#142 2026. november 13. 1 óra 53 perc Bojli és ponty

Ez most Magyarország legjobb horgászvize? - Tisza-tó

0:001:53:01

Az adásról

Mitől speciális ez a víz? Mi a magyarázat a fajgazdagságra? Hány éve van még hátra? A MOHOSZ Tisza-tavi kirendeltségét Juhász Benedek,

Juhász Máté és Ferincz Árpád képviselte a stúdiónkban.

Miről beszélgettünk

  • Hol a víz? Miért kell leengedni télen, ha nincs elég víz?
  • Ütközőpont: alapvetően üzemi terület, ami horgászatilag és természetvédelmileg is fontos. Ki akkor az úr?
  • Mérnök vs. ökológus szemlélet. Az 1800-as évek zöld politikusai, before it was cool.
  • Miért probléma a hínár? Hát nem a vízben van a helye? A sulyomvágás háttere és a Tisza-tó csúcsidőszaka.
  • A tározó életciklusában hol járunk?
  • A kagyló és a köpenyürege.
  • Amikor a MOHOSZ átvette a Tisza-tavat.
  • Milyen halak vannak a Tisza-tóban ás mitől ennyire fajgazdag?
  • Mennyibe kerül egy kis élőhelyfejlesztés? Mert ötletek pont vannak.
  • A halbiomassza elbusásodása és politikailag inkorrekt javaslat.
  • Miért bonyolult a Tisza-tavi horgászrend?
  • A Tisza-tó pont az a hely, ahol jót lehet tenni a ponttyal. Harcsa, compó és a többiek.
  • Következmények nélküli csukaorgiák és a vadponty.
  • Háziasított pontyok és a 29 tájfajta. Az IWCC brutalitása.
  • A pergető vb tapasztalatai: lehet-e túl halas egy verseny?
  • Rabsicparadicsom? Az adottságai mindenképpen megvannak hozzá. A Tisza-tó rabsichagyományai.
  • A livescope szabályozása.
  • Mi marad a kormoránnak?

Nézd meg videón

Az adás leirata Gépi leirat a YouTube automatikus feliratából, hibákat tartalmazhat.

Egy egy normál ártéri dinamikával vagy egy normál áradási természetes dinamikákával rendelkező folyóvízi rendszerben a halak ugye tavasszal az áradó vízben ívnak. Persze meg megint ugye a 10 millió hidrobiológus meg a 10 millió vízügyi szakember országában élünk és mindenki izé hangoztatta, hogy fú, mert aztán elengedték a vizet meg hát kényszerpályán voltak. hogyha valahol egy ilyen súlymező útjátja a halnak, nem azért, mert közte nem tud átbújni, hanem azért,

Mert egy olyan oxigénhiányú zónát alakít ki, amibe nem úszik bele, akkor gyakorlatilag képes kintrekedni bizonyos zárványterületeken, ahol a nyári halpusztulás veszélye akkor is fenn áll, hogyha nincs ilyen aszályos időszak. Ilyen aszályba pedig különösen. Azt tervezzük, hogy a Sonar használatot szigorítani fogjuk. Természetesen ezt a horgászfórumon még jöhetnek olyan érvek, amelyeket figyelembe fogunk venni során, tehát a a tervezés során, de a mostani terveink szerint a szoná használatot november

15-től március 5-éig a Tiszavon horgászati célra szeretnénk tiltani. Parti arcok podcast. Műsorunk támogatója a Fisinda. Sziasztok! Ez a Parti Arcok Horgász podcast 142. adása és ma újra a Tiszatóról fogunk beszélni, de ma teljesen más aspektusból. Ezt mindjárt elmondjuk, de előtte a szolgálati közlemények. Ne feledjetek, feledkezzetek meg feliratkozni ott, ahol éppen néztek, vagy hallgattok minket légyszi. Ez nagyon fontos nekünk, nektek meg tök jó, mert értesültök arról, hogyha

Új adás van. illetve hogyha szeretnétek minket támogatni, akkor azt megtehetitek YouTube csatornatagsággal, amit már több mint 105-en megtettetek, ami rendkívül hálásak vagyunk. Nagyon köszönjük. Úgyhogy mindenkit arra buzdítunk, hogy azért, hogy tudjuk csinálni ezek ezt a műsort tovább, légyszi támogassatok minket ilyen formában, de hogyha szeretnétek esetleg ilyen particok feliratú cuccokat, akkor azt meg a leírásban lévő merch shopban tudjátok megvásárolni. Ezzel is minket támogattok, és annyi kulisszaitkot elárulok,

Hogy hamarosan érkeznek új cuccok is, úgyhogy majd nézzétek gyakrabban, de nyilván lesz majd bejelentkezés erről is, vagy bejelentés, de lesz limitált szériás karácsonyi merch cucc is, ami hát lehet, hogy már most is van, mikor ezt ti nézitek, lehet, hogy nincs, de mindenesetre nézzetek rá a merchopra. Úgyhogy ennyit a szolgálati közleményekről. És akkor a mai témánk, ahogy mondtam, a Tiszató lesz. ugyanis hát végrevégre valahára sikerült meghívnunk ide

A stúdióba a Tiszató vezetőségét. Mondhatjuk így, de gyorsan mondom név szerint is és puskázok, hogy ne rontsam el. Tehát balról jobbra megyünk. Juhász Benedek, marketingvezető, Dr. Ferinc Árpád, kirendeltségvezető és Juhász Máté, biológus. Köszönjük, hogy eljöttetek. Köszönjük a meghívást. Kö. Köszönjük a meghívást. A Tiszató kapcsán ugye nemrég voltunk ott a Viktorral, és azt láttuk, hogy hát ott a tó jellegét kezdi elveszíteni. Irgalmatlan mennyiségű szárazföldet láttunk. Ez két

Hete volt. Két hete ugye azóta tudjuk, hogy emelkedett a vízszint, de ez ilyen téli vízszint és már nyáron az volt. Mi most a helyzet? Mik a kilátások? Nemrégiben volt a vízügyi igazgatóságnak a tájékoztatója arról, hogy hogyan is tervezik ők ezt a téli üzemrendet. Ö, és azt az hangzott ott el, hogy olyan 650-es vízszintet, tehát a normál téli vízszinthez, ehhez a 610, 620-hoz képest egy kicsit magasabb vízszintet

Fognak tartani, szeretnének tartani. Az is elhangzott, hogy van egy kis vakrepülés a rendszerben, mert ilyen helyzetben még ők sem voltak. És hát minél több vizet kellene megtartani, minél több vizet szeretnének megtartani, de közben azt is meg kell érteni, hogy hogy a téli időszakban, hogyha jön egy kemény tél és jeges, elkezd mondjuk zajlani a jég, akkor az ott elég komoly károkat tud csinálni. Ezt meg nem szabad hagyni.

A műtárgyakban például Aha. A műtárgyakban, a kikötőkben és mindenben. Tehát akkor ezért volt minden télen leengedve a Tiszató. Így van. Na, erről beszéljünk egy kicsit, mert aki nem a Tiszaó környékén lakik, vagy odajár horgászni, nem is biztos, hogy érti, hogy hogy működik a Tiszató. Tehát, hogy miért van téli vízszint, meg nyári vízszint, meg hogy működik ez az egész, hogy tud egyszerű jó lenni és egy tó is.

Tiszató alapvetően egy öntözővíztározó, annak is egy szép derékarab, 12,7 n km. Ö, és úgy működik, hogy gyakorlatilag a Tiszának a vize oldalra ki van vezetve ö néhány darab, egészen konkrétan 12 darab öblítő csatornán. És nyáron ott az öntöző vizet tározzák, a úgynevezett tározóvízben, tározótérben. Télen pedig a vízszintet leeresztik úgy, hogy lehetőség szerint a tározótérnek a nagy része az szárazra kerüljön. Ennek egyébként van [torokköszörülés] ilyen, hogy is

Mondjam, vagyonvédelmi funkciója ennek a tehát a az, hogy hogy a téli jeges jegesedés az ne tegyen kárt se a műtárgyakban, se a partban, se a kikötőkben, se semmiben. Ö, illetve van egy olyan fontos hozadéka is, hogy a téli időszakban levegőre kelülő kerülő üledfelszínek gyakorlatilag oxidatív folyamatok indulnak be, és az ott lévő tápanyagok, amik egyébként, hogyha folyamatos elárasztás lenne, akkor viszonylag rövid idő alatt felhalmozódnának, és a tiszatónak

A vízminőségét jelentősen képesek lennének lerontani. Ö ezek eloxidálódnak és hát gyakorlatilag a légkörben egy jelentős részük távozik ezáltal. Tehát hogyha most a Velencei tó mondjuk majdnem kiszárad vagy kiszárad és újra lesz benne víz esetleg, akkor jobb lesz a víz minősége, mint a kiszáradás előtt emiatt? Minden esélyünk megvan rá. Szó, és ugyan mondtátok, hogy le kell mindig ereszteni a Tiszatavat télire az előbb elhangzott okok miatt, de mostanra

Legutóbbi telünkön nem volt leengedve, de nem is volt, nem azért nem volt leengedve, mert kiappadt téli vízszintre, hanem magasabb volt a vízszint. Pedig volt egy ropogós telünk. Az okozott problémát? Azon a télen szerencsére nem volt különösebben probléma. Sőt, azt kell mondjam, hogyha a tél tél fehér és jeges, akkor igazából az jót tesz a természetnek is. Ezen a vízszinten egyébként, ami az elmúlt élen volt, az a vízügyi

[torokköszörülés] üzemrendben is úgy van meghatározva, egy tólig intervallumba, hogy mennyi lehet ez a vízszint, az egy ilyen általános téli vízszínnek volt megfelelő. Valóban volt egy olyan évünk, amikor nagyjából csak fél vízre tudták leengedni. Ez abból adódott, hogy folyamatosan érkeztek kisebb-nagyobb árhullámok a Tiszán. Ugye itt a az egész Tisza tót azt úgy kell elképzelni, hogy a Tiszafolyó az keresztül megy rajta, és jobbra-balra van a tározótér, amiben ugye

A kettő között pedig az öblítő csatornák teremtik meg a kapcsolatot, és ezeket a műtárgyakat le szokták zárni az öblítő csatornákon, hogy ne engedjék be a zavaros vizet, de ebben az időszakban alulról fel tud töltődni, hogyha egy ilyen áradás van. És ez nem engedte a mondjuk akkor a leeresztést. Ennek volt egy olyan következménye, bár ez nem teljesen igazolt tudományosan, de valószínűleg a következő évben jellemző hínár bóriázást valószínűleg

Összefüggött ezzel, hogy nem kerültek száradra azok a területek, amiket az előbb Árpád említett, és gyakorlatilag a tározó térben nem volt olyan meder rész, amit ne borított volna valamilyen látszárú hínárnövényzet. Úgyhogy ez nem volt egy kedvező hatású. Nyilván hal szempontjából vannak kedvező hatásai, mégpedig azért, mert nagyobb vízteret biztosít az átteleléshez, nem zsúfolódnak annyira be a halak, és kevesebb a kockázat mondjuk a a madárkárnak, hogyha lehet ezt így

Fogalmazni. De ugyanakkor megvan ez a hátránya is, hogy például ez a fajta regenerálódása a területnek, vagy a növényzetnek az ilyen jellegű terjeszkedését, ez ilyen irányba befolyásolja. Mennyi szerepe van amúgy a Tiszatónak? Mert ha jól értem, akkor létrehozták azért, hogy legyen egy öntöző víztározó, aztán ebből adódott, hogy legyen akkor egy horgászvíz. Aztán persze adódott, hogy igen, lett egy erőmű. Nyilván az fontos. Aztán nyilván lett egy nyaralóhely, ismerjük.

Lett egy puffertartály, amikor ilyen különböző áradások vannak, hogy ezt lehessen jól kezelni az erőmű előtt gondolom, vagy nem tudom. Tehát, hogy egy menny mi az, amit esetleg nem említettem, meg milyen szerepei vannak még? De a természetvédelmet azt kihagytad, az egy nagyon fontos dolog. Ö hiszen egy tehát erre a vizes élőhelyre egy olyan ökológiai rendszer, egy olyan dinamikus ökológiai rendszer települt, ami kétségkívül természetvédelmi szempontból rendkívül értékes. És

Itt nem feltétlen csak a madárvilágra kell gondolni, a növényvilágra illetve hát még azért egy-két helyen a halacskák között is vannak ilyen viszonylag ritkábbak védett fajok. Ezek ezek azért a Tiszatavon még mindig jelen vannak. Azt viszont ki kell emelni, hogy az öntöző funkció után a horgászat volt az első, tehát az első olyan olyan kvázi rekreációs tevékenység, ami ami ami hát gyakorlatilag ilyen önszerveződő [torokköszörülés] úton már a 70-es

Években elkezdett kialakulni. Aztán jóval később persze ez már szervezettebbé vált, és elkezdték horgászturizmusnak hívni. Aha. És ahogy szokták mondani, a strand turizmus az akkor alakult ki, amikor az első horgász beleesett a vízbe. [zihálás] Igen. Mondtátok, hogy a hínár az mekkora probléma. De hát egy ter természetes víz. Hát oké, nem természetes, de nagyon vadhatású víz. Mondhatjuk, hogy természetes, mert azért sokszor a mesterséges volt, tehát hangsúlyozzuk, és valóban

Ez a vízszín többnyire mesterséges, ami ami fent van tartva a Tiszatóban. Viszont a terület korábban is ártér volt, és a Tiszának egy olyan tere, tulajdonképpen teret kapott itt a Tisza, aminek a magjai az ősidők óta ott vannak elültetve. Tehát az az ártéri növényzet, az az ártéri életforma kapott egy picit nagyobb, szélesebb területet, ami most jellemző, és gyakorlatilag itt a régi Tiszaiérre jellemző kép tudott kialakulni ennek köszönhetően.

