Életmódváltó halaink és harcsa proteinturmixa

Parti arcok podcast. Sziasztok! Ez a Parti Arcok Horgász podcast 117. adása és még egyszer itt is bejelentjük, hogy megtörtént hétfőn a sorsolás. Kisorsoltuk a Deeper nyereményjátéknak a nyertesét. Nem érem el a nyereményt, de megmutatom csak azért is. Ezt a csodálatos szettet nyerte Tót Zsolt. Úgyhogy ha még eddig nem jelentkeztél nálunk, akkor kérlek ír nekünk vagy Messengerben, vagy az email címünkre az infokukacpykötelarcok.hu-ra, hogy ezt a dobozt minél

Előbb a kezedben foghasd. Köszönjük szépen, hogy velünk játszottatok. Hamarosan újabb nyereményjátékkal jövünk káb. két adás múlva. És a mai műsorunk pedig hát újra végre tudományos lesz, mégpedig nem kicsit, hiszen egy hőnjhított vendégünk tért vissza hozzánk két év elteltével. Úgyhogy üdvözlünk itt András, Dr. Weert Andrást üdvözöljük a stúdióban. Nagyon szépen köszönöm a meghívást és hogy itt lehetek. Aztán csapjunk egyből a közepébe. Picit picit, hogy mondjam, demisztifikáljuk a

Szociális médiát. Ugye van a víző vízőrzők nevű Facebook csoportot én követtem, ami különböző ilyen vízmegtartás és élővízrekonstrukciós témákban utazik. És ott van egy ilyen vízőrzők mozgalom, ami arról szól, hogy mondjuk az ilyen nagyon agyon szabályozott, kibetonozott, mederben futó csatornákból ugye lakossági kezdeményezésként, hogy lehet a benne élő állatoknak különböző élőhelyet biztosítani? Ez nagyjából arról szól, hogy az a mondás, hogy ezekbe, hogyha arra jársz, dobjál bele egy faágat,

És hogy erről mit mond a tudomány, hogy ezt csináljuk, ne csináljuk. Most jöjjön el benőlem a tudós, vagy jöjjön el bennem egy kicsit a vízépítő lobbi mellettér, vagy az ellenér, vagy a vagy próbáljuk meg akkor tisztább tenni, hogy maga a név is noró, tehát vízőrzők. Ühüm. Tehát ha van víz, akkor van élet. Ha nincs víz, akkor látjuk, hogy hogy néz ki mondjuk 2022 után nem egészen három

Évvel az ország. Tehát konkrétan póráv száva minden. És ne felejtsük el, hogy 2022-ben egy viszonylag csapadékos tavaszból mentünk bele egy brutális nyárba. Most egy nagyon-nagyon száraz térből mentünk egy viszonylag csapadékos tavaszba. Belementünk egy brutálisan száraz nyárba, és az egyik legszárazabb, az elmúlt 30 év legszárazabb őszén vagyunk túl. Hm. Tehát meg kell őzni a vizet mindenféleképpen, hogy hogyan, milyen formában azt látjuk, hogy nem lehet ilyen nagy dogmákban

Gondolkozni, hogy akkor minden kisvízfolyás síkvidék így, minden domvidék így. Most már eljutottunk arra a szintre, hogy lokálisan tudunk tervezni. Tehát ha vannak megfelelő információink, akkor lokálisan tudjuk mondani, amit te is mondtál, hogy dobjunk be néhány faágat, mondjuk akácot, ami tudjuk, hogy vízépítés szempontjából tök ideális, mert nagyon nehezen bomlik el. És a mögötte felhalmozuldó hordalék az egy ilyen természetes gát tart fog létrehozni, és azáltal valamilyen szinten vissza

Tudja duzzasztani azt a vízfolyásnak a felső szakaszát, hogy alatta mi történik, mert oké, visszadugzasztom azt a pici vized alatta meg elkezd száradni, az egy másik kérdés, de mindenféleképpen komplex gondolkodásmód kell ahhoz is szerintem ma már, hogy tudjuk, hogy azt a párágat hova rakjuk le. Tehát akkor én ne dobáljak fágakat a rákospakba. A rákos patak az nagyon-nagyon érdekes, mert nem is tudom én hány darab ilyen élőhelyfejlesztési rehabilitációs

