irányba venni, hogy az valamennyi szegmens megtalálja a a feltételeit. [torokköszörülés] És és úgy érzem, hogy egy remek gárdával a háttérbe egyre jobban elfogadó horgászközönséggel próbáltuk kiszolgálni a horgászatot, ami ami ami szerintem valahol ha csak a ha csak a naturális puszta pénzügyi dolgokra tekintünk, azt látjuk, hogy eredményes volt. De nem ez a lényeg. Így van. Ühüm.

A lényeg az, hogy az a horgász, aki a Balatonra jön, az találja meg a számítását. Nem mindenki fogja, nem mindig. Nyilván vannak konfliktushelyzetek, ahogy mi is küzdünk [torokköszörülés] akár emberekkel, akár rapsicokkal, akár hivatali dolgozókkal, de hát ez ehhez hozzátartozik. Ez az élet minden területén. Így van. Één a ti munkátok az egy, mint kiderült itt az adásban, ez egy hőkemény szakmai munka. Ez politikailag mekkora egyébként a hitségetek?

Állami cég vagyunk 100%-ban állami tulajdonú cég vagyunk teljes mértékben. Ühüm. Tehát ritka [torokköszörülés] az, amikor a a szakma találkozik a a politikaát. Ez ez ritka. Nem is biztos, hogy most is ez az állapot áll fönn egyébként. Ühüm. De ez ritka dolog, hogy hogy De vannak jó példák egyébként számtalan esetben látni példát. Talán talán ugye azt azt példázza, hogy egyrészt meg tudtuk menteni az állami vagyon nagy részét

Azzal, hogy hogy például halastavakat vissza tudtuk szerezni. Plusz például vásároltunk egy tógazdaságot még 2018-ban, és azt [torokköszörülés] saját erőből tudtuk megtenni, amit ami reprivatizációnak tekinthető. Erre is ritka példa van, és ezt az állam nem is biztos, hogy mindig jó szemmel nézi egyébként. És és meg tudtunk tartani olyan egységeket, ha csak a keszteli objektumra gondolok, legalábbis eddig, és azt tudtuk a cégnek a felügyelete alatt tartani, és nyilván

Nekünk fontos, mert most már ott tartunk, hogy hogy évente azért 100 millió Ft bevételt hoz a cégnek a [horkantás] ez a ez az üzlet rész. [torokköszörülés] Nagyon fontos, hogy hogy ez is van. És és ha arra tekintünk, ahogy fejlődött, akkor azt tudom mondani, hogy egy 10 év múlva, amikor az utánunk jövők ott lesz nekik még remélhetőleg ez az egység, akkor ő már oda tudja kanyarítani a 200

Milliót a tervébbe, hogy ez biztos bevétel minden évben. Tehát én azt kívánom, meg azt is remélem, hogy a szakmaiság nyer az egyéb más érdekekkel szemben. Úgyhogy nektek nagyon jó munkát kívánunk a továbbiakban is. Köszönjük az eddigi munkátokat is, mert azért mi is úgy látjuk horgászként és tartalomgyártóként is, hogy nagyon eredményes az, amit ti csináltok a Balatonon, és jó kezekben van a Balaton. Jó, úgyhogy kitartást nektek és

Sok sikert. Köszönjük még egyszer, hogy eljöttél hozzánk és hát majd várunk egy következő alkalommal. Én is köszönöm, hogy itt lehettem, és ezután is szeretném megköszönni annak a sok-sok 100z balatoni horgásznak, akik bizalommal fordultak eddig is a Balatonhoz, és remélem, hogy nem csak a táj gyönyörűségét fogják megtalálni, mert azt pecabot nélkül is megtaláljuk, hanem ehhez még a Szép Balatonia alak is majd hozzájárulnak. Köszönjük szépen, hogy ma is

Velünk tartottatok. Ne felejtsetek el feliratkozni, particokos merchö vásárolni, kommentbe jöhetnek a balatoni sztorik, és igen, írjatok arról, hogy nektek milyen élményeitek voltak. Kettő hét múlva találkozunk. Köszönjük szépen. Sziasztok. Partiarcok. Podcast.