Ja, tehát hogy egy ilyen rezervátum lett tulajdonképpen, hiszen így nézett kifél Magyarország egy talán azzal a kítétellel, hogy hogy itt azért a víznek a dinamikája az nagyon-nagyon más, mint egy természetes ártéren. És ez ez azért elég tisztességesen rányomja a bégegét mindenre. Mire gondolsz? Hát például a számunkra a legfontosabb az, hogy hogy egy normál ártéri dinamikával vagy egy normál áradási természetes dinamikákával rendelkező folyóvízi rendszerben a halak ugye

Tavasszal az áradó vízben ívnak és el az elöntött vegetációra, az elöntött szárazföldi vegetációra. És hát az ilyen ez okozta Magyarország legendás halbőségét az anno történelmi időkben, és a történelmi idők alatt itt és most a folyó szabályozások előtti időszakot értjük. Ö na most az, hogy a a Tiszatavon meg hát igazából az országban most már mindenhol a ez a természetes dinamika ez megszűnt, azért ez nagyban befolyásolja, nagyon nagyban

Befolyásolja ezt az ívóhelyfunkciót. Tehát meredek akartál valamit Igen. Én még a vízszintre akartam visszatérni egy gondolat erejéig, hogy azt nem említettétek, hogy azért azt is mondjuk el a hallgatóknak, hogy ivóvízellátással is kell, hogy gazdálkodjon a víz ügy. ugye az élőttizen keresztül szolnok és lentebbi városok ennek ebből tudják ugye fogyasztani az irató lakosok. Tehát amikor a vízszint ilyen szinten ilyen csikicsuki játékként megy a vízügynél, azért nekik egy

Ilyen nagyon fontos feladatot el kell tudniuk látni. És a nyári vízszint ilyen alacsony állapot, amit ugye ti is tapasztaltatok a legutóbbi ottlétetek során, igaz, hogy télen szokott ez beállni, de most az volt a fontossági szerep, hogy lentebb pedig ne száradjon ki a élőisza, és legyen ivóíz az embereknél. Tehát ez mindenképp fontos szerintem a ugye ez díszín kapcsán. Tehát [torokköszörülés] itt jön be a mesterséges létesítmény, vagy egy

Mérnöki létesítmény. Talán lehet mondani mérnökökológiai létesítménynek is ezt az egészet. Üzemrendje van. És az üzemrendben benne van az is, hogy a kiskörei gátnak gyakorlatilag mennyi vizet kell leadni az alvízre ahhoz, hogy ott az úgynevezett ökológiai vízigény meglegyen. Na most itt az ökológiai vízigény alatt nyilván nem csak az élő világigényét kell érteni, hanem amiről bene beszélt a szolnoki hívóvíz készletet is. És gyakorlatilag amikor augusztusban elfogyott a vizünk,

Akkor itt persze meg megint ugye a a 10 millió hidrobiológus meg a 10 millió vízügyi szakember országában élünk és mindenki izé hangoztatta, hogy fú, mert aztán elengedték a vizet meg hát kényszerpályán voltak. Tehát ez a tipikus melyik ujjamb harapjak bele, soha nem volt még a 48 év alatt ilyen szituáció. Ö és és nem merték megkockáztatni egész egyszerűen azt, hogy hogy Szolnoknak elfogy az idvóvize. Aztán amikor nem

Jött eső és elfogyott a tározóból a hasznosítható vízkészlet, akkor föltették a kezüket, hogy hát akkor muszáj leszünk megpróbálni, hogy kevesebbet adunk le. Ühüm. És ezért állt be a tározóban a a augusztus közepén végén gyakorlatilag a téli vízszint. De azért azt szerintem fontos kihangsúlyozni, hogy itt a horgászat az egy ilyen jó, hogy van dolog, de hogy nem ez a fő szerepe ennek a víztestnek. Tehát hogyha most ugye

Nyilván horgász szempontból beszélgetünk erről a tóról vagy víztározóról, de hogy sajnos nem a horgászat miatt jött létre, és hogyha ilyen havária helyzetek vannak, akkor akkor a horgászat hátrébb sorolódik. De azért, hogyha a turizmust nézzük, és ugye a horgászat, mint első ilyen turisztikai történés volt ugye a Tiszatavon, a környező települések, önkormányzatok, vállalkozások, bármely dolgozó embernek azért jó hosszú idők óta ez ad megélhetést meg munkát. Tartott, ahol tart

A turizmus most a Tiszata van. Sok minden módon lehet még ezt fejleszteni, de azt szerintem kimondhatjuk nyugodtan a horgászathoz, ami eddig fenntartotta, vagy építette valamilyen szinten persze sok minden más mellett is, de idők óta ez a gyakorlatilag az év teljes időszakában, mert vannak ugye szezonális ágai a turizmusnak, az ökoturizmusnak is megvan a szépsége. Nyáron, télen mondjuk ez kevésbé jellemző, a kerékpárosok is inkább a nyári szezonban vannak.

Peckét se láttam még télen. Nagyon hideg van télen. Ha kimész a vízre 50-nel, az nagyon-nagyon hideg tud lenni. az de egyébként tehát mindemellett a horgászat az, ami a teljes évben tudja ezt a forgalmat biztosítani. És hát ugye emlegettük is emiatt, hogy átértékelődött egy picit a szerepe ennek az egésznek, tehát hogy egy vízügyi létesítményből nagyobb fajsúly esik esetleg már a természetvédelmi szerepre vagy a turizmusba. De egy ilyen

Év, am ahol az aszállyal kell küzdeni, akkor azért bebizonyítja, vagy emlékeztet rá, hogy bizony ennek még azért mindig ez a elsődleges funkciója, és ezt muszáj nekünk úgymond eltűrni. És nem ne felejtsük el azt is, már ez most olyan távolinak tűnik, hogy a 2000-es években hosszú időn keresztül pedig a nagy árvizek voltak a jellemzőek, vagy ott volt a 2000-es ciánszennyezés, ahol egy ökológiai katasztrófát tudtak jelentős mértékben a

Tiszató megfelelő vízkormányozásával mérsékelni. Azáltal, hogy egy korábban duzzasztott vízszintet, amikor odaért ez a csóva, akkor fel tudtak hígítani, és már gyakorlatilag a kiskör alatti szakaszon már sokkal kevésbé volt ez mérgező, mint felett. egyébként azon gondolkodtam, hogy ugye most a vízügyi hatóság, vagy nem tudom, így a akik ezzel foglalkoznak egy olyan be vagy végre megállapodtak abban, hogy ha jön árvíz, akkor majd kivezetik különböző helyeken a a tájba,

Amit az ökológusok már nagyon régóta mondanak, hogy vissza kellene állítani olyan vizes élőhelyeket, amik amik hiányoznak ahhoz, hogy a hogy a természet meg tudjon újulni, meg hogy legyenek olyan tározóink, vagy ilyen vizesérőhelyeink, amik kellenének ahhoz, hogy meg tudjuk tartani a vizet. Na, hogy a azt akartam mondani, hogy a hogy a Tiszató vagy a kiskörei tározó az első ilyen és talán a legjobb példa erre, hogy itt aztán

Tényleg kiengedtük a vizet a tájba, nyilván egy ilyen mérnöki tervezése alapján kialakított helyre, de ettől függetlenül egy tök jó vizesélőhely jött létre. UNESCO világörökség része. Most már ahogy mondtad RPI különböző védett fajok megjelentek, tehát hogy egy terület, tehát hogy ez egy nagyon jó példa arra, hogy mit kellene csinálni még jó sok helyen. Ez egyrészt igaz, másrészt, hogyha előbbújik belőlem az ökológus, akkor azt mondom, hogy hát így

Ebben a formában ezek a a nagyméretű duzzasztóművek azért a folyóknak a hosszirányú átjárhatóságát azt így megsemmisítik nagyjából. és azoknak a reofil halfajoknak, amik előző eredendően a Tiszának ezen szakaszán éltek, legyen ez mondjuk egy kecsege például, hát kiszuboptimális élőhelyet kreáltak azáltal, hogy hogy egyébként meg másik oldalon tényleg egy csoda jött létre. Ö de hát itt itt jelen helyzetben azt gondolom, hogy hogy kicsit mérlegelni mérlegre kell tenni azt,

Hogy hogy van ez az ökológiai rendszer, ami működik úgy, ahogy egy ilyen folyóvízi ökológiai rendszer esetében. Ö van ez a iszonyatos környezeti kihívás, amit nevezzünk klímaváltozásnak, és mi a kisebbik rossz? Igen. Tehát én én nagyon nagy pártolója vagyok a reofil halfajoknak, illetve a folyók hosszirányú átjárhatóságának. De ha nem lesz mit megvédeni, mert éhségláz lázadások lesznek, most nyilván egy kicsit sarkítok azért, akkor nem biztos, hogy minden minden

Ilyenbe bele kell állni. Meg hát ugye, hogyha mérnöki dologra csatolok vissza, azért az annó mikor meg lett tervezve, ennek volt egy vég dátuma, hogy ez meddig lesz fenntartható és azon már túl vagyunk. Ja, hogy ennek volt egy ilyen mit mond az eredeti tervinty 50 évre kalibrálták ugye ezeket a az kábé mostanában volt, mert ilyen 60 körül vagy 73 volt a az átadás és akkor onnantól, ugye a

60-as években kezdték el a tervezést, illetve már a 30-as években tehát a tiszaszabályozást követően szűn keletkezett az igény arra, hogy ezeket a lecsapó területeket valahogy mégis csak kéne vízzel ellátni. És tulajdonképpen a ilyen bocsánat ez a klasszik rájöttünk, hogy ez nem biztos, hogy anny persze tehát az se a civilizációs igénynek az se volt tartható. És egyébként, hogyha beleásod magadat ebbe a ennek a sztorinak az irodalmába, akkor

Már amikor a folyószabályozások zajlottak az00-as években, akkor voltak nagyon kőkemény hangvételű olyan cikkek politikusok tollából egyébként, és nem ökológusok, mert akkor még nem voltak ökológusok, politikusok tollából, hogy nem biztos, hogy ez jó lesz, mert aztán hogyha egyszer nem lesz víz, akkor itten kiszárítottunk mindent. És és volt is egyébként 1800-as években is voltak olyan periódusok, amikor nem volt víz és az egész körös vidék kiszáradt. Aztán ennek köv

Tehát ez most ebből egy ilyen vízügyi vízépítő történelmi órát fogunk reálni nemsokára. Én próbálom majd ezt koordinálni itt a két szóljál ránk. Tehát ugye a a Tisza magyarországi szakaszára, ha jól tudom, öt öt darab vízlépcsőt terveztek. Ebből kettő darab épült meg, ugye a tiszalöki, illetve a kiskörei. És gyakorlatilag a tiszalöki vízlépcső az azért van, hogy a keleti főcsatornán és kapcsolódó vízrendszeren ellássa gyakorlatilag a Hortobány Berettyó vízrendszerét,

Meg az egész Körös vidéket. Tehát ez a úgynevezett Tikeevir, a Tisza körös közös, nem pontosan mondom a nevét, bocsánat, de Tisza és Körös vidéki közös vízellátási rendszer. Ez egy mérnöki bravúr. És én mindig ezt szoktam hozni például példának akkor, hogyha valaki megkérdezi, hogy hát de hát ha a Velencei tóba belevezetjük a Duna vizét, akkor abból nem lesz ökológiai katasztrófa? Hát ott se lett. Tehát azért azért azért

Nem nem nem kell ez. Mondjuk azért a körösök szabályozása az ökológiai sikertörténettől is messze van. Nagyon messze. Nagyon messze. Ez a ez a, hogy is mondjam, lélegezgtetőgépre kapcsolás. ez a ez a tehát hogyha ha nem lenne ez a tike és nem lenne ez a vízleadó rendszer, ami amin keresztül el lehet odavezetni abba a hatalmas mennyiségű és egyébként szintén zseniális élőhelyeket jelentő holtágrendszerbe meg magába az élő folyóba

Is a vizet akkor akkor hát most ott mindenki száradt volna nagyon sok gondolattal ezelőtt belekezdtem csak aztán eltértünk róla a hínár ugye a hínárnak nem az a dolga hogy benne legyen a víz és élőhelyet biztosítson a halaknak. Akkor miért van beszéljek Máté erről fog neked részletesen válaszolni, mert egyébként egy picit oda is kanyarodtunk vissza ezzel az élőhely átalakulással, ugyanis az, hogy a folyónak mondjuk a romboló munkáját,

Azt megszüntetjük egy il jellegű szabályozással, és mondjuk ezzel nem kedvezünk a reofil fajoknak. Az építő munkáját viszont nem teljesen tudtuk megszüntetni. Ezek a záróműtárgyak, amiket már említettünk, tulajdonképpen ezt vannak hivatva mérsékelni, de a Tiszató esetében nagyon erős ez a feltöltődési folyamat. Ez az eutrofizáció vagy a szukziós sor természetes útja, nevezzük bárhogy, amit egyébként az öblítő csatornak zárásával sikerült mérsékelni, tehát ez egy gyorsabb ütemű dolog lenne. [torokköszörülés]

És ennek következménye az, hogy többek között az a hínár megjelenése. És akkor gondolkozhatunk azon, hogy 30-40 évvel ezelőtt a Tiszatóak mondhatni egyik fénykorában, amikor a horgászat a a turizmus magát teremtette meg, mert olyan halbőség volt, az élőhely ezt mindet adta. A mai világban ezt már nem tudjuk ezt csak így simán elvárni tőle, hanem erre rá kell segíteni nagyon komoly szakmai elvek mentén. És itt a hínár, mondjuk

A suymot akartam mondani, de nyilván az csak egy közülük, mert nagyon sokféle van. Természetesen az, hogy van és bizonyos mértékben az az nagyon jó az élőhelynek. A nádasoknak külön tisztító szerepe van. Halaknak ívóhely, ívási szubsztrát, búvóhely. egy sor számos előnye mellett megvannak azok a negatív tulajdonságai is, hogy ezt a tározó feltöltődést, ami számunkra nem kedvező, egy természetes élőhelyében nem lenne probléma, mert újak keletkeznek a feltöltöttek helyébe,

De itt azért gátak közé van szorítva az egész. Ez számunkra nem olyan kedvező, és a vízminőséget is olyan irányba tudja befolyásolni, ami mondjuk a halállomány számára nem lesz az. Tehát bizonyos tágtű fajok még tovább tolerálják, de a érzékenyebbek már nem. Mit tudott a Tiszató 40 éve, amikor mondtad, hogy az volt a csúcspontja ilyen halszempontból, és azt miért nem tudja most, vagy mi az akadálya annak? Meg hogy

Nézett ki akkor, hogy egy ilyen államélőhely volt? Hát egy nagyon erős élőhelyi átalakulás van. Ugye akkor azok a frissen elárasztott rétek, amiről beszéltünk, gyakorlatilag a mostani árvizek elmaradása nem teremt a a az ártéthéri füves területekre ívó fajok számára megfelelő ívási környezetet. Akkor árvizek nélkül is ezt a Tiszató fenntartotta és imitálta, és gyakorlatilag az ivadék számára egy olyan teret biztosított, amiben kiválóan fejlődött. És nyilván még azok az

Élőhelyek, amik egy kicsit közelebb állnak, mondjuk egy áramló folyó jellegzetességeih azok sem voltak olyan szinten leromolva, hogyha lehet így fogalmazni, elmocsarosodva. Tehát azt a fajgazdagságot az is adta, hogy az élőhely is nagyon sokszínű volt. És azok a halak, amik különösen jól és gyorsan reagálnak az ilyen élőhelyű változásokra, például a csuka, azok olyan ütemben felszaporodtak, hogy gyakorlatilag a fél Ausztria vagy Németország ide járt csukázni és és ugye

Messzőföldre vitte a Tiszató hírét. Csak szigorúan elméleti kérdés. Hogyha mondjuk a tiszat tavat visszaalakítjuk azzal, ami volt, vagy békén hagyjuk, ledózeroljuk akármi, és csinálunk 30 km-rel lejjebb egy újat, akkor az 10 éven belül megint lehetne egy olyan paradicsom, mint amit meséltél. Igen. Igen. Oroszországban így csinálják egyébként. Nekik van terük hozzá, nekünk viszont nincs kevesebb. Kevesebb. És visszakanyarod még a súlyomra egyébként, de beszéljünk arról is, hogy hogy

Mit csinálunk évek óta, mi annak a hatása, és azt hogyan vélik akár a horgászok, akár a nem horgászok, vagy akár aki a Google térképet a a zöld üzemmódban használja, és láthatja azokat a sávókat. egyetlen egy nagyon fontos dolgot nem mondtunk el, ami számunkra nyilván triviális és nyilvánvaló, de azt lehet, hogy hogy sok embernek nem az, hogy ha van egy ilyen szép zöld súlyonmeződ, ami így a szemnek

Akár kellemes, meg azt gondolnád, hogy úristen, mennyi búvóhely, mennyi halnak. Ez egy óriási tévedés. Ak kilyukadni. Igen. Óriási tévedés. Gyakorlatilag az tört, az van, hogy ezek alatt a súlyommezők alatt nincs oxigén, nem tudnak megélni a halak. Visszakanodva igen. Tehát ugye ez a ez az alapvető kiintása annak, hogy miért vágjuk a súlyimat. Sokszor évek óta jön ez a kérdés. éves szinten 800 hektárnál szerintem körülbelül annyival picit többet

Szoktunk különböző csapatokkal vágni, aminek ugye különböző területek, tehát a Tiszató majdnem teljes területén megvannak az összes medencében ennek a megfelelő helye és szakasza. Vagyunk szerintem harcban is ezzel van, aki így gondolkozik erről, van aki másképp gondolkozik. Még [torokköszörülés] konkrét számok olyan szempontból nincsenek, hogy most meg lenne cáfolva egyik is vagy másik is. De egy egy biztos egyébként, hogy mindennek ellenére a a súlyom nem csökken a mennyisége.