Programnak a egyeztetésén, megbeszélésén, tervkoncepcióknak a bíratába vettem részt. Most is pont ma az egyik kollégám küldött át anyagot, hogy légyszi segítsek, mert van egy szakasz, amit rehabilitálni akarnak. egy csótkára kibetonozott meder, ami ahogy Budapestnél belép, a 60 gördüllő vasútvonalnál a patak átlép egy mederlépcsőt. Mondtak ez a tokka vonúban betonban fut. Az a szerencsétlen vízfolyás minden kapcsolatát elveszti a a tájjal meg a a korábbi valamikori hullámterével. És

Itt a legelső azon el kell gondolkodni, hogy a a betont azt milyen formában törjük föl. Tehát erre nagyon-nagyon sok jó példa van. Szulban, Madridban is vannak olyan vízfejások, amiket nem lebetonoztak, hanem konkrétan elburkoltak, tehát autóakat építettek fölé. Tokkal vonóval ezek ma SUAN és Madridban az egyik leginkább frekventált lakossági szabadidős terekké váltak. Tehát van egy pici vízfolyás, csobogó víz, mégha egy kicsit nem is kicsit nagyon mesterségesnek tűnt

Az elején, de most már annyira jól meg tudták ezt tervezni, hogy természetesnek tűnjön, hogy ott konkrétan a legrágábbak az ingatlanok. Ühüm. Tehát akkor miről beszélgetünk? Tehát akkor van egy ilyen frekventáltunk, hogy de nem csak Rákospatak, ott a szilos, ott van Bulapest fet a sződrákos, tehát ezekkel kell valamit kezdeni. Ez nem arra van, hogy belevezessük x 100000 embernek a tisztítat tisztítatlan szennyvizét és vigye a Dunába, mert például

Látjuk pont amit elküldtetek témákat, hogy ezek a jön egy árhullám, nem jön árhullám, ezek borzasztóan fontos halivalékbölcsők ezek a patakszakaszok. Tehát a röhögni fogtok, de a budapesti dunaszakaszon élő halfunának a 80%-át a tokfélék meg a bucók kivételével megtaláljuk ezekben a patakokban ivadék formában. Tehát amikor van víz a Dunában és a Rákospatakban meg a szilasban fel tud úszni a márna padóciál szilva, akár a belváros belső szakaszain ívó

Populációkat tudsz megfigyelni és utána tavasszal meg ősszel azt veszed észre, hogy ha van benne víz és nincsen szétszennyezve, nem megy le be mondjuk egy szennyező dugó, akkor ott van több generációja és akár mondok ilyeneket, hogy balén, jász, szilva, padóc, márna, ponty, dévérkezika. És ezek töménytelen mennyiségben, tehát a Dunának ezek rendkívül fontos élőhelye, ezek a még elképesztő módon szabályzott, de bízunk benne, hogy előtb rehabilitált vízfolyások. De egyébként

Szerinted lehetséges rehabilitálni mondjuk a rákospatakot, merthogy nagyon közel épültek hozzá nagy épületek satöbbi, tehát hogyha elbontjuk nem lesz probléma. Nagyon jó vízépítő módszerek vannak arra, hogy hogyan lehet, tehát hogyha már egy sík betonfölet mondjuk egy gabionos mederrel meg tudsz törni, ühüm vagy beleépítesz olyan pici mederlépcsőket, ami nekünk azt mondjuk, hogy mit számít a 20 centis kis mederlépcső, de egy állatnak az, hogy mögötte már elkezd a hordalék

Lerakódni, elkezd benne a hordalékvá vándorlási dinamika megváltozni, elkezd elén kavics, aztán végén iszap lerakódni, az olyan mikro élőeket hoz létre, hogy Te emberi fejel gondolkodsz mondjuk egy kerületnek a vízelvezetési stratégián, de egy vágócsíknak vagy egy halványfoltó különnek az a pár négyzetméter az életet jelenti. Aha. Tehát sok esetben amikor tervezünk az tök ben, amikor föl van vázolva mondjuk az egész magyar az egész dunaszakasz és akyg fogom a