Tehát azzal, hogy mi kaszáljuk, fenntartjuk a különféle közlekedési útakat, most nem csak a feltétlenül a horgászok vagy a turisták számára, de a halaknak is, mert hogyha valahol egy ilyen súlymező útját a halnak, nem azért, mert közte nem tud átbújni, hanem azért, mert egy olyan oxigénhiányos zónát alakít ki, amibe nem úszik bele, akkor gyakorlatilag képes kintrekedni bizonyos zárványterületeken, ahol a nyári halpusztulás veszélye akkor is fenn áll, hogyha

Nincs ilyen aszályos időszak. Ilyen azályba pedig különösen. Ha nem vágnátok a súlymot, akkor be benőné a teljes tiszató. Vannak olyan szakaszak, amik egyébként ilyen szempontból is fontos, tehát a közlekedés a nyári víziturizmus bizonyos szakaszkon megállna, meg egyébként horgászthatatlan terület. Sajnos most is vannak olyan területek, például a sarú medenc nagyon intenzív terésintű a a növekedés és az elterjedése, hogy használhatatlan a parti horgászint nagyon hosszú folyó kilométerken keresztül.

Ez egész egyszerűen együtt jár a tározó öregedésével egyébként. Tehát ez a tározóknak ugyanúgy van egy élő ciklusa, egy ilyen szesszív dinamikája, mint mint bárminek az élő világban. Csak ahogy a Máté mondta, ugye itt most mi kicsit megállítottuk a nem az időt, hanem a folyónak az erejét, és azt tehát építeni épít, megy előre a szesszió, és annak a vége egy ilyen hát valami szárazföldi dolog lenne. Viszont miután

Meg van lassítva ez az egész, meg műtárgyakkal van szabályozva, ezért a rombolófunkció nincs meg, hogy új ugyanilyen élőhelyek keletkezzenek. Tehát gyakorlatilag feltöltődik szépen lassan a tározó területe. És akkor ezt szoktátok kotorni, vagy ez ez a vízügynek a ez a vízügyreszortja alapvetően viszont nekünk talán itt nagyon fontos elmondani azt, hogy hogy azért nem mint nem minden rossz dolog, ami kotrás. Tehát ez ez az élőhely, ez szépen lassan

Egyébként természetvédelmi és ökológiai szempontból is tönkremegy, hogyha ha egyébként ezeket a fenntartó munkákat a vízügy nem tudja elvégezni. Ühüm. Nekünk meg nyilván halas szemmel sok esetben ezek ilyen ilyen lélegeztető gépek. Ezek a ezek a mondjuk mondjuk vannak olyan csatornák, amik biztosítják a halaknak a levonulását ilyen zárvány vagy potenciálisan zárványterületekről. Ezek esszenciálisak, hogy ezek meglegyenek, mert különben úgy járunk, mint az idén nyáron, hogy gyakorlatilag három vagy hétig,

Vagy lehet, hogy majdnem egy hónapig a halőr kollégák 024-ben kint üldögéltek és töltögették az agregátorokat a szartos nevezetű víztesten. Mert levegőztetni kellett. Ez egy ilyen elég nagyoccska víz, ami teljesen ki tud záródni. Van egy ilyen szartos árok nevezetű kis összeköttetése a többi tározótérrésszel, viszont ez feltöltődött, tehát gyakorlatilag ott seki sebe. Az, hogy most 250 hektáron menetsz négy-öt darab levegőztető gépet, meg eltankolsz bele fél millió Ft-nyi benzint.

Ez egy ilyen lehet, szeretnénk azt gondolni, hogy hozzájárult ahhoz, hogy nem lett végül probléma, hogy néz ki egy ilyen levegőztetőgép. Gondolom nem úgy, mint ami az akváriumban bugyog. Nem, nem, ez ez hát már nem is tudom, a 1 kil teljesítményt vesz föl, tehát azért ez egy elég tisztességes erejű valami. És gyakorlatilag egy propeller pumpálja a vizet, szívja a vizet be és dobja ki. És miközben ugye kidobja

Oxigénnel telé, szőkúffektus pontosan. És ami ennél sokkal fontosabb, hogy a az a szívóhatás, amit ez a dolog csinál, az meg tudja törni azt a hőrétegzettséget, ami egyébként csendes időben ezeken a viszonylag sekélyvizeken is kialakul. És a hőrétegzettségnek egy velejárója az, hogy hogy nem keverednek ezek a rétegek, és előbb-utóbb először a legalsó rétegből, aztán a eggyel föntebi rétegből, aztán etcera elfogy az oxigén, aztán a halacskáink meg megint

Nem érzik túl jó a döglés az ezzel szokott összefüggésben lenni. másikes azt azt az egy nagyon jól mutatja egyébként a a marketing meg a social média azt, hogy milyen szinten tud félrevinni dolgokat és milyen embereket tud megmozgatni, milyen ember tömegeket tehát hogy nem is tudom két-három éve volt, amikor ez ilyen nagyon trend vált. Hát igen. És a mármint maga az, hogy az emberek elkezdtek erre így felfigyelni

És talán az ideév az egyen kimagasló volt ezzel kapcsolatosan, hogy nagyon sokan jöttek csak emiatt, vagy nem akartak emiatt jönni. Tehát itt turiz turisztikai oldalról is volt egy ilyen fajta az megy aki strand a strandolós az meg úgy úgy van vele hogy nem gusztusos de miért ez hogy néz ki én nem voltam még ilyenkor de ez a tiszán meg mindenhol van körösön és hát hogy így úszik

A a rohad a rohadt nagy döglött a murika így úgy lebeg a vízék igen van egy van egy parazitája ami egyébként neki ott a furkálja a házát és akkor azon keresztül tulajdonképpen nem a házát a köpenyüregét nem baj hogyha nem baj hogyha keves Bocsánat, de a háza a kagylónak az a kemény dolog, tehát azt maximum fúróval furkálod meg, nem? Bocsánat. Jó. Szóval azt ott belül. Igen, igen,

Igen. És akkor tulajdonképpen ez 20 fok fölött nő ennek az intenzitása. Nálunk azért látványos egyébként a idegenhonos amúgylót érinti ez legfőképpen. És nálunk azért látványos, mert nagyon sok van belőle. Nyilván ott, ahol ez mondjuk a Körösökön van, pont egy olyan rész, ahol koncentráltan megjelenik egy víztesten, ott sok van belőle, de nálunk gyakorlatilag bárhol feljönnek, és ahova szél összetolja, ez nagyon nagy mennyiség lehet. Most ezt mindenféle hal

Fogyasztja, de nyilván itt a harcsázásba vált olyan cél időszakká, ami ami most már nagyon messziről idehozza a harcsásokat, mert eleinte ugye volt ez a felkapott időszak, hogy viszonylag könnyen lehetett így harcsát fogni, de hát a halak is tanulnak. Most már nem olyan könnyű azért ők is kétszer megnézik azt a kagylót, mielőtt megeszik, de még mindig egy nagyon népszerű időszak. boyli gyártók figyelemó jó kagylós bo Igen. Igen.

Ien. Beszéljünk egy kicsit arról szerintem, hogyha most nincs nálug köszönöm, hogy 2025-ben vette át a Mohos a Tiszató kezelését, vagy ezt jól emlékszem ugye? Igen. [torokköszörülés] Jól van. Mi változott akkor? azért volt ennek egy nagyobb egy gonosz démon szállta meg a tavat, vagy csak más lehet, vagy tehát hogy hogy képzeljük el ezt a méia, akkor azért ez így ott ment így kommentekbe, meg nem tudom, hogy ez

Jó vagy nem jó, meg mi lesz, meg mi nem lesz, meg úristen, meg nem úristen. Most tisztázhatjátok, hogy mi változott és hogy mi. Azóta volt egy vezetőségváltása Mohozban Árpita azóta terméke vagyok kirendeltség vezető. Tehát, hogy sok minden változott az elmúlt két évben, de hogy menjünk ezen akkor végig, ha lehet. Ne nézzetek rám. Te vol ti voltatok ott? Mindig mindig szoktunk ezen nevetgélni a srácokkal, hogy amúgy ők

Régebb óta MSZ alkalmazottak, mint én. Hogyha ha távolabbról lehet indítani ezt az egészet, Máté szerintem már mondhatom, hogy 40, nem 40 éve nem elmondhatom a hallgatóknak, hogy 40 éve üzöd a Tis Tiszató, mint sport címszóval. Én lassan 10 éve vagyok jelen, tehát sok mindent megéltünk, átéltünk, de azt szerintem elmondhatjuk mind a ketten, hogy nagyon szeretjük ezt a ezt a vízteret, folyó tározót új Alana, és ez a

Célunk hosszú távon, hogy itt legyünk, maradjunk és ezt olyan szintre tudjuk emelni, akár horgászati oldalról nézve, akár bármilyen más turisztikai oldalról nézve, hogy ez kimagasló legyen, és ne az a vadkelet feeling legyen meg egy Dunán túliembernek sehogy lejött. És ehhez azt gondolom, hogy a Mossnak megvan a megvannak a lehetőségei. Ühüm. Tehát azért mégis csak egy nagy erőszervezetről beszélünk, ami ugye a közfeladatellátási oldalról is mondjuk úgy, hogy

Meg van támogatva. És a MOHnak igenis kiemelt a Tiszató. szeretnénk én talán mondhatom azt, hogy azért kerültem oda. Ugye rólam azt tudni kell, hogy én eltöltöttem egy közel 20 évet az akadémiai szférában, tehát én el eredendően ökológus vagyok, aztán egy egyetemi tanszéket vezettem még mielőtt átjöttem volna a MShoz. Ez ez ad egy szemléletet az embernek, és ez a szemlélet az nem arra vonatkozik, hogy mi itt gazdasági

Szempontból ki akarjuk az egészet zsákmányolni és le akarjuk nullázni és rabolni, hanem sokkal inkább arra indíttat minket, engem is, meg egyébként a kollégákat, akik egyébként már régóta gyerek kicsi gyerekkoruk óta ott élnek, és ezért csinál ezt csinálják, ez a szívük, ez a lelkük, és ez egy azt hiszem, hogy talán meg tudtok erősíteni benne, hogy egy kicsit rám is átragadt ez a ez a magamnek érzem ezt az

Egészet. Tehát azt szeretnénk, hogy fenntartható, minél inkább fenntarthatóan az ökológiai rendszer dinamikáját lekövetve, illetve adott esetben, hogyha mondjuk valamilyen élőhelyfejlesztési projektekkel meg tudjuk támogatni a dolgokat, akkor segítve ezt a ezt az egészet fejleszteni, de úgy fejleszteni, hogy nem nem a gazdasági haszon a lényeg, hanem az, hogy hogy a halaknak meg a víznek ez ez jó legyen, meg az ott élő embereknek természetesen másodsorban, vagy elsősorban, nem is

Tudom. Tehát ezt nem lehet azért így szerintem rangsorolni. Tegyük hozzá azt is, hogy most a adás első részében kicsit ilyen pesszimistán lehangoló, merretatízható dologról beszélgettünk. Szerintem van egy nagyon jó alapunk. Gondolok Mátéra meg Rámoki a előző halgazdáknál is dolgozott, illetve van most egy nagyon jó fiatalos csapatunk, és ezt a kettőt összegyúrva az elmúlt elhangzott pesszimistább vonulatból úgy gondolom, hogy megvan minden tudásunk, akaratunk és a Mohos által

Az eszközünk is ahhoz, hogy ebből kibillentsük vagy tovább vigyük magasabb irányba. Tehát most akkor gyakorlatilag egy picit könnyebb lett a helyzetetek azáltal, hogy közvetlenül a mohosz vette kezelésbe a vizet, tehát hogy nem egy külön szervezetként kezelitek, hanem ugye az előtt halgazdálkodó cég is egy speciális jogállású tagja volt a Magyarországos Horgánysszövetségnek. Azzal, hogy most ugye egy kirendeltséget üzemeltett maga a mohosz, én úgy gondolom, hogy sokkal több ajtó

Nyílt ki előttünk. Ugye azt nem említettük, de hogy a előző halgazdálkod alatt kialakult állomány dolgozik most is. Tehát, hogy igaz, én 10 év mondtam, hogy 10 éve vagyok itt a a Tiszató tekintetében, de talán így is az egyik legfiatalabb kolléga vagyok. Most RP jön utánam talán, de hogyan annyira összetartó csapat van, és olyan jó mag alakult szerintem ki, akár halőri, akár a biológus és a az irodán

Dolgozó kollégák közt, hogy ezt a tudást szerintem tudjuk tovább vinni, és mondom a Mohoszáz egy jó erős eszközt tud biztosítani a továbbiakban. azért ezt a MOS is meglátta annak idején, hogy erről a bázisról, erről a dolgozói körről nem szeretett volna lemondani. Tehát ugye azt mi megkaptuk annak idején a lehetőséget, hogy mindannyian, akik szeretnének dolgozni a Mosszérában, a Tiszatóért megtehetjük. Ö mint ahogy Benedek mondta, nekünk ugye ez

Szívünk, lelkünk, ez a ez a az életünk, ez nem csupán egy munkahely a többségünknek, ha ott ott élünk, ott lakunk, a horgászokkal is elég közvetlen a kapcsolatunk, a vízzel is mindennapos, és látjuk azokat a változásokat, amik esetleg nem kedvezőek, látjuk azokat a amiken változtatni kell, és igazából ezt a ezt a néhány éves tapasztalatot, amit úgy nem is annyira a kevés, mert tehát reméljük, hogy a jövőben tudjuk

Ilyen formában kamatoztatni, és úgy látjuk, hogy ez a szakmai irány ez ez most nagyobb hangsúlyt fog talán kapni, vagy több teret, hogyha lehet így mondani, mert igazából ez elítélve nem volt sose, csak a lehetőségek nem biztos, hogy mindig egyformán adódnak. Nyilván sokszor van az, hogy mi is kapunk építőkritikát vagy bármit, hogy ezt kellene csinálni, azt kéne itt kotorjunk, ott kotorjun. Nem építő mindenfé. De de ez sokszor

Ugye az van, hogy nem lehet azt mondani rá, hogy jó, nem vettük észre, vagy látjuk a feladatot. Sokszor az abból adódik, amit már ecseteltünk most is a műsorban, hogy több szempontnak meg kell felelni több iránynak itt akár a vízkészletről, akár az ökológiai érdekekről. És mondhatom ezt, mint biológusok, hogy hogy azért nem vagyunk hajlandóak az ökológiai szempontokat se háttérbe szorítani. És mi ebben azért a mind a nemzeti

Parkkal vagy az olyan szakmai szervezetekkel, akik ugye ilyen eszmék mentén ítélnek meg egy munkát, vagy egy fejlesztést, partner vagyunk és tudunk érvelni egymással meg beszélgetni, tehát nem vagyunk annyira fanatikusan egy irányba eltorzulva, hogy mondjuk csak pontyal nyomjuk tele a Tiszatót. Már nyilván az a legtöbbet telepített halunk, de de azért ott az egészséges egyensúlyt, azt mindenben igyekszünk megtalálni. Beszéljünk egy picit a halállományról, mert ugye most már az