Fejemette jó szak úristen, tök jó. De amikor meg fajmegőrzésekről beszélünk, akkor nekünk le kell menni teljesen az adott target fajnak, vagy vizsgandó fajnak, vagy védendő fajnak az élhely használatára. Tehát mondjuk egy tokot, egy vándorló tokfélét, azt dunavízgyűjtő szintén tudsz modellezni, és úgy tudod megvédeni. De egy vágócsíknak lehet, hogy pár négyzetméter belül eli az egész életét. Aha. Tehát teljesen más a kettő. Világos. De akkor visszatérve az alapkérdéshez,

Dobáljak ágakat patakokba? Ellenőrizetlenül ne. Aha. Mindenfekképpen azt kell mondanom, hogy a vízőzöknél vannak ilyen nagyon jó belső csoportok. Láttam, hogy különböző dunatiszokközi vízfolyásoknál összeálltak lakosok. Mi lenne a legjobb megoldás? A legjobban akkor működött, amikor különböző botrányos életek zajlottak, hogy a legnagyobb nyári kárnikulában aszályvédelmi intézkedésként elkezdtek kikotorni a csatornákbanak az anyagát. És utána utána konkrétan a helyi lakosok azt mondták, most azonnal vigyétek vissza. És amit a Kotro

Kirakott, azt alakos sok talicskával visszarakták és építettek bele mobil gátokat, és így reteszelték el a vízfel, hogy gerje, perje, alsó, felső tápió. Tökéletesen működött. Tökéletesen, de ez ez valami eszement, hogy állami szinten jön egy ilyen rendelet, vagy vagy a vízügyiigazgatóságtól egy egy utasítás, hogy márpé ezt kell csinálni. Az ember vakarja a fejét, hogy miért, mert szakm nem látja induktnak, és a lakosság meg erre reagál, mert borzasztóan

Azt kell mondanunk, hogy a a most a természetvédelem, de a kőkemény természetvédelemre helyezzük ki hangsúlyt, eljutott a lakosság egy olyan ö pontra, hogy egyből robban. Ühüm. Tehát nem arról van szó, hogy a svájci farkas mekkora polémiát vetett ki, amikor kilőtték. Az is, de minden egyes lokális, és ezt lakossági szinten látom kutatóként járve az országot, hogy ha megjelenik valahol valaki, elkezd betontörni, vagy elkezd kibetonozni egy vízfolyást, elképesztő

Mi megy a Facebookon, tehát miért kiengedélyezte, hogyan, milyen tervek alapján, satöbbi. És néha néha vannak rá értelmes párbeszédek, valamikor meg úgy elhal az egész. Ez nem volt a tervvezettek között, de eszembe jutott, hogy volt az agyván őssze, ősz elején, nyár végén egy nyáron volt egy nagyon kellemetlen kotrás a kotrás, bocsánat, az az a felső szakaszon volt, de volt az alsó szakaszon egy volt egy, hogy hívják fenékát

Építés fenéb kiítása. Arról mit gondolsz, hogy abba mennyire folytál bele, mennyire néztélnak utána? Semennyire. Én azt kell, hogy lássam, és ezt az korábbi adásokban is többször kiveséztük. Én azt látom és azt gondolom, és ez mind a mai napig szakmaérvek amellett szólnak, hogy nagyon le vagyunk maradva ökológiai szempont tervezés tekintetében. Üüm, tehát most is látunk különböző pályázati forrásokból, hogyan próbálnak meg még viszont természetközeli vízfolyásokat tokka vonúva kibetonozni.