Egyre inkább kiderült számunkra, hogy hogy iszonyat mennyiségű hal van a Tiszatóban, meg hogy elég diverz azért, tehát mondjuk a Balatonnál például sokk a diverzebb 50 pluszfajja 50 plusz pontosan nem tudom 50 így amit mondjuk beleszámítva a történelmi időket is azon a területen olyan 60 faj lett leírva ez beleértve a ritka tokokat amit már most hát ezért ezt igen tehát árnyaljuk egy kicsit az 50 az szerintem egy

Korrex pluszal Igen. Ami ami rendszeresen előfor. Tehát ugye Magyarországon 92 darab halfajit tartunk számon, ha jól nagyjából 100 körül, de lényegtelen. Tehát hát a 92-es 100 körül van szó. Igen, az teljesen tehát meg ilyen gyakorlatilag ez ilyen napi szinten mutat növekedést. Igen, csak mondjuk pisztán galóca, nem tudom mi a tököm az nyilván nincs benne, de nagyjából minden más, ami azon a szintájon élhet. Ugye alapvetően ez egy

Folyóvízi, állóvízi hibrid rendszer, egy ilyen szegélyzóna ökológiai értelemben, és ezeknek a diverzitása az jellemzően mindig nagyobb, mint a csak tisztán ilyené, vagy a csak tisztán olyané. Ebből adódik ez a fajgazdagság. Ugye összevetettétek az előbb a Balatonnal, ott ugye ilyen 33-34 halfaj él. Az egy álló vízvízt, tehát ott ott nincsenek nincs az a fajta élőhelyi diverzitás, mint a Tiszaónál. És ebből ebből kifolyólag nincs annyi faj, de tehát

Ilyen ilyen módon meg igazából ennek az összevetésnek különösebben nincs olyan szempontból nagyon jó és szemléletes, hogy hogy felhívja a figyelmet arra, hogy ez ez egy nagyon komoly természeti érték. Más más szempontból meg alma és a körte esete. De hogyha horgászati oldalról nézzük abból a szemszögből, akkor is elmondhatjuk, hogy mind a ponty, mind a harcsa most ezt a kettőt, vagy akár a süllő, kősüllő most itt a VB

Kapcsán is lehetett látni, hogy bár az szerintem egy kicsit specifikus helyzet volt itt. ilyen alacsony vízállás mellett azért a halak nagyon az élő szakaszra voltak összes szűkítve, de hogy meg a balin, ami szerintem még nagyon erős a tiszató balin volt, tehát igen jó a ha ilyen olyan nem biológus válasszal kéne élnem, akkor jó a halálom. Ennyi. Nektek egyébként, mint kirendeltség, milyen területek vannak, amikkel foglalkoztok így napi

Szint? Most nyilván csak így címszavakban, de hogy merthogy arról beszéltünk, hogy a hogy mennyi mindenkivel kell együttműködnötök, de mi a ti feladatokotok egyébként? minden, ami a halgazdálkodással kapcsolatban van. A telepítéstől, az élőhely fenntartás, az élőhely fejlesztés, a halőrzés, a halbeszerzés, a horgászoknak az ügyesbajos dolgai. Voltak már ugye itt az építő és kevésbé építő kritikák. Mi mindenre válaszolunk egyébként. Tehát hogyha bárki bármivel megkeresi a kirendeltséget, mondjuk például

A tiszatokacmos.hu H cím mi nincs olyan, hogy ne válaszoljunk. És hát én nag, tehát ez az, amikor ö nem tudod igazából megfogalmazni, hogy miért dolgozol 16 órát egy nap. Ö de folyamatosan egyszerre három-négy szálon futnak az események, mert egyezteted a horgász helykialakítást, de közben jön egy telefon az egyik kikötőből, hogy ott nem tudom én, a az osztrák vendéghorgászoknak van valami ügyes bajos problémája, segíteni kéne megoldani. Ö

De közben a halőrök is kint vannak, és szintén mondjuk egy egy 300 kg-t fogó 300 kg kárásázt fogó román társulattal próbálnak szót érteni. Tehát így így így vannak ilyen. És még a a reklámit ha megfog fogjam meg, mert ugye november 20-án lesz a harmadik tisztavi horgászfórum, ugye, amit megszervezünk, visszacsatolva Árpinak a a hogy mindenkinek válaszolunk és mindenkinek szeretnénk ugye kedveskedni, tehát hogy a pont a Tiszatavi Horgászfórum

Is erről fog szólni, meg erről szól most is egyébként. Igaz limit által lehet rá jelentkezni, mert nem férnek el többen az okocentrumba de meg van nyitva. online regisztráción keresztül várjuk a horgászokat, és különböző adások lesznek majd, ahol kérdéseket is tehetnek fel, és bízzuk benne, hogy közelítünk egymás, illetve ezeket közzé is teszitek utólag felvételről. Ezt én megnéztem az előző kettőt, ha jól emlékszem, egyet biztos. Szóval, hogy ja,

Ezek tök jó kezdeményezések egyébként szerintem. És hogyha bárki úgy érzi, hogy hogy k ne ne lenne elmondva, akkor ezeket nézze meg, mert ott el van mondva általában, hogy mi történt. Mondtátok, hogy van élőhely fejlesztés. Ez mit jelent? Hogyféle felé? Súlyonvágás. Az élőjfenntartás. De na ezt is se tudod. De nem, nem, mert tehát sok ezzel kapcsolatban most elsősorban ötleteink vannak. Ühüm. Ezek költséges dolgok. 6-700 millió Ft-os tételekről

Beszélünk. És hát szeretnénk erre a későbbiekben EUs forrást bevonni. Vannak erre jó keretek. Ühüm. Ö most például nyitva van egy Maho Plus forrás, ami aminek a maximális pályázati kerete nem tette lehetővé azt, hogy például a az Apotán csináljunk egy ilyen rehabilitációs projektet, illetve nagyon sok esetben ezeknek a kiírásoknak olyan feltételrendszere van, például nem szabad benne kotorni, ugye, amit nem tudunk tartani, mert mert egy ilyen jellegű élőhelyben

Hely élőhelyen igenis a kotrás az egy az egy élőhely fejlesztési tevékenység, hiszen olyan mederanyagot kellene kiszednünk, ami 30 éve nem volt ott. És az az gyakorlatilag azért romlott le ez az egész, mert oda odatöltötte a folyó, és hogyha azt ott kiszedjük, és mondjuk kialakítunk egy olyan rézsűt, amit adott esetben elvettünk fűmaggal, azzal gyakorlatilag megint csak ívóhelyet tudnánk kialakítani. De mondasz ilyen konkrét ötleteket, hogy mondjuk oké, most

Volt az a rézsű kialakítása és bevetése füvel? Ez ez ez az apotai részen szerettünk volna egy ilyesmit megvalósítani. Aztán mondjuk a kékesi kanyarnál szerettünk volna az egykori foggazdálkodás hozz hasonló vízkormányzási lehetőséget kialakítani. Ez e nekünk semmit nem mondott. Máté elmondj egy a tutká közel vannak kubikok, amik a folyóval párhuzamosan ezek mesterségesek, mivel munkagödrök. Ott egy viszonylag alacsony fekvésű ártér van, ami azt jelenti, hogy egy kisebb áradásnál

Is kilép az ártérbe, és ott azért megvannak azok az ívási feltételek, amiket emlegettünk, hogyha ritkán is, meg rövid ideig is, de a halak sok esetben le tudnak hívni. És a fejlesztés arra irányult volna, hogy ez az időintervallum, ez a teljesen a természetre van most bízva, vagy a vízügyre, vagy bárki, aki a vízmennyiséget szabályozza, és hogy egy picit ebbe bele tudjunk folyni, mert nem biztos, hogy ez elegendő

Idő arra, hogy kellő ideig kintáljon a víz, hogy az ikra kikeljen, vagy vagy a kikelt ikrából megfelelő erősségű ivadék fejlődjön azzal, hogy vissza tudjon vonulni a vízzel. És erre való időt szerettük volna úgymond rendelkezésre bocsátani a halnak. Magyarán, ha kiszökik a víz, akkor egy szinten megállítjuk, és ha a folyó elkezd apadni is, akkor mi meg tudjuk itt ezen az ártéren tartani. Ez ez lett volna az egyik

Irány, illetve hát ugye ezek a úgymond ívóhelyeknek a köre, mert amiről beszéltünk, hogy ez a élőhelynek úgymond leromlása, vagy ez a szukziós sor, ez meg az árvizek elmaradása, ez ezeket az ívóhelyeket nagyban sújtja és nyilván telepítünk halat, ami szintén érintettünk, de egy természetes szaporulattal semmilyen telepítés nem ér, az nagyon hosszú időre tudja biztosítani az utánpótlást. És úgy látjuk, hogy azért hosszú távon ebben van megoldás, hogyha azokat

A természetes szaporodási feltételeket igyekszünk biztosítani a halaknak, amennyire ebbe bele tudunk avatkozni egy ilyen, tehát ez nem halastavi környezet, hanem horgásztó, hanem egy adott terület, akkor akkor ez lenne a hosszútávú megoldás az utánpótlás biztosítására. A másik kritikus az alacsony víznél az, hogy hova húzódnak be ezek a halak, meg hova tudnak levonulni. Ugye beszéltünk a csatornáknak a tisztántartásáról, de vannak olyan belső területek, a Tiszató területe teljes egészében

Tele van régi medrekkel, amik mélyebbek, és ezek befogadják ilyen kisvízállásnál a a tározótérbe a halat. Mondjuk egy részük nyilván kimegy az élőtiszára, de egy részük bent marad, és akik bent maradnak, azok nem mindegy, hogy milyen feltételek között maradnak bent. Tehát ezek, hogyha fel vannak töltődve úgymond veszélyes iszappal, szervesanyagban felhalmozott iszappal, amik mindenféle mérgező gázokat képesek termelni, amik a halak számára az élettel összeegyezhetetlenek, akkor ha az a

Mindenképpen az az irány kell, hogy ezt a kockázati tényezőt mérsékeljük vagy megszüntessük teljes egészébe. Ezzel csak úgy hang egy kicsit vízügyeskedve megjegyezni, hogy picit a tározott vízkapacitást is lehet növelni. És ezáltal olyan élő helyeket, illetve olyan terelő helyeket tudunk biztosítani a halaknak, amikor kisvizes időszakba is át tudnak vészelni. Ez a bekerülő rengeteg hordalék, ez utána átmegy, tehát ezt úgy kell következni, hogy kiássák, kiviszik a zsidip alá,

Ott ledobják, és akkor amiről lent panaszkodnak, hogy nincs elég hordalék, akkor az oda átkerül. Nem, sajnos a gyakorlat nem ezt mutatja. Ö de ezt Tisza Tavon egyébként nagyon nehéz is lenne, illetve iszonyatos költsége lenne ennek a kivitelezésének. A fenntartó kotrások mederanyaga az többnyire ott szigetekként manifesztálódik a tóban, tehát ebből lesz. És ezek amik aztán visszamosódnak idővel. Hát egyrészt nyilván Ühüm. Még valamit hozzá akartam. Igen, annyival akartam

Kiegészíteni, csak itt az élőhely fejlesztésé azért azzal azzal is legyünk tisztában, hogy lehetnek bármilyen terveink halgazdálkodási oldalról, de maga a Tiszató, hogyha most nem jogászkodni akarok itt, de vagyon gazda a legfelsőbb pozícióban a köti vízig. Mi vagyunk halgazdálkodási joggal rendelkezők. Emellett ott van a Hortobány nemzeti park meg a vízirendészet és még akkor már hialak nem beszéltem de hogy tehát nekünk is, hogy bármit, hogyha egy egyszerű horgászet

Szeretnénk létesíteni, nem az van, hogy reggel felkelünk, kimegyünk és akkor megcsináljuk, hanem iszonyat hosszú procedúrákon keresztül kell kell kell menni azon, mert ugye az előbb említettek alapján, hogy milyen területen vagyunk, ezeket nekünk is ugyanúgy végig kell járnunk, és egy ilyen élőhelyfejlesztéshez ezek is hozzájárnak vízjogi engedélyes terv kell hozzá, tehát azért az nem egy egyszerű horgászok szempontjából mondjuk az elmúlt 20 évben, hogy alakult a Tiszató horgászat szempontból?

Több hal van kevesebb, több lehetőség kevesebb. Hogy néz ez ki most? Hát valószínűleg a csökkenő tendencia, amit mi látunk, ha [sóhajtás] felti előadásokat nézzük, illetve a horgásznapok számát, amit a korábbról számoltunk, egy stagnálás van már szerintem olyan három-négy éve. Ühüm. Ühüm. Covid volt egy kiugró. Onnantól kezdve pedig van egy ilyen egy ilyen átlagszám, amit hozunk minden évben. Alállomány tekintetében kollégák jobban látják, tudják meg monitorozzák ugye elég

Gyakran, de én azt tudom mondani, hogy változik és és változik ugye ahogy az élőhely egyébként a most ha változik, az azt jelenti, hogy csökken a halsűrűség, növekszik, átalakulnak a halfaj inkább erről van szó, hogy a az arányok átalakulnak. a biomassza az az közelállandó az, hogy hogy ebben mennyi a bus na jó. Hát kerülgetem én itt a forró kárát. Kerülgetem én itt a itt a professzor, tehát ő

Fog a busáról beszélni, de de nem szabad eltagadni, hogy a halbiomasszának egyre tetemesebb része a Tiszaónál a busa. Ms nyilván tehát itt ezt nem szeretnénk tétlenül nézni ezt a ezt a ezt a dolgot, ezt nagyon fontos elmondani. Viszont itt nagyon megint csak nagyon sok szempontrendszert kell figyelembe véni venni. Mert Máté nagyon sok busát tudnának fogni, de azt valahogy kezelni kell, ártalmatlanítani kell, arre nincs felvevő piac. És

Ezeket a ezeket mind-mind ki kell dolgozni és hát helyenként az ember falakba. Nekem van egy megoldási javaslathívá akartam tenni a néző nekem van azt én mondom én a politikailag inkorrekt megoldásomat. olyan hogy mondjam bátor vállalkozókat keresünk, akik bus húsfeldolgozással szeretnének meggazdagodni, mert nagyon jó ellátásban tudnának részesülni. Igen. Kitűnöm hidegvizon a legyát tiszta. Ha valaki szeretne egy tuti bizniszt, akkor most itt a itt a lehetőség én a

Én megoldás javaslatom az 70-es években állítólag azért futott fel Magyarországon a busat termelés, mert irgalmatlan mennyiséget adtak el belőle a közelkeletre, merthogy a muszlim étkezés volt egy a muszlim étkezésben, a halál, ami a az arab kóserben ugye az az előírás, hogy olyan halat lehet enni, ami növényevő és pikkelyes. növényevő és pikkelyes és nem tudom tehát oda valahova irány irány környékére adtak el iszonyat mennyiségű busát tehát hogyha

Betelepítesz rengeteg közel keletit azok megehetik el lehet szállítani a busahúst mielőtt itt elkezdeni mesterséges mt ezt azért nagyon ne errőltessük mert a az alsó tiszán ott ugye a a nagy b így van a nagy b gyár rom annak ugye azt most építik is de már valami valamilyen része működik is. és igen elég komoly mennyiségű távolkeleti érkezett. Akik egyébként akiknél egyébként nagyon népszerű a horgászat, viszont egy teljesen