Csapadékvízelvezetés címszalatt nem elvezetni kell megőrizni a vizet és az agyvav alsó felső szak az tök mindegy. A víznek nem lenne szabad pillanatokat lefolynia tehát nem egy bocsat moconkai víztározóban kell visszatartani a vizet nem egy lásberci víztározóba, hanem szakaszolva kell folyamatosan ezeket megőrizni. Pont majd ugye fölosztuk a Velencei tónak a problematikáját. Velenciő azért szenved vízdeficittel, mert ott a zámolaizó, ott a pátkai hány hektár párolgási felület annak a

Víznek a talajba lejutva az eredeti patakmederbe kellett volna szépen hónapokat lejutni a Velencei tó irányába. Az, hogy ez történt vele, ez igazolja azt, hogy Magyarországon a vízépítés, a vízmérnöki szakmának nagyon el kéne gondolkoznia végre arra, hogy az öregek által lerakott dogmákat, azokat így lezár. széf eldug és akkor azt mondja, hogy új papír, vegyünk elő valamit, mert nagyon nagy baj van. És amúgy vannak jó példák nemzetközi egyébként

Talán hazai szempontból is. Az a az jutott most eszembe, hogy nem tudom négy éve vagy öt éve csináljuk ezt a podcastot, és még egészen az elején is beszélgettünk már hasonló témákról, és mindig ugyanide jutunk, hogy nagyon elmaradottan állnak hozzá a vízkezeléshez Magyarországon. És ez egy ilyen általános információ most már, hogy nagyon gyorsan lefolyik a víz az országban, nem tudjuk megtartani. Látsz bármi változást az elmúlt pár évben,

Hogy hogy vannak törekvések, vagy nem változik semmi? Minden ugyanúgy mond? Én azt kell látnom, hogy amikor van uniós forrás és jó meg lehet pályázni valamit, akkor hajlandóak valamilyen szinten irányba változtatni. De most például mondok egy nagyon kellemetlen példát. Ipoly alsó szakasszal, Ipolytölgyestől a torkolati szakaszig volt egy mederkotrás letkésnél télen decemberben 2023 decemberében. És elképesztő havia keletkezett belőle, mert azokat a kavicspadokat takarította ki a vízügy, ami a

Legfontosabb ívóhelye jelen pillanatban a Dunakanyarban lévő reofilhfajainknak. Tehát konkrétan mivel doktorimat én ebből a térségből és hat éven keresztül két heti rendszeresség jártunk fel a területre négyzetméter pontosan tudjuk hogy hol van padóc hol van szilva mit használ a jász balin satöbbi és tudjuk azt hogy nagyjából januárt amikor ezek elindulnak a vándorlási időszakb megkezik a vándorlást tart egészen a a domolykó már nagyjából júniusig naptári szinten tudjuk már

Azt hogy adott vízállás mellett melyik nap nagyjából az adott állommány hol tarthat Aha. És hogy nem konzultálva mondjuk a horgászati vízkezelővel, sem a természetvédelemmel, egy olyan beavatkozás decemberben, amikor minden le van úgymond szedálva a vízben, és csak egy pár köbméter üledet átvizsgálva, olyan mennyiségű tompafolyami kajlót szedtünk ki, hogy kiszámolva azt a mennyiséget nagyjából fél milliárd Ft értékben pusztult el csak a tompafolyami kajlóállomány az adott térségben. Ö

Mást nem nagyon tudsz ebből meghatározni, csak az, hogy itt egy elképesztő nagy természetkárosítás történt. És ez egy nató 2000-es törött egyben. Aha. Tehát az ipoly völgye az egyben natural KHT kávé, tehát környezeti hatásvizsgat hatásbecsülés ennek a berázásnak keretében készült. Nem tudunk róla. Jelenleg úgy tudjuk, hogy EU-s hivataloknál van a a feljelentéseknek a garmadája, mert nagyon sokan léptek, hogy ezt már fejezzék be, merthogy lejjebb szintén terveznek egy

Hasonló beavatkozást, mondán, hogy elkezd feliszopolódni a meder. Nem a med tehát megyer elfattyúsodásának hívják azt, amikor elkezd a a vízügyi töltések között bevágódni a fly, és ezt a meanderező dinamikát elkezdi visszaalakítani. Most azt látjuk például Ausztria esetén van egy ilyen tök jó példa, hogy a vízügynek találjátok ki mire megy a legnagyobb költségvetési hányada? Mire költö legtöbbet a víz? Gondolom az életen visszaállítása az eredeti állapotnak. Nem igen,

De azt mi előzi meg? A ilyen tanulmány tanulmánygyártás vagy területeknek a visszavásárlása. Á merthogy magánkézben van kimodellezik az adott vízfolyásnak az adott szakaszain. Mekkora lenne az az optimális rehabilitált hullámtér? Tehát nem eredeti átérről beszélünk, hanem az, hogy feszítjük kifelé, adjuk vissza a teret a vízfolyásnak, és elkezdik visszavásárolni a területeket ü magántulajdonosoktól, vagy megbeszéljük az állami erdészeti kezelőkkel satöbbi, hogyha állami tulajdonban van, és elkezdik ezeket szépen úgy,

Ahogy van Tokka van. Azt mondják, hogy már holnapra átrendezés és kijjebb szólítjuk mondjuk x 10 x 100 x km-t azt a azt a töltést és megcsinálják és működik. És működik. Mondjuk ehhez bocsánat, ehhez azt az jön hozzá, hogy ezt úgy csinálják meg, hogy megvannak mik azok a target halffajok. Ühüm. Mondjuk az osztrákok, amit látok például pénzespér, pisztrán kölönte horgászszervezetekkel ugye ott nagyon kis patakszakaszokat kezelek egy-egy horgászközösség.

Leülnek, megtervezik, hogy hol vannak a védett zónák, hol lesznek az ívára jelölt területek, mennyi alatt lehet az adott beavatkozást követően elvinni, és ebbe partner mindenki, tehát mind a horgászszervezet, mind a vízkezelő, mind a raftingos, mert végre nem az, hogy egy így megy le a gyerek a pályán életveszélyesen, hanem ki kell vennie, át kell vinni a kavicspadon, lát egy csomó egyéb élőlényt, satöbbi. Tehát élvezetesebb lesz annak is,

Aki biciklizik, aki nagy isten mondjuk sétál, tracking noric walkingozik, kajakozik. Szóval nagyon-nagyon érdekesek ezek a komplex tervezések, és ez Magyarországon még abszolút a gyerekcipőbe jár. Igen. Amúgy pont ezt akartam mondani, hogy valahogy partneré kell tenni a tul a földtulajdonost is, hogy ne az legyen belőle, hogy ő a lehető legtöbb pénzt akarja érte, ha már más választása nincsen, hanem hogy legyen érdekelt abban, hogy hogy lássa azt, hogy

Neki is jó lesz ez a változtatás. Így van. Így van. Még egy ilyen pop témát előhúznék, hogy tudod ilyenkor a hallgatókat meg kell tartani az elején szemé dologgal. Harcsa ú ez ez most hát most ez egy hot topik ab ugye van egy javaslat az asztalon ugye tegnap vagy mától van a tiszán a Dunán és nem tudom talán még hol ugye a harcsa tilalom. Én őszintén megmondom, mivel

A Balatron és a Dunán horgászok legnagyobb mennyiségben, ezt követtem, és a Balcsin nincs, de a Dunán van. Tehát a Dunán mától innentől kezdve fogunk bármit azonnal vissza. Tehát ez ez Igen. Tehát, hogy a harcsát azt védeni kell, ritkítani kell. Mi a te meglátásod ezzel kapcsolatban? Illetve a méretkorlát, a javasolt méret, felső méret korlátok, az kategóriába sorolom például. Na akkor én azt tudom mondani, így a magyarországi elmúlt

Évtizedek során követett horgászati szabályozásoknak a pikantériába rátérve túl vagyunk szabályozva. Ühüm. Borzasztóan túl vagyunk szabályozva. Én azt tudom mondani, hogy valójában a harcsa védelme méretkorlátozásokkal, súlyal satöbbi azt mondani egy tök jó példára, hogy hogyan lehet korszerű módszerekkel védeni egy hal állományát vagy halfajt magát. Tehát ezekkel lehet a kérdés az, hogy kell-e Ühüm. Mert rátérünk majd biztosan majd ez a klímaváltozás, vagy azt mondom, hogy a klímaátalakítás nevezetű