Más na holk ezek teljesen más horgászati kultúrával rendelkeznek. És hát a a Csongrád megyei kollégák azért elég sokat panaszkodnak arra, hogy a a nyelvig álltak a legkisebb gondok. Igen, erről ott hallottunk, amikor nem voltunk a Metódféder vébén, illetve én most amúgy is többször voltam Szegeden, és úgy, hogy én Budapesten a kínai negyettő szomszédságában lakom, úgy is döbbenetes volt a Hát de itt már Pilis Maróton, ahogy szintén

Nagyon sok busa van, ott szoktak busafogó versenyt csinálni. Ezt most már évek óta a távolkeletiek nyerik. Az itt élő távolkel kínai Busistennek hívjuk azt a csávót, aki szinte mindig megnyeri. Na de térjünk vissza a Tiszatóra és a busára. Lesz-e ökológ vagy hogy van? Milyen van valamilyen célú ökológiai célú szelektív tehát ez ez működik egy kollégát is. Igen, igen, igen. Tehát a azt gondolom, hogy a Máté a

Legprofibb ebben a beszél Máté kérlek, mert valószínűleg nem csak én vagyok az országban az egyetlen olyan, aki horgászattal foglalkozom, hogy nem feltétlenül értjük, hogy hogy működik. Azt tudjuk, hogy kéne csinálni, merthogy egy hatékony módszer, de hogy mi ezzel a helyzettel? Bocsás meg, egy időkeretet adj neki, mert elég sokat tud erről beszélni. Hogy a busárról megyünk négy percben össze tudod fogni. Négy percben. Na hát megnézem, miérre jutok

Négy percbe. Tehát ugye azért mi ezt az ökológia halászatot már korább algazdálkodónál elkezdtük, és azért egy erős hát egy évtizeddel körülbelül, hogy elég intenzíven csináljuk. Nyilván első körben a törparcsára fókuszált, és most már egyre nagyobb fajsúlyal a busa. És itt valóban a busát azt úgymond a szerződéses halászok közül, mivel én az is vagyok így másid állásban, én szoktam gyérteni talán legintenzívebben. Itt ugye az egyik az, hogy

Hagyományos eszközöket használunk és ezeknek az ismerete vagy alkalmazása nagyon hatékony tud lenni, de ezt úgy kell csinálni, és a de az itt jön, hogy közben a kifogott halat majd el tudjuk helyezni. Tehát ne az legyen, hogy nyáron megfogom a 40 fokba, hirtelen nem tudjuk hova vinni, és két óra múlva már csak a szagát érezzük. Tehát erre is gondolni kell egy turisztikai helyen meg egyébként is ne ne

Ne zavarjuk a horgászokat sem lehetőleg és mindenek előtt az őshonos halállománynek árosítsuk vele mert ugye ez csak az idegenhonos inváziós fajokra vonatkozik aki ebben egy pici rutint szerez vagy kiár a vízre akkor az úgy látja hogy azért bizonyos kompromisszumokkal de azért meg lehet [torokköszörülés] ezt valósítani de de van még benne hova fejlődni és itt Itt minden irányba kell gondolni, mert nem csak az, hogy hogyan fogjam meg

Én a busát és mit csináljak vele, hanem bizonyos toleranciára van szükség a horgászok részéről is. Ez a busa egyébként nagyon érzékeny, nagyon ijedős hal. Akár a radarokról beszélünk, akár a nagy csónakokról folyamatosan mozgatja őket a folyó. Nyilván vannak felkapott helyek, amiken előfordul, de hajlamos percek alatt odébe állni, és néhány kilométerre megy. Most nyilván, hogyha ott horgászik valaki, és ott van nagy tömegbe busa, akkor nem fogom őt

Hálóval körbehúzni. Ön is nagyon odafigyelek rájuk, de nyilván ez ilyen oda-vissza működik, azért az a cél, hogy ne károsítsuk őket. De a jövőben ezt mindenképpen szeretnénk egy kicsit intenzifikálni ezt a ökológiai halászatot, és az elmúlt évek tapasztalataiból egy olyan megoldásra törekszünk, ami még hatékonyabban tudja majd eltávolítani a vizeinkből, mert sajnos azt látjuk, hogy a szaporodása mára nem kérdéses. Rendszeresen találkozunk Busaivadékkal és hát ha meg [torokköszörülés] a

Számokból meg a számok. Így van. Tehát ugye ha azt vesszük, hogy a az említett szánszennyezés a busárból mennyit elvitt és gyakorlatilag olyan gyorsan visszanépesült a Tisza vele, hogy nem győzünk csodálkozni rajta, akkor azért bízunk benne, hogy de a jövőben ezen nagyon komolyan kell foglalkozni és fogunk is. De hogy működik? Bocsáss meg, visszakanyarodhatok egy pillanatra oda, hogy mit mit ad a mohosszatiszatónak, vagy vagy mi milyen lehetőség van

Ebben a dologban, hogy most már a mohoszatiszatónak az idézőjelbe halgazdálkodó gazdája. Például ezt a kérdést ezt sokkal hatékonyabban és talán sokkal nagyobb forrásallokálással lehet megoldani ezt a busakérdést. Így ebben a jelenlegi felállásban. azon dolgozunk Mátéval, és ez az egyik első intézkedésem volt kirendeltség vezetőként, hogy még gyakorlatilag még a a szabadságon voltam, tehát azért augusztus 15-étől vagyok megbízva a kirendeltség vezetésével. Nyilván régebb óta ismerjük egymást, meg dolgozunk

Együtt, de még éppen Norvégiában voltam koncerten, amikor írtam egyet Máténak, hogy na figyelj, akkor az lenne az egyik első dolog, hogy hogy akkor erre a busa kérdésre egy stratégiát össze kellene hoznunk. Ez készül. Na de hogy működik ez? Mi mi az, hogy ökológiai célú halász? Hát hát most azt kell azalatt érteni, hogy jogszabály lehetővé teszi bizonyos eszközöknek a használatát. Ugye a szerződéses halász egy megbízású szerződésben megállapodik

A halgazdálkodóval. A kormányhivatal mindezt úgymond jóvá hagyja és hogy határozatban engedélyezi számára megfelelő képesítések birtokában. Az eszközök köre az ebben meg van határozva. Tehát itt is van egy olyan hálót használunk alapvetően és varsát, nagy méretű varsát a busagy érítéshez. A hálónak ugye több verzióját, az állítottat, sima kopoltyú hálót vagy nyakzóhálót, tükrös hálót, illetve a nagyméretű fenékvarsákat. Van egy olyan szemméret, amit minimálisan meghatároztunk. Ez azért van, hogy

A fiatalabb korosztályú halakat vagy a keszegfajokat átengedje, és őket gyakorlatilag anélkül, hogy károsítaná, már nem is fogjuk meg. Nyilván a nagytestű halakat még mindig meg tudjuk fogni. Itt pedig arra összpontosítunk, hogy lehetőleg olyan területrészen használjuk ezt, ahol mondjuk kevesebb ponty vagy harcsa tartózkodik. Ezt nem lehet teljesen kiszűrni, de azért azt megfigyelhető, hogy ezek a nagy rajokba mozgó mozgó busák, hát nem mindig szeret vegyülni a ponty, vagy

Egy idő után kicsit eloldalog mellőlük, és hogyha koncentrikusan vagy célirányosan ezekre a rajokra tudunk fókuszálni, akkor a szelektivitás is egész jól megvalósítható, mert ezeket a busarajokat halászuk célirányosan. Gyakran emlegetett példa az amerikai Észak-Amerikában zajló folyamat. ők jóval előttünk vannak ebbe mind a probléma súlyosságába, mind a feláldozott pénzbe is forrásra. Nyilván azért követjük őket, mert meg nekünk is le kell vonni a megfelelő konzekvenciát. Itt hadd vessek közben

Annyit, amit mindig elmondok ilyen esetekben, hogy azért ők dollár milliókban kifejez lehet, hogy inkább milliárdokban kifejezett mennyiségű pénzt fectek a busát tanításba, és mind a mai napig nem jött össze nekik. Igen. Úgyhogy tehát ez ez azért messze van attól, hogy így egy ilyen csettintésre megoldjuk, mint Thanos. De de talán a magyar lelemény, vagy én nem tudom, ebből lehet mondják kommentekben meg mindenütt, hogy kiskörei gát vagy erőműnél

Ott van rengeteg bus a nyáron. Miért nem? Az az egyébként nagyon brutál. Igen. Valóban szeretik ezt a friss vizet és a nyári időszakban összegyűlnek. Azt kell róla tudni, hogy alapvetően az a gát koronának az alsó része esik. Tehát szoros értelemben nem a Tiszaó területe. Viszont a Tiszával általánoságban foglalkozunk, főleg ha mohószinten gondolkodunk. Viszont az egy üzemi terület, amit többször meg kíséreltünk már engedélyeztetni itt a halászatot. Az

Van, hogy tehát ez egy vízügyi üzemi terület, az egy pályázati forrásból megvalósított hallépcső és és amúgy veszélyes ott dolgozni, tehát azt azt tegyük tegyük hozzá. Igen, pedig ez volt az indoklens, hogy azért ott ha bármi olyan dolog történik, ott hiába vagy bátor, ügyes és igen ott szakavatott ember vagy, de ott azért van van rizikó. Igen, merthogy ugye nagyon sokan ott megállnak, nézelődnek és látják, hogy iszonyatos mennyiségű

Bus. Így van. higgyétek el, hogy máshol is. Tehát ez ez sajnos az ott látványos, ott lehet látni. A víz víznek van egy olyan tulajdonsága, hogy hogy nem látjuk, hogy mi van benne, meg mi van alatta. És és tényleg viszont ugye most már egyre több embernek van harradarja, ne adj isten lifecopes szonája, hogyha egy ilyen eszközzel belené a vízbe, vagy mondjuk egy mintavételi eszközzel belenézünk a vízbe, akkor

Akkor azt tapasztaljuk, hogy igen, az ott a jéghegy csúcsa. Aha, pontosan. Tehát ez tipikusan a döglött kagylóeektus, amirőről beszéltünk, hogy fel van kapva. Vannak időközönként emberek, akik idejönnek jó marketing hátel egy-két időszakra, aztán eltűnnek és felhypolnak dolgokat. [sóhajtás][zihálás] De nem, tehát a jéghhegy csúcsa az a az a rész ott ugye az van vele, tehát nyilván máshol ez a az, [torokköszörülés] hogy mennyire zavarjunk másokat, vagy ne zavarjunk,

Ugye hát az ökológiai folyosó szerepét sem szeretnénk teljes egészében gátolni, mondjuk azzal, hogy lezárjuk, mert azért van, tehát az őshonos fajoknak n nem a busa miatt, de azért azt korábbi vizsgálatokból láttuk, hogy használják az őshonos fajok is. őket se szeretnénk zavarni, de tényleg más terület részen ez zajlik. Tehát ez a ez jelenleg is most éppen itt vagyok, de holnap már ilyenkor a a vizel leszek valószínűleg, és

A a busákat nyírom, tehát gyapálom őket. Igen, majd egyszer egyszer, hátha össze tudjuk hozni. Mondjuk úgy, hogy kimegyünk majd egyszer veled csinálni. Hát ez egy ez egy ez egy nagyon komoly majd nem azt mondtam, hogy élmény, nem ez egy kőkemény munka. Aha. Tehát én most voltam, voltam k voltam voltam kint voltam kint mát. Én én én bolond vagyok egyébként ilyen szempontból. Persze Norvégiából jársz koncert olyan az

Egy másikból. Elég sok szempontból, de most ez nem ide tartozik. De most jó pólót vettél fel legalább, ugye? Igen. Nem, most nem szörnyes, most halaspólóan vagyok kivételesen. Szóval ez egy ez egy nem véletlen volt ez külön szakma. Ma is egy külön szakma. Ú igen, tehát ezt [torokköszörülés] nem úgy működik, mert mert volt ilyenről szó, meg volt ilyen ötlet, hogy tök tök sokan szívesen csatlakoznának ehhez az egész

Történethez. Nem véletlen kellenek ehhez képesítések meg vizsgák, meg rutin, meg szakértelem. Tehát ez ez egy ez tényleg egy külön műfaj. Van is ilyen kritika a mohossz modern mohosszal kapcsolatban, hogy kinyírta a halászszakmát. Ugye azáltal nem nyírta. Jó, igen, de hogy ugye, hogy [torokköszörülés] lobbiztok azért, hogy ne legyen kereskedelmi halászod. Na mindegy, hogy az tök jó, hogy még vagytok páran, akik értetek hozzá, és hátha tudtok még további

Embereket is. Egyébként ebben az a vonzata is megvan ennek az ökológiai halászatnak, hogy egy ilyen kulturális átörökítés, tehát ezt a halászati hagyományokat mi, akik ezt csináljuk, ezek ott is olyan halászok vannak, korábbi Tiszai, körösi halászok akik akik hagyományos halászatot folytattak. az eszközöket is még magunknak készítjük. Tehát ez tulajdonképpen a az eszközeink nagy része ez úgy néz ki, mint 200 évvel ezelőtt, csak az anyagok másak. Ühüm. Nyilván

Itt a bushalászat intenzifikációja érdekében ezt egy picit újra kell gondolni, de alapvetően ezeket a hagyományos értékeket is átörökítjük. Tök jó. Most szó volt arról, hogy mi az, amit kivesztek a vízből. Most beszéljünk egy picit arról, hogy mi az, amit beletesztek. Telepítések. Ugye mondtátok, hogy a ponty azért az elsődleges, de milyen telepítés? Milyen pont? profil egy ösztet a Tiszaó halgazdálkodási terve a pontyon kívül tartalmaz még csukát, süllőt,

Balint, compót, kihagyok valamit. Elég sok pontyot rakunk egyébként a Tiszatóba. Változni fog most a halgazdálkodási tervünk. A jövő évben ugye sok sok kritikát kaptunk olyan szempontból is, hogy nagyon bonyolult például a horgászrend. A horgászrend ugye az a halgazdálkodási tervnek egy melléklete, tehát azt is azt is az ugye alapvetően a halgazdálkodási hatóságnak látnia kell. És már kész vagyunk a 27-es horgászrenddel. Miért bonyolult a horgászrend? Hát mert olyan

Körmönfontan vannak megfogalmazva a szabályok. Meg sok esetben egy kicsit túl van szabályozva a dolog, hogy hogy ez ez sokaknak nem de olyan, mint a ráckkevei dunaágnak, hogy kábé méterenként vonatkoznak különböző szabályok. Ennyire azért nem itt medencénként, de de de lényeg a lényeg a lényeg, hogy az csak négyféle, az nem olyan rossz, hogy hogy jelentősen egyszerűsítettünk vagy talán inkább érthetővé érthetőbbé igyekeztünk tenni ezt tudni belőle, ami szerinted

Bonyolult volt és mi lett helyette? Nem voltak olyan mondatok, amiket na mindegy. Tehát a rémálmaim több több éjszakán ment erre rá, hogy lefordítsam magyarról magyarra és nem tudom idézni ezeket a lényeg, hogy egyszerűsödött a horgászok élete fog egyszerű. Még nem tehát ez ugye 2027-től lép életbe. Hogy jutottunk el a pontelepíté? meg hogyan van a halgazdálkodási terv és ennek melléklete na tehát ennek a melléklete viszont kanyarodjunk vissza