Sztori, de hogy a harcsa az egyik legnagyobb nyertese a klímaváltozásnak. Ezt Európa szintén látjuk. Tehát nekem van most egy live pályázatos kollégám, aki Svédországban dolgozik. konkrétan mondja azt, hogy a pénzes pérállomány tűn el néhány svéd folyóban, mert valamelyik okostjás elkezdte telepíteni harcsát, és a harcsa Stockholmtól fölfelé megjelent, és hát konkrétan baromira jól érzi magát a svéd vizekben is már, tehát nem Ebro meg meg Bó, hanem terjed

Arcsa. A magyar vizekben azt kell mondanom, hogy az, hogy központilag szabályozunk valamit direktívaszerűen, azt én egy rendkívül rossz stratégiának tartom. Ahogy az élőhely rehabilitációk esetén is azt mond, hogy minden sikvidéki kisvízfajas pont, minden dunaszakasz pont a halfajoknak a védelmét méretkorlátozás tilamidő az adott víztest szintjén kellene szabályozni. Szlovénában így működik. Ühüm. Horvátországban detto, tehát nem ugyanaz a méretkorlátozás a száván, meg a Dunán, a horvátoknál meg a szlovéneknél,

A Domojkóra, meg a pénzespre. Teljesen mások. teljesen mások, merthogy hely az adott horgász egyesület mondja meg, hogy például volt elég telepítőanyaga és telepítette, vagy ő inkább úgy próbálja megvédeni az adott állományt a saját vizeiben, hogy nó telepítés a természeteszapulatra bízza. Ühüm. Ezáltal lesz benne egy természetes fluktuáció, hogy egy évben adott fajból sokkal többet fognak, következében kevesebbet, de rábíz a természetre és úgy korlátozza a fogások elvihető halaknak

A mérete, darabszámát, hogy ez egy fenntartható állapotot idéz elő. Nyugat-Európában skandinávok, dánok emellett Németországban egy csomó tartomány szinten ez így történik. Én szerintem ezt kell előbb vagy utóbb átvennünk, mert az nem fog működni, hogy hogy a Dunán, a Tiszán egyszerre mindenki innentől kezdve ez a harcsa innentől odáig nem. Látni kell, hogy a harcsállomány az jó Magyarországon. Az, hogy védeni szeretnék sokan, megértem, mert van benne biznisz. Tehát

Minél több, mint a busánál is egy párszor felvetettük, több busázó szettet ad el valaki, az nagyobb biznisz. A harcsázásba is bele lehet menni ebbe, hogy ez kinek miért biznisz. De ugyanakkor ökológiai szempontból javasolt elgondolkodni, az egy indokolt-e egy adott víztérben. Lehet, hogy azt kell mondani, hogy pár év múlva lehet, hogy azt fogjuk mondani, hogy a harcsát semmilyen szinten nem kell majd védeni adott vízterek esetén. Úgy látjátok,

Hogy nő a harcsaállomány. Mióta én visszakerültem másfél a Dunakutatónak, az utódjában ez a vízökulé intézet, és járom folyamatosan a kollégákkal a Dunát, meg voltunk a Tiszán, és azt kell látni, hogy szépen fogunk fiatal harcsákat. Tehát egyszer volt egy nagy meglepetés számunkra tavaly évben 21-be belecsúsztunk Minzentnél egy Tiszai hosszvény nappal éjszakai mintezásnál Tiszavirágrajzásba. Hát azt csoda. Tehát azt tényleg azt kell mondom, hogy ez az Magyarország hétsőnek az

Egyike. De mikor éjszaka halászol és a 13 mes víznek a tetején a harcsa, amit én Busának meg Amurnak néztem, nyitott szájal várja a besoródó kérésztett temeket. Azt a mindenit! És úgy, úgy méterenként látsz egy pár darabot, de nem látod a radarral, nem tudod megfogni normális géppel, de amikor a tisztavilág ott van, akkor ezek így elkezdik szűrni a vízetején a a sodóról kérésztettemeket, és akkor döbbenz meg, hogy

Hoppá, itt azért van hal. Igen. És oké, horgászok mondják, hogy nem lehet fogni. ember olyan férjedus kaját kap magába, hogy az hetekig nem fog neked kajálni, mert konkrétan mint Schwarzeneggel a bajek husás turmixtól olyan jól van lakatva, majd valamikor neked tényleg hetekkel később, amikor lem a Tisza virágrajzás, akkor utána elkezdhettek megint dolgozni a harcsával. Pont érdekes volt egy tök összehasonlítás, hogy a idén volt egy tiszai hosszelvény

Mintázásunk, meg egy Duna hosszvény minta a Tiszá mind a Dunán hat-hhat minta ponton. Az ukrán határától lementünk egészen Szeged fölé, valamint a Gönyütől mentünk le egészen Mohácsig. És barom érdekes volt gyerekek, hogy találjátok ki a Tiszá mire horgásznak a legtöbbet, akikkel mi találkoztunk nappali csontok. Chanja én is arra tippel. Harcsáznak. Igen, harcsáznak. Följebb Tisza Mogyorósnál bus harcsa. Aha. Átmentünk a dunára. És milyen módszer? Az is megvan.

Kutyogatnak kutyogtatnak, pergetnek, de egyszerre fenekeznek, leállnak egy törésnek, megvan nekik, lesólyáz, törésbe bedobja 300 g mosómot a 15 szál nadáljal, és várja a hareszt. És akkor átmentünk a Dunára, ott meg minden. Tehát a partról beállva bolóznak, látunk egy-két rakoszót Pest alatt, mert ott már nincsen hajóforgalom annyira intenzíven. De ott megállás nélkül mindenhol láttuk, hogy pergetnek, fédereznek satöbbi. Tiszán ezzel szemben ugye nincsen partja, Tiszá, tehát nem olyan

Változtos a parcakasza. Sokkal korlátozottabbak a horgászati lehetőségek, de aki csónakban volt, láttuk a spiccekből, hogy ez nem küszre horgászik. Tehát ott ott bent a bokors alatt ő tudta, hogyha megakasztja, akkor ki kell fordítani halat. Aha. Milyen érdekes. És hogy ez ez azt jelenti, hogy azért jó a harcsaállomány. Valószínűleg a Tiszán is. Ha egy-két helyen még, ahol halásznak termesztetes vizen, a Tiszáról tudok erről beszámolni, ott megmondják, hogy

A harcsa az a top háromban van halászati fogásban, tehát a busa mellett egy bussa és egyéb keszekfé utána harcsa az a top háromban tud lenni. Nagyon durva egyébként a harcsának még mivel a vizeink top predátora kaptunk adatokat, hogy fölhányva elképesztő mennyiségű fiatal busát eszik. Aha. Tehát szabályoz a rendszer, tehát ökológus szempontjából nekem ez fontos, mert van egy inváziós fejünk, ami előző látsz vízgyűjtőjét, de van egy van

Egy topredátorunk, ami viszont leveszi a visszatérőért, és tényleg volt olyan harcsa gyomor, amit így felnyitva mutattak nekem, hogy a 20 centis busától a 10 cmig minden különböző stádiumban, hogy meg voltamészve, ott volt bent egy 25 kg-s harcsában. És ez tök jó. Aha. Tehát, hogy látszik, hogy az a az a táplálékforrás, ami rendelkezésre, azt maximálisan kihasználja. Nem a kősülőt zabálja fel először, hanem a busát. Ami rendelkezésére áll.

Én az RSD-n is láttam, tehát nekem összesen 36 magyarországi víztő van harcsa gyomortartalomvizsgálati adatsorom. Az RSD-n például nagyon érdekes, hogy amikor évik a keszeg Ühüm. Vagy ívik a pongy az RSD, az ember azt mondja, hogy kergeti a keszeget. Nem, a cifrarákot szedi le, ami rámegy az ikrára. Hoppá! Mennyire okos egy állat. Tehát ott horgásznak rá a keszegre és mondják azt, hogy megfogják a cifrarákot, hármas horog, egyet