Ehhez a telepítés dologhoz elég sok pontyot teszünk a tiszatób viszont azt el kell mondani hogy a tiszató az egy olyan élőhely ahol a pontnak helye van én sem szorgalmazom azt hogy mondjuk a Dunának a Budapest fölötti szakaszát pontyosítsuk agyon mert annak semmi értelme sőt ökológiai értelemben de pont se marad ott tehát elmegy szépen tehát nem nem nem hülye Az a hal. Viszont a Tiszató az pontosan egy

Olyan élőhely, ahol a pontyal nagyon jó dolgot tudunk csinálni. Például, hogyha például azt, hogyha tavasszal, és ugye a Tiszatavon tavasszal telepítjük a derékhadat, a leg legnagyobb mennyiségű halat, hogyha tavasszal betesszük a kétnyaras pontyot, ami ugye ilyen huszon pár cen az őszre, augusztus végére benő fogható státuszba, tehát ilyen 35 cm körülire. És nagyon örülünk, hogyha a horgászok minél többet kifognak és elvisznek ebből, és elviszik haza és megesz

Megeszegetik szépen, mert ezzel egyrészt ők élményhez jutnak, másrészt nekünk segítenek abban, hogy minél kevesebb mesterséges fenntartó munkát kelljen végeznie a Tiszatavon. Ugyanis a halhúskivétel az egyik leghatékonyabb tápanyagkivételi módos módosulat. Ugyanezt tudja egyébként a háromnyaras pont is, annyival egyszerűbb, hogy azt már gyakorlatilag azonnal instant lehet fogni, de annak is ugye az ömét tavasszal tesszük bele, és az nem 35 centsé és mondjuk 2 kg körülivé nő be az

Őszi időszakra, hanem közel 4 kgs lesz a tiszatób. Még hatékonyabban kiveszi a szerves anyagot. Pontosan. Úgyhogy azok, akik akik megszokták vádolni a megszoktak minket vádolni azzal, hogy hú, hát a ponty rossz, a ponty gonosz, nem, hát a ponty ott helyén kell kezelni. Tehát a ponty az egy igen hatékony eszköz a halgazdálkodásban. Igen, igen. Hatékony eszköz az üledkezelésben. De valóban egyrészt vannak korlátai, másrészt meg valóban vannak olyan

Vizek, ahova nem indokolt, sőt nem szabad telepíteni. A harcsállománnyal mi a helyzet? Az hogy egy elég legendás sztori felétek köszöni. Jól van, és valószínűleg egyre jobban lesz a klímaváltozásnak köszönhetően. Compónak mi a szerepe? Mert mondtad, hogy azt is telepítitek célzottan. Na ugye elhangzott az, hogy a compó vagy a tározó komoly problémákat tud okozni adott esetben a növényborítás. Na most a compó az egy olyan halffaj, ami a

A kevés olyan halfajok egyike, ami azt kifejezetten szereti. Rettenetesen jól bírja az oxigénhiányt, majdnem olyan jó, mint az ezüstkárász egyébként. És és ezekbe a hínáros vizekbe iszonyatosan jól érzi magát. És ezért tehát az odavó konkrétan és ezért próbáljuk egy kicsit erősíteni a compoállományt. Ö az az olyan helyeken, tehát a nyílt vízzel rendelkező élőhelyeken a compónak hátránya van a pontjal szemben. Viszont ezek ezek ezeken a a hínarasokban

Meg éppen, hogy előnye. Külsülőről. Most megtudtuk a pergető VB-n, hogy irgalmatlan mennyiség van ott. És azt ne nem emlékszem, hogy említetted volna a felsorolásban ott a süllőt mondtad. Süllőt mondta. Igen. Nem, nagyon egyszerű oka van. Egyrészt nem igazán indokolja semmi jelenleg. Ö pont azért, mert Magyarország legerősebb kősülőállományával rendelkezünk, és szerencsére a természetes szaporulat ezt ezt fel fenn tudja tartani. Ez a leg mindig az a legjobb, hogyha

A természetes szaporulat működik. A egyébként a Tiszatavon is a múlt évben megkezdődtek a süllőfészkeknek a a Balaton használt süllőfészkekhez hasonló eszközöknek a a használata. Ö ezzel még egy kicsit kísérletezgetünk, mert itt egy kicsit máshogy működik a dolog, mint a mint a Balatonon. A Balatonon ugye ez iszonyatosan hatékony. Ismerjük, bizonyítottuk. A Tisza Tavon az egy kicsit máshogy működik, de meggyőződésem, hogy hogy meglesz ennek a a helye meg

A módja a halgazdálkodásban. Viszont azt kell látni, hogy a halgazdálkodási terv elkészítésekor igencsak figyelembe kell venni a kínálati oldalt, tehát azt, hogy egyáltalán milyen hal van a piacon. Tehát nálad lehet a világ összes pénze, a nincsből akkor sem tudsz venni. Ü és hogyha a halgazdálkodási tervben szerepel valami, akkor neked arra kötelezettséged van, hogy te azt beletedd a vízbe. És azért nincs mondjuk, ha Tiszató halgazdálkodási tervében széles

Kárász, hol ott a vízbe való lenne, mert egész egyszerűen nem elérhető a hazai piacon. Ragadozók esetében hát kősülőt nem nagyon sokan csinálnak a termelők közül. Mondjuk a Balaton csinál, balatoni nonprofit, de ők ők a saját vizükben, tehát ők abból igazából nem nagyon adnak el semmit, úgyhogy nagyon kev nagyon gondolom a külsülőt nem tudsz nyugat Magyarországról hozni, nem? Tehát, hogy ott ott van egy gyalogidó, értem, hogyha ott

Lenne mondjuk nem tudom ilyen Rábafüzesnél vagy Szent Gothárdon, kibírja azt a száne, hogy raborozókat szoktunk onnan hozni egyébként. Nyilván pontja az az elérhető Kelet-Magyarországon is, de de mondjuk Compóért vagy hát ilyen ragadozó fajokért, akár csukáért is legtöbb esetben Dunánúra jövünk át, mert mert itt van olyan mennyiségben és olyan kínálatban, amiért amit itt tudunk beszerezni. Tehát azért amit mi kihelyezünk, ugye említettem, hogy a csukának jó körülmények között

Nagyon sok a tehát nagyon hirtelen fel tud ugrani az állománya. Amellett, hogy az élőhelyi változások, ez a klimatikus változások sem igazán kedveznek a csukának ez a melegedés. Mellette volt egy petefészek rendellenessége, ami ami egy mikrospórás parazita okozta, hogy részben vagy egészben akár el is tudott halni a petefészek. Ez évenként változik ennek a súlyossága. Ez megint csak a csuka szárványos csukameddősség tombol a hát ez nem specifikusan csak

Tiszató. Ez ez egyébként más vizeken is megjelent, de de igen, volt egy olyan ez jó blik cím lenne egyébként. Igen, igen, igen, igen. Azért próbáltam rajtam mérsékelni, mert lelki szeme előtt látom is, hogy ki lesz fagadva ez a mondat. Felkészült feluka orgiá. a következmények nélküli csuka. De hogy visszatérve adjál még ötleteket szerintem visszatérve a a pontyra, hogy van nálatok egy verseny, az International Wild Carp Cup, az

IVCalleng Challenge, bocsánat, meg nagyon igen, nem készültem erre az adásra sajnos, hogy a hogy ugye ennek benne van a nevében, hogy nálatok van vadponty, ami mondjuk máshol nem feltétlen jellemző. Ez miért van és hogyan alakul? És hogyan véditek, ha véditek egyáltalán? Egy picit a vadpontyra ez tehát itt igazából az, hogy mi számít Magyarországon vadpontnak, azt már nagyon nehéz lenne. Tehát ugye az a legrégebb óta tenyésztett fajunk

És tulajdonképpen az a fenotípus, ami ami mondjuk egy ősi állapotnak tekinthető, az szerintem már nagyon nem jelő [horkantás][torokköszörülés] jelentő. Tehát akkor azt bocs, csak hogy a hogy a nyurgapontyot mondjuk mi sima horgászok ilyen ősponynak, az se az. Ühüm. Nem lehet. Tehát ha valami iszonyatos szerencséd van, akkor belebotlolhatsz. De olyan, ami aminek a genetikai állományát idézőjelben nem kontaminálta soha a semmilyen nemesített, tehát a pontyról tudni kell, hogy

Az egyetlen házíasított halfaj a földön. Magyarországon egyébként 29 tájfajtája létezik ennek a pontnak. Ö, és például az egyik ilyen tájfajta az úgynevezett Tiszai nyurga. Aha. Na, a Tiszában alapvetően az a vadponty, de már az a fajta, amit a Gameebankban meg a fajta fenntartó gazdaságokban tenyésztenek, hát valószínűleg az sem teljesen vadt. Tehát az elmúlt 2000 évben valószínűleg oda is bekerültek olyan allélok, olyan olyan genetikai állomány, amitől már

Nem tekinthető. Tehát ez egy kicit tiszta magyar embernek a problematikája akor Absolút, abszolút. Igen. Tehát ez a de nem ez ez igazság szerint nem is egy nem is egy különösebben lényeges dolog. A ponty az pont ugye mondom már sokadjára jön elő ökológus vagyok funkcionális ökológiába. A pont ponty az ponty az ugyanazt csinálja az összes. Teljesen mindegy, hogy pikkelyes vagy spanyol, mi ez a oldalpikke soros vagy koi.

Ugyanaz ugyanúgy működik. Viszont ha horgászszemmel nézzük, akkor a horgász valamilyen szinten mégis tesz különbséget, hogy mi számít mondjuk vadabb kinézetű pontnak, vagy éppen nem mondjuk a tükör durva tetoválások. Igen, egy egy kőbus sajnos van némelyik piercinggel egyébként. De igazából én úgy tudom, hogy itt ebben a versenyünk esetében itt ez a w ez nem is feltétlen a pontynak a vadságára vonatkozik, hanem a tiszató vadvíz. Igen. Ennyire holisztikus

És mély gondolatokat nem vetettünk a népmegalkotásakor ebbe az egészbe. De de beszéljünk egy kicsit az IVCC-ről, hiszen fontos része a tiszatavi horgász világak vagy ökoszisztémának, vagy nem tudom. Hát mondhatjuk szerintem, hogy ilyen szerelem projekt gyerek, bármilyen szóval is illetjük. Ugye 23-ban egy ilyen kényszerhelyzetbe került ez a történet, miatt úgy gondoltuk, hogy nem szabad megtörnie valaminek. Versenytekintetére gondolok és megéri a Tiszató azt, hogy legyen egy ilyen jellegű

Versenye. Nem szerveztünk a 23 előtt semmilyen ilyen jellegű történetet. Szerintem kevesen is voltak az akkori társulatban, akik úgy mellettünk álltak, hogy hát most őszintén most egy halgazdálkodó, hova szervezzen horgászversenyt. Ráadásul egy ilyen behúzó specifikus témában, ráadásul ennyi napig ilyen nevezési díjal satöbbi, satöbbi, satöbbi. Szóval ott ott ott sokat gondolkoztunk Mátéval, hogy hogym rakjuk össze ennek az egésznek a történetét, de úgy gondolom, hogy eljutott arra a szintre

A verseny. Most az ötödiket fogjuk 2027-ben megrendezni, hogy a versenyzők visszajelzése alapján szerintem jó irányba megy ez a történet. Ugye 23-ban mi húztunk egy olyan merészet, hogy hát 10 kg legyen a minimális mérlegelhető hal, ami azért egy merész húzásnak tűnt, de elmondhatjuk, hogy 23, 24, 25, 26. A top eredményekben nem volt a top ötös súly 100 kg alatt, tehát hogy és akkor az utolsó 26-os évről nem

Is beszélek, ami egy kaotikus verseny volt a szó jó értelmében, de hogy igen, sok sok sok mindenről miér volt kaotikus ezt mire? Hát a számok meg a fogás tekintetében, de tehát ugye alapvetően maga a verseny az egy ugye az ilyen jellegű versenyeket nem halgazdálkodó szokott szervezni. Ez valamikor előny, valamikor hátrány. Mi alapvetően azt gondoljuk, hogy nagyon sok eszközünk van ehhez, akár financiális, akár egyéb más tekintetben nézzük

Ezt. Nagyon másfajta szemmel vizsgálunk egy ilyen versenyt, és hogyha most ne le akarnám egyszerűsítani a válaszomat, akkor úgy gondoltuk, hogy egy ilyen verseny jó hírnevet vissza Tiszatónak, és mint mi, mint halgazdálkodók, ebből tudunk profitálni idézesen. Ö de olyan szintre sikerült eljutnunk benne, hogy hogy most olyan túljelkezések vannak már a 26-osnál is, mert ugye mindig kérdezik, hogy hát miért nem miért nem 100 meg 200 meg 300 csapattal

Indítjuk ezt az egészet? Nagyon egyszerű erre a válasz. Sosem volt ez célunk. Ugye miben specifikusabb ez a verseny, mint mondjuk a balatoni versenyek, itt nincsenek kalodákba zárva a versenyzők. Tehát nem az van, hogy van egy szektor, húztál egy helyet, van egy szektorod, és akkor csak abban horgászhatsz behúzós módszerrel, hanem Mátak köszönhető, mert a a pálya megálmodása az az ő fejéből szokott kipattani, hogy milyen horgászhelyek versenyhelyek vannak

Ugye a verseny során. a legszívat, hogy vannak olyan helyek, amik amiken tényleg több hektár, és itt a vadra válasz, több több hektár van előtted, és akkor mikor elsőnek ül le egy csapat friss húsként egy ilyen helyre, akkor így vakarja a fejét az első pár napban, hogy úristen, mit csináljak ekkora a vízterületen. Hány csapat indulhat? 40-ről indultunk 23-ba, most 26-ban 55 csapat volt. Tehát ezt tudjuk úgy kiszolgálni,

Hogy nagyjából egyenlő feltételek azért két ugyanolyan hely nincsen. Ezt ugye tudja mindenki. A mi belső kapacitásunk ezt bírja, mert egyébként mi ezt ilyen házon belül hozzuk le. Tehát kicsi, kompakt, stább dolgozunk 20 fővel, 20-25 a versenyideje alatt, tehát mérlegelőkkel, mérlegelőkkel együtt és 55 csapat, és emiatt ugye nagyon sokan szeretnének bekerülni, és nem is tervünk, hogy ezt bővítsük. Lehetne fizikailag, meg tudnánk oldani, de nem ez a célunk.

Tehát a vadság az pont, ahogy Mát is mondta, innen jön, hogy ide leülsz és kell gondolkoznod. Szinte sorsára van hagyva, de nem. Tehát azért nagyon aktív a kapcsolata a versenyzőkkel. Nyilván, hogyha bármiben tudunk, segítünk, közreműködünk, egyebek, mármint, hogy a ellátást biz értem ezalatt, de de azért itt vannak olyan helyek, és ez a másik, ami igazán egyedivé teszi, hogy olyan terepet adatizzató, amit máshol nem lehet az országból

Úgy gondolunk ilyen mértékben produkálni. Tehát az, amikor bekerül valaki egy szigetre, és gyakorlatilag 360 fokban meg tudja a vizet maga körül horgászni, és van előtte 50 hetár, hogy most tényleg az, amit Benedek mondott, akarja a fejét, hogy hogy hova hol kezdje el egyáltalán feltérképezni a terepet, akkor akkor rájönnek a versenyzők is, hogy ez ténylegesen arról szól, hogy itt nem a szűk kertek közé szorítva, hanem a szabadság

Érzetét keltve és hát ugye egy olyan természeti környezetben, ami megint csak párját ritkítja. De ülnétek le pontyozni a Tiszavon? Hova mennétek? Én is azt akartam kérdezni, melyik a legjobb hely. És a csónakotok éppen elromlott. Mikor? Hol? Mikor romlott el? Még ez egy dolgot egy egy dolgot még hozzátennék és és nagyon nehéz a pálya. Tehát azért ott olyan tuskósok vannak a víz. Most most az idei év ugye

Sok fotót láttunk a a Tiszatónak a medréről. Meg meg lehet látni az a kicsit közelebb megy ezekhez az ember a tuskókhoz, hogy hogy ott azért egy pár 10 milliónyi hajócsavar azért ott lehet már a halálát. És hát azért egy ilyen tuskósban, mert ahogy az előbb mondtam Máté, hogy van 50 hektár előtte, vagy 200 egyébként, mert van, ahol 200 van, és akkor annak van egy mondjuk az 1egyharmada,

Az olyan tuskós, hogy hogy ott gyakorlatilag azonnal akadsz. Ühüm. Ennek helyen azért voltak már olyan érdekességek pont talán az idei 26-os versenyen, hogy Sarud és a Derzsi egyenes részből sikerült összehúznia, tehát a kétsó oldalon találkozniuk, mert próbálkozak és vannak Igen, de akkor is egy egy egy izgalmas kihívás, tehát hogy nem voltunk ennyire tudatosak a névválasztáskor, de sokan így fog az, hogy nagy kihívás ide leülni, horgászni, egy

Hétig itt nyomni ezt a az ipart, és ugye amiben más hogy ugye nem csak parti horgászhelyeket kell elképzelni, hanem ugye vannak, én csak szigetes helynek hívom, Máté nem szereti, mert nem nem írja úgy le egyébként szigeten levő sziget. Igen, igen, igen. Tehát lényeg a lényeg, hogy csónakkal lehet csak megközelíteni azt a helyeket, azokat a helyeket. Egy hétig kitáboroznak oda a kedves versenyzők, ki milyen eszközökkel. Vannak eléggé

Extravagáns megoldások is. És visszakanodva a kérdésedre, hogy miért volt brutális a 2026-os év? Ugye 25-ben a top ötös szám, amit a Varga Petiéknek sikerült megnyerni, az 118 kg körül volt. És úgy voltunk Mátéval, hogy hát hova lehet még ezt esetlegesen tovább fokozni, mert egy öt halból ugye ez ez lett a az össúly. És hát a a az idei év az az teljes mértékben és visszakanyarodva a beszélgetésünk

Legelejére, hogy a vízszint és az egyéb növényzet és a klíma meg mit tudom én, hogyan befolyásolják ezt a dolgot. olyan számokat hoztak a horgászok olyan területről, ami a korábbi években, mondjuk inkább így, hogy nem a leg termékenyebb volt. Nem mi mondtuk, a versenyzők mondták, akik külföldön is több helyen járnak horgászni, hogy Európa szinten nem volt ilyen eredmény, hogy 120 hát segíts, hogy 26 vagy 28 lett a

A top 5nek a vége. És hát ugye ez a az egyik szépsége is, tehát a a kihívás része megint, hogy nincsenek olyan helyek, hogy ez ez Jolly Joker, és aki ide húz, az az fogja nyerni. És ez az egyik legjobb benne, mert gyakorlatilag még minden versenyt másik területrészről nyertek meg. Tehát az annyira függ attól, hogy milyen a vízállás, milyen az időjárás, mennyire volt meleg a verseny előtt,

Mennyire jött fel a növényzett egyebek, hogy hol tartózkodik a hal zöme, hogy ez évenként még kétszer egyforma nem volt. És akkor is olyan van, hogy nyilván van egy felkapott része a pályának, ami gyorsan az első napokban megmutatkozik, hogy onnan jön a legtöbb hal, de az nem azt jelenti, hogy a pálya másik részén egy top ötös verseny utolsó pillanatig nincsen lejátszva. nem fognak és hosszú pár darab olyan

Halat, mert fordul az időjárás változik a szélb kapunk egy frontot, egy esőt, hogy onnan nem lehet fordítani és pont ez adja az izgalmát is neki. Egyébként van össúly játék is, mármint hogy a csak az öt legnagyobb halső alkalommal ezzel próbálkoztunk még zöld fülőként, bár lehet még most is azok vagyunk. Ö nem csak a top öt, tehát ugye kimondottan az a célja a versenynek, hogy megmutassam, milyen szép

Nagy pontyok élnek ebben a Igen. Meg azért hát halvédelmi szempontok is vannak. Ez egy tudatos döntés volt, hogy az ös össúlyról lemond. Pontosan. Szelektáljanak minél kevesebbet, de minél nagyobbakat. Aha. Így akkor nem kell szórni a kukoricát meg a kend csak bojlival lehetettni is. És hát ezeket a legnagyobb halakat, amiből most már 30 kg felettiekből is van több azokat tudjuk olyan formán megmutatni egyébként azoknak a horgászoknak is,

Akik nem feltétlen bojliznak vagy behúzós módszerrel horgásznak, de a nagypont érdekli őket is, ami mondjuk egy humánusnak tekinthető. Tehát itt a halvédelemre különösen figyelünk. a mérlegelés nagyon rövid időn belül és folyamatosan zajlik, mint halgazdálkodó. Ezekre úgy gondoltuk, hogy nagyon nagy hangsúlyt kell fektetni. Azt most azt tudjuk, hogy a az IVC-vel megmutattátok, hogy milyen a pontyállomány és milyen a milyen ebből a szempontból az eltartóképessége a víznek. Most

Volt egy pergetővéb a vizeteken, annak mi lett a tanulsága és tapasztalata? Fontos kiemelni, hogy mi igazából csak házigazdák voltunk és nem szervezők. Hát kaptunk hideget, meleget. Ugye volt egy pályazár a verseny alatt, az azt jelentette, hogy hogy csónakos horgászatot gyakorlatilag letiltottuk arra az időszakra, amíg a amíg a verseny ment. És ennek elsősorban egyébként nem az volt az oka, hogy zavartalanul tudjanak horgászni a versenyők, hanem az volt

Az oka, hogy hát a csónakos pergetés egy technikai sport, és tegyük a szívünkre a kezünket, az motorcsónakversennyel kezdődik. Igen. És amikor 450 lovas hajókkal rohangálnak a Tiszán, az az balesetveszélyes. És nem szerettük volna felvállalni azt, hogy hogy bárkinek ebből kifolyólag baja lesz. Nem sz nem megszokott. Tehát azért vannak nagy teljesítményű hajók most már a Tiszatavon, de azért ez a szint ez ez még mindig nem megszokott. Poroszlón

Azért nagyon durva hajókudom. Igen, meg jetskik meg minden. Igen, igen. De na, szóval a lényege a lényeg hát azért az embernek egy kicsit hízik a mája, amikor azt a azt a visszajelzést kapja a Nemzetközi szövetségnek a delegátjától, az ívósződtől, hogy hát itt nagyon-nagyon sok a hal, hát itt túl sok a hal. Túl sok. Igen, igen. [torokköszörülés] Tehát ez egy ez egy nagyon-nagyon sok halas VB volt. Egyébként

Rendkívül szimpatikusak voltak, kevés kivételtől eltekintve a a versenyzők, nagyon érdeklődők és ugye voltak ilyen úgynevezett kapitányi eligazítások. Ezeken gyakorlatilag talán egy kivételével minden részt vettem. Mindig kihangsúlyoztuk azt, hogy itt vannak játékszabályok, amiket be kell tartani, és egyébként betartották. Úgyhogy én azt gondolom, hogy ez egy nagyon-nagyon jól sikerült rendezvény volt. Ezúton ismételten nem győzöm előkszer megköszönni a saját horgászainknak a türelmét, azt, hogy hogy a a abban a

Három napban egyébként rendkívül precízen tartották azt a azt a azt a korlátozást, és és senkit még csak meg se kellett kérni arra, hogy légyszi menjél ki, mert mert mert most pályazár van. Szóval ez egy ez egy ez egy egy abszolút jól sikerült rendezvény volt. Nektek ez járt extra feladattal azon kívül, hogy a horgászrendet kellett módosítani? Természetesen. Tehát a a halőreink folyamatosan kint voltak a vizen. Két halőr

Páros ugye a nagyjából a Tiszató közepén lévő kikötőben volt a versenynek a rajtja. És a Szabic a Szabicőben ig a a Szabicstól északra ment egy csapat és a Szabicstól délre ment egy csapat, illetve még egy hajóval ugye folyamatosan a jelenlévő érdeklődő sajtósokat is szállítmányoztuk. Hát ez nyilván azért szolgálatszervezési feladat is. Másrészről meg megmondom, tehát nekem az összes ilyen ilyen eligazításom meg útmutatásom meg mindenhol ott voltam, és

Igyekeztem válaszolni a a az ügyes bajos dolgokra. Meg hát mi szerveztük meg a doppingvizsgálathoz, a a amiért az ennak nagyon kötött szabályai vannak és nagyon sok mindennek kellett megfelelni. Bál a Máté volt az elszenvedője a a és hát úgy az elszenvedője, hogy ő kísérte a dolgot. De egyébként a a ugye sokszor elhangzott már, hogy egy nagyon jó és fiatalos csapat tényleg ilyen egyívásúak vagyunk itt a kirendeltségen.

És a a Papgabi kollégát meg kell emlé említeni, tehát Pap Gábor a a másik biológusa kirendeltségen, hogyha neki nincs a személyes ismeretsége a a Tiszafüreden a a háziorvosi nem tudom én micsodába, vagy a rendelőintézetbe, akkor valószínűleg ez sokkal nehezebb lett volna. Ühüm. Tehát tehát tényleg mindenki kivette a részét a a dologból. Egyébként ez jár bármilyen anyagi haszonnal vagy költséggel akár nektek, ha költséggel nyilvánvalóan. Hát jó, de

Hogy azt mondjuk megtéríti, arra vagyok kíváncsi, hogy hogy a a VB rendezés az lehet-e egy pozitív Most tegyük félre azt, hogy persze egy csomó szállást kiadtak, ott vásároltak ételt, üzemanyagot, tudom is én. Tehát nyilván az országnak vagy a térségnek ez egy pluszos sztori, de nektek ez mínuszos sztori. Hát nekünk egyértelműen azt mondom, mi alapvetően házigazdaként voltunk, és ezeket a feltételeket vagy ilyen úgy nevez backupot biztosítottunk az

Egészhez. A szervezést azt a Mossnak a versenysportirodája végezte, úgyhogy ők tudják, hogy ez ez számszakilag néz ki a dolog. Ö nekünk hát igazság szerint én ezt nem mínuszként fogom fel, ezt egy kötelességként vagy kötelezettségként fogom föl, ami egyébként egy kellemes kötelezettség volt. De ha a marketing és szólal meg belőlem, akkor biztos, hogy ez a fajta hozadék, ami egy ilyen verseny után van, lát látszódni fog akár a

Jövő évi, vagy akár az őszi időszakban is. Majd a halőrzés az mekkora feladat, vagy az hogy néz ki egy ekkora terület? Menj a rapsit. Meg ez egy által elég elég elég számokat szeretnél, tehát hogy ez egy elég jól bujkálható terület. Igen. Igen. Hát azt tudom mondani, hogy a technikai felszereltsége a srácoknak, a Hall kollégáknak most már egész magas szinten van. Tehát ilyen szempontból alulról közelítjük az optimális

Szintet, de hogyha legalább kétszer ennyien lennének, akkor azért az az meglátszódna a hatékonyságon. Ahogy a Tiszatavon minden, a rapsickodásnak is dinamikája van. Gondolok itt meg óriási hagyománya nyilván, de hát ez ez ez talán gyakorlatilag minden magyarországi víztest esetében legyen az egy Balaton, legyen az egy Duna. ha megvan a hagyománya ennek a bizonyos ősi mesterségnek, de de tök máshogy csinálják most már. Tehát [torokköszörülés] tehát itt a Tiszatavon

Hátrébb szorult például a klasszikus hálós rapstevékenység és most már inkább horgászbottal próbálkoznak. Hogy hogyan? Azt most ötleteket nem szeretnék adni nyilván aki aki tudja, hogyan csinálja, az úgy is tudja. De de igen, tehát inkább ebbe az irányba tolódott el. Egyébként nem jelenti azt, hogy hogy nem találtak a kollégák az idén is hálót, mert volt ilyen. De hát akár tehát most most már sokkal nehezebb ezeket a dolgokat

Rejtve tartani, mert mert sokkal nagyon sok az ember óhatatlan beleakad egy túrázó és satöbbi satöbbi, mindenkinél ott van a mobiltelefon, lefotózza geore referálva, azonnal eljuttatja hozzánk. Kimegyünk, rárakunk egy vadkamerát, aztán volt háló, nincs háló. És ezek a hálók, ezek drága dolgok. Azért alapvetően egy komolyabb komolyabb szerszám az egy drága dolog. Kétszer is meggondolja, hogy hogy el akar-e veszíteni hármat, négyet. És akkor emellett drónoztok, kommandoztok, mindent csinálunk.

Mújkálunk. Bujkálunk. Bujkálunk és mérünk. Nem. Tehát tettenérés kell ahhoz, hogy Aha. Tehát ezért kell a vadkamera. Ö, a vadkamera vagy vagy például az, hogy hogy minden Hallőrnek van testkamerája. Ühüm. De Faramuci azért ez a helyzet is, tehát annyira, hogy fogalmazzak? Sok mindennek meg kell felelni ahhoz, hogy bármi olyan célt el tudjunk érni, ami egyébként evidens. Tehát a jobb az így van. Megad korábbi kérdés, bocsánat, a horgászrend

Kapcsány, miért volt olyan körmönfont vagy komplex? Pont azért, hogy legyen mibe ütköztetni egy ilyen esetben szerepeltetni kellett, mert hogyha olyan kiskapukat megtalálnak benne. Ö nyilván itt az a az a hosszútávú cél, hogy azért a horgászoknak a lehetőségét abba se vegyük el, viszont a halálállományt meg kell őrizni és nem lehet, az sem igazságos, hogy néhány úgymond Rapsic miatt az egész társaságot egy picit megszívatni, de azért úgy kell

Gondolkodni ebben, hogy hogy mindenkinek maradjon a későbbiekben is, mert végülis ez a cél. Ja, a tiszatavi halőrök azok legendásan szigorú halőrök hírében állnak. Ezt nyilván a kritikusok azok nem a szigorú szót használják, de hogy hogy ez volt a lényeg, hogy hogy nagyon sokszor olyanba is belekötöttek, amiben a rossz szándék nem volt egyértelműen bizonyítható, vagy nagyon tehát hogyát ez a szigor kényszer volt irány? Hát hogyha annyit mondhatok

Vele, hogy a tiszatavi halőrök, tehát a a legszervezettebb csapat, vagy úgy mondom, hogy legkorábban szervezett csapat, meg felszerelt csapat, nyilván nekik egy intézkedés az sokszor egy kiértékeléssel zárul csapatszinten, hogy mik voltak esetleg a bakik. Ö ezek tudatosan vannak meghatározva, hogy hogyan kell eljárni egy esetben. Azért megvan az a személyes töltete egy ilyen találkozásnak, hogyha ők tudják, hogy valakinek vaj van a füle mögött, akkor azért bizony tudnak

Kemény kézzel is. De ugyanakkor nem az a cél, hogy elzavarni, elidegeníteni a a esetleg kevésbé tájékozott, de de amúgy nem rossz szándékú horgászokat, ahol ahol felmerül ez, hogy engem itten megszívatnak a halőrök, azért jellemzően annak [torokköszörülés] oka van. Tehát cáfolnánk a felvetésedet. Hát a a nem lehet eléggé sokszor kihangsúlyozni a srácoknak, de egyébként tényleg tehát aki ak valakit találtok, aki nem xelt az apján, és már bent

Van az úszó, azt lábon lövitek vagy tarkon? Háromszoros kötéláltali golyó kínpad. De egyébkén ne most komolyan kérdez, hogy itt megtarthatjuk, nem? Tehát hogy a nem tehát tehát mondjuk egy egy xelés elmaradásának mi a szankciója? Az a policy az a policy, hogy ha valaki mondjuk hanyagságból sért szabályt és első alkalommal teszi, akkor először lehetőség szerint figyelmeztetünk, ha és amennyiben együttműködő, mert hogyha nem, akkor akkor nyilvánvalóan a Hall

Kolléga is egy kényszerhelyzetbe kerül ezzel az egésszel. Tehát amikor elkaptok úgy, hogy elkezdem a horgászatot, bedobok, nincs bexelve, viszont látjátok, hogy 20 perc elő úgy se fogsz semmi. 20 perccel előtte vettem meg a jegyet, tehát hogy látszik, hogy ott egy előre szándékolt jogkövetés volt. Akkor hát mondjuk ebben az esetben egyébként 2026 augusztus 15-a óta az összes feljelentést én írom alá, amit elküldünk. A ez teoretikusab kérdés, nem

Csinálok ilyet. Én meg még egyszer mondom, hogy 2026 augusztus 15 óta az összes feljelentés átment a kezemen. Nulla darab ilyen jellegű volt közöttük. Jó. És akkor most erre azt gondolom, hogy úgy válaszoltam, amennyire amennyire csak tőlem tel ne 20 perccel meg így 1 méter után kezdi el horgászni, mert 30 perc után válik aktívvá, tehát jogos horgász. Így van. Igen, [torokköszörülés] de majdnem jó volt. Jó, mondtam, hogy

Szigorúan teoretikus. Igen, igen, igen, igen. A mi maradt még benne, Diván? Bennem két két téma, és akkor nagyon gyorsan megpörgetjük. Live scope szabályozás és kormorán helyzet. Melyik mennyire vertiteket? Akkor a live scope-ról szeretnék én beszélni. A kormoráról meg a Máté meg a Máté meg elköszönk. Sziasztok. Bocsánat, de te is beszélhetsz bármelyikről. Mindeg lefordítom a nyelvetekről. Jó. Igen. Szóval lényeg az, hogy hogy azt tervezzük, hogy a Soná

Használatot szigorítani fogjuk. Természetesen ezt a horgászfórumon még jöhetnek olyan érvek, amelyeket figyelembe fogunk venni e során, tehát a a tervezés során, de a mostani terveink szerint a szoná használhattát november 15-től március 5-éig a Tiszavon horgászati célra szeretnénk tiltani mindent. De nem csak a live scopeot, hanem oldallátót, minden abszolút. Sőt, hát a az a az a helyzet, hogyha egy kicsit mögé nézünk a dolgoknak, meg a fizikáját megnézzük

Ennek az egésznek, akkor azt tapasztaljuk, hogy ezek a 400 és 800 kHz között működő oldallátózonárok ezek sokkal jobban zavarják a halat, mint mondjuk a live scop-en-nak a sokkal magasabb frekvenciájú sugárzása. A live scope-pal akkor zavarod a halat, amikor folyamatosan mész utána, és nem hagyod békén. És hogy miért indokolja ez a két jelenség azt, hogy mi azt mondjuk, hogy akkor a szonár tilalmat ezt indokoltaknak tartjuk a téli

Időszakban. Az egész egyszerűen annyi, hogy ha folyamatosan mozgatjuk ezeket a szerencsétlen halakat télen, nincs nekik nyugi, és akkor tavasszal még elvárjuk tőlük azt, hogy hogy ők leívjanak, legyen kondijuk leívni, hiszen télen télen igazából nem nagyon van rendelkezésre álló táplálék, tehát nem fognak tudni. Lassú az anyagcsere, nem tudja visszapótolni azt az energiát, leromlik a kondia, nem fog tudni ívni, szélsőséges esetben meg még jól meg is döglik nekünk.

Úgyhogy ez a a az indok, tehát alapvetően ugye mindig megkapja a MOS, hogy hogy persze, mert mi nem védjük a halállományt, de igyekszünk azért ilyen ezek a szabályozások, ezek például ezért vannak. Aztán majd a későbbiekben természetesen a a life scope tehát ez egy országos szintű szabályozásért kiállt ez a történet. Nem szeretném elvenni más kenyerét, de a Balaton lesz jövőre bevezetve ezzel kapcsolatban értesüléseim szerint egy tesztjelleggel egy

Rendszer. Ö megnézzük, hogy annak mi lesz az eredménye, és akkor azután eldöntjük mi is, hogy hogy milyen irányba megyünk tovább ebben a kérdésbéként a a szonart használó horgászoknak van egy olyan állandó érvük, hogy ez egy életmentő eszköz is lehet adott esetben, mert egy ködben, egy rossz látási viszonyok között teli, igen, hogy ott a kiutat is megmutathatja adott esetben, ami hogyha nem használhatja, akkor az egy probléma. Igen,

Csak közben ne horgásszon. Tehát mi alapvetően a horgászati tevékenységet szeretnénk ezzel az egészet, ez egész korlátozással korlátozni. Tehát mi csak a horgászati tevékenységet korlátozhatjuk. Az, hogy ők ezt hajózásra használják, ez nyilván ebben az értelemben egy kicsit szemléletformáló is ez a szabály, mert mert persze aki ezzel zsiványkodni akar és vissza akar élni, annak megvan rá a lehetősége. Ugyanakkor szeretnénk azt kihangsílni, hogy hogy saját maga ellen játszik az,

Aki aki ezzel ezzel visszaér hosszú távon, mert jönnek a szigorú halőrök és aztán rajta nem azért nem azért, hanem azért, mert három év múlva nem lesz majd mit fogni. Igen, nem lesz hal. A még az jutott eszembe, hogy akkor a a le előre lejelölt helyeire elmehet Szonár segítségével, ott szépen lezárja, vagy kikapcsolja, és utána dobhat kös kövesre vagy akármire. Tök mindegy. Igen. Ühüm. Már hogyha amennyiben ez

Nem kimméleti területen van. Hát igen. Mondjuk és amennyire benne hagyja a kormorán. Így van. Á micsoda és nagyon jó példa, mert a kősülő az az bizony a kedvenc kormor csemeg. Kedvenc Így van. És hát ugye a a itt is akkor a a picit kényes téma ez a kormorán, de már az elején leszögezném azt, amit amit itt a beszélgetésben is említettünk, hogy tisztában vagyunk azzal, hogy ez egy

Milyen védettségi fokot élvező, milyen ökológiai értékkel bíró terület. De ugyanakkor a halállomány védelme is egy fontos feladatunk, és annak része a kormaránok riasztása és gyérítése is. Na most mi is természetesen minden szükséges engedély birtokában végezzük ezt, és ez nem a teljes területre vonatkozik, hanem a Tiszatónak csak bizonyos részein végezhetjük ezt a gyérítést vagy riasztást. Ezt nyilván sörétes puskával, acélsöréttel minden esetbe. Tehmez garantáltam, hogy soha nem trükköztünk

Vele, nem is célunk. Acélsöréttel végezzük úgy, hogy azért minél [torokköszörülés] kevesebb zalvarást jelentsen ez mondjuk az élő világnak, de a halakat minél nagyobb mértékben meg tudjuk őrizni. És hát itt elsősorban, amit amit említettünk, a kősülő az pont egy ilyen, hogy bár ugye nem telepítjük, de a horgászrenddel igyekszünk védeni a horgásztúlkapásoktól, és ilyen jellegű beavatkozással igyekszünk védeni mondjuk a kormorántól. Tehát erre vonatkozóan végeztünk vizsgálatokat a debreceni egyetemmel

Közösen, és bizony 80% körüli volt a sülő és kősülő aránya az elfogyasztott halban a téli kormának esetében. Nyilván ugye van egy törzsállományunk, van egy nagy fészkelőtelep az északi részén a Tiszatónak, ami egyébként teljes védettséget élvez. Vegyes gémtelep nemzetipar területén található. semmilyen módon nem nyúlunk az ottani kormoránokhoz. Viszont a téli időszakban, amikor az északi madarak is megérkeznek hozzánk, és egy plusz terhelés kapatározó, és ez összefügg klimatikus okokkal,

Hiszen régen is érkezhettek, de tél jég volt, a jégpáncél védte a halat, most pedig ez nem ritkán következik be, vagy rövid ideig. Ezért kell nekünk ebbe beavatkozni, hogy ezt a madárt többletet és ezt a téli üzemi vízszintnél összesűrűsödött halállományt ugye tudjuk védeni. Ilyen esetekben vannak olyan vélemények, amik azt mondják, hogy nem feltétlenül a legjobb megoldás a sörétes puskával való gyérítés, mert adott esetben az állatot még több

Táplálkozásra tudjuk sarkalni. Nyilván nem azt, amelyiket lelőttük, hanem amelyiket megijesztettük, mertogy felgyorsul az anyagcseréje, még többet eszik satöbbi, hanem hogy lennének esetleg más típusú megoldások, mondjuk például pont a fészkeknek a a megszüntetése, vagy tehát, hogy mondjuk utódokat ne tudjanak létrehozni, vagy én nem tudom bármi más megoldást, nem tudom mit gondoltok kívül esik, mert a ami nálunk effektívebb problémát okoz, az a Baltikumban fészkelő állomány. Ühüm. És oda

Nem mhetsz oda kicsavarni a lett korbannyak meg? Nem, azért most már most már egyébként az egy teljesen, hog, hogy is mondjam, friss sztori. Hát igencsak nekiálltak odafönn északon is a Boltikumban ennek a kérdésnek, mert mert ott is elérte az a halgazdálkodóknak az in ingerköbét a a a kormorán áállomány. És egyébként ez egy tök jól lett megfogva ez a kérdés, mert első körben mindenki azt mondta, hogy hogy

Van erre rendes monitoring. Ja, nincs. Akkor csináljunk. Igen. Tehát akkor először először tudjuk meg azt, hogy hogy mennyi madárral állunk szemben valójában. Tényleg mit hova mennek ezek a madarak satöbbi satöbbi. Úgyhogy úgyhogy ebben a kérdésben azért óvatos optimizmussal, de talán előrelépés várható az elkövetkezendő években. Az, hogy mivel lehet egyébként gyéríteni, meg mivel lehetne még gyéríteni, ez egyébként jó részt jogszabályi kérdés. Tehát meg van kötve a kéz

Itt is. De akkor azt mondod, hogy lehet ebben előrelépés, mert legalább már vannak arra utalójelek, hogy monitoring lesz egy kicsit gondolkodás lesz 203 évéshez megoldódik. Jó, hát igen, talán nem 20-30, de egyelőre ezek a malmok ezek lassan őrölnek. Nyilván nem csak nálunk ismert ez a jelenség, hanem Európa szerte. És azért ez mondjuk optimistább jövőképet fest, hogy ez másoknak is érdekel, hogy foglalkozzanak vele. És ha ezt mondjuk

Nemzetközi szinten együttműködve vizsgálják, akkor abból lehet egy reális eredményt. Nem cél az, hogy nyilván a halgazdálkodó azt mondja, hogy túl sok a kormorán, tehát ő neki egy is sok. Így van. Neki egy is sok. Volt, aki azt mondta, hogy neki nincsen vele semmi baj, csak látni se kelljen, és úgy a legjobb. Ö, hogyha a madarászok pedig azt mondják, hogy ez egy természetes dolog, mert ő éhes és

Ő hallal táplálkozik, van még így pár madár ezzel. Szóval ez mind a kettő elfogadható érv. Nyilván, hogyha gazdasági szemmel nézzük és egy halastónál, az egy az meg megint egy más, mint egy természetes vizen, hogy meddig lehet ezt tolerálni. De úgy gondolom, hogy ha ebben a vizsgálatokban előrelépünk, akkor tudunk olyan számokkal tervezni, illetve olyan számokat meghatározni, ami nem károsítja jelentősen a a törzsállományt, viszont elég elégséges védelmet biztosít

Akár az őshonos halállománynak, és ezért fontos az edukálni is. Tehát mi hosszú évek óta törekszünk arra, hogy végigtranszparensen, évről évre próbáljuk ezt a fajta edukációs folyamatot véghez vinni, mert mert egy olyan témáról beszélünk, ami ami szerintem abszolút indokolja. Hát igen, ugye vannak a két szélsőség is megjelenik, tehát tényleg az, hogy egy se legyen, meg a másik szélsőség, hogy egyáltalán mit képzelünk mi arról, hogy egyetlen madarat is

Elpusztítunk, vagy hát, hogy lelövünk, és akkor nyilván a skála további fokai mindenhol elhelyezkedik valaki, de hogy nincsen egyértelmű megoldása egyik szélsőségnek sem, meg közötte sem, merthogy nem látunk adatokat sok esetben, nem tudjuk, hogy mivel állunk szemben, mennyit eszik, kell-e természetes vzen gyéríteni, vagy nem, vagy csak gazdasági vizeken, vagy tehát hogy valgazdálkodásokban. És akkor itt jön megint be az, hogy miért jó a Tisza tónak az, hogy átvette

A mohosz, mert a a ugye a mohosnak is van egy új vezetése. Úgy emlékszem, beszélgettetek is két úriemberrel egészen hosszan. Ö na most ö ők úgy gondolkodnak, hogy hogy ki szeretnék vinni ezt az egész szervezetet a nemzetközi szintérre, mert van mit megmutatnunk. Tehát vannak olyan jó gyakorlataink, igenis nagyon jó gyakorlataink itt Magyarországon a a Mohos berkeiben, amit a az európai országok bizony példaként tudnak maguk elé vinni.

És hogyha ha adott esetben valamiféle nemzetközi összefogást el tudunk érni akár kormorán kérdésben, akár kecsege kérdésben, akár bármilyen ilyen ilyen több országot érintő kérdésben, azt szinten fogjuk tudni elérni. Hát köszönjük szépen. Adásunk végéhez értünk. Jó hosszú adás lett, azt néztem, de hát még valószínű abszolút nem, és még biztos, hogy nagyon sokat tudnánk beszélgetni. Úgyhogy köszönjük szépen, hogy eljöttetek, és majd várunk vissza titeket egy következő alkalommal, amikor

Arról is tudunk beszélni, hogy a mostantól a következő alkalomig mik változtak. Remélem, hogy ti is jól éreztétek magatokat, és azt is remélem, hogy a kedves nézőink is élvezték ezt a beszélgetést, még akkor is, ha néha túl sok szakmai kifejezés hangzott el. Reméljük, hogy vállalom a felelősséget, bocsánat, hogy minden érthető volt. Legközelebb két hét múlva jelentkezünk podcast adásra. Addig is iratkozzatok fel, és tanuljatok sokat a köpenyüregről, és

Menjetek horgászni a Tiszatóra, mert csodálatos víz. És most a versenyek is jól jól megmutatták, hogy milyen sokféleképpen és sokféle halat lehet ott fogni. Úgyhogy ha más nem, akkor jövőre foglaljatok ott egy jó horgásznapot vagy hetet akár, és ott találkozunk. Persze. Addig is köszönjük a figyelmet. Két hét múlva jövünk. Sziasztok. Sziasztok. Partiarcok. Ah.

Ezeket is szeretni fogod

Összes adás