Berak rá és úgy veri le jobban, mintogyha rárakna egy mit félkás dvérkeszeget. Az nem érdekli. Van belőle 100 darab. Ha becsúszik, becsúszik, de a a konkrétan a a keszeg ikrákat zabáló cifrarákokat szedi le. Fölnyitod a harcsát, és ott van benne 8-10 darab cifrarák. Félig meg kisebb efort, gondolom, kevesebb energia. Kisebb efort meg hát konkrétan tényleg ívókeszek után rohangálni, vagy éppen a számba belecsuppan, mert mert a rák

Az nem egy nem egy ususin bolt, tehát hogyha ki kell lőni a dévil, az kilő, de ez olyan, hogy a vákuummal együtt ugy ahogy a ahogy kinyitja a száját, minden besodródik, úgyhogy nagyon érdekes, hogy a harcsánál utána pedig az RSD-n például vál, tehát amikor a kagylódöglés úgymond elindul, akkor meg azt hiszed, ez egy ilyen nyákos biomasszát szedsz ki a gyomortartalmából, mer és nem azt látod tényleg, hogy

Sülőt kövesd. bucót vagy bármi egyéb horgászati szempontból értékes hatni, hanem mindent, ami ami nagy mennyiségben van. Aha. De ökológiai szempontból számára optimális táplálékforrást az fölzaválja. Most egyébként, bocsánat, még egy gyors gondolat, ugyanígy látjuk, hogy évről évre egyre többször pusztul a korbikula. Ugye ez a kínai kosárkagyló a Dunának a főágába. Már ez melyik? Nekem most így a kínai kosárkajló így tudod így nyomaszem nem a kínai nagy tavi

Kajló, tehát nem az ami kifejezetten kajló, hanem az ami egy kicsit olyan a a hé, amikor fén tudod ilyen nagyjából körönméretű és olyan minthogy ilyen tengeri kajlóra hasonlít, de ami ilyen nagyon masszív, tehát ami kos azért kosárkajló, mert amikor szét, akkor ilyen kosár formája olyas embléma. Pontosan pontosan pici és ugye nem harántirányú, hanem körvonalas növekedésű vonalai vannak. Ez például az utóbbi években azt vesszük észre, hogy ez

A korvikol, ez a 900-es évek berobbant a Dunán, szétterjélt mindenhol. Most meg már annyira nem jó neki ez a nyári felmelegedő duna. Tehát nem csak a paksi atomerőmű alatt pusztul el, hanem egészen a sziget közben is megfigyelhető. És ez amikor szétnyílik, ez kicsi, nem olyan, mint egy nagy amuri kagyló, mert a kagyló szétnyílik, a váza az kemény, és az nem ad a mederben. De ez a följövő

Fehérje csomag ez eleséri a víz tetejét. Ezt minden megeszi. És a Dunán a harcsák nyáron meg ezt teszik. Tehát amikor mondják, hogy nincsen harcsa, kezik a helyek, amikor megyünk ki mintázni, nem fognak harcsát, nem fognak sülőt, nem fognak balint, ott van neki egy fehérjedús kaja, kinyitja a száját sodor közepén, és így szépen beleszálingózik ez a habla, milyen szivacslabdaszerű fehérje cucc. Hát minek kergessen föl neked a viszete?

Mondjuk egy küszroj. Igen. Teljesen felesleges. És akkor és akkor balén golyóra ilyenkor úsztassunk döglött kajlót vízközt. Tökérek Szarva Zolival volt egy Messenger váltásunk, hogy Zolinak a nem a most az ezelőtti magyar horgászból volt egy megfigyelése, hogy szerintem azért tűnik el a Balin nyáron a víztettéről, merthogy eszi ezt a fehérje, dús bomlókajlótömeget. Ö és én azt figyeltem meg pergetőhorgászként, hogy nem, hanem a gépet eszi nagy mennyiségben a

Balin, átáll a gépre, mertogy mit csinál ez a kis gép? Ugye nincsen úszója, tehát ő fellibben egy picit a mederfenékről, max egy 20-30 cmt. És utána harap be ebből a fehérje tömegből, és visszamegy, a balin meg ezt keresi. Tehát amikor zsigelve egy hirtelen fölrántogatod a a műcsitalit, vagy cippelve, tehát olyan wobblerekkel horgászva, ami kifejezetten fenékről fel lehet libbenteni, hát a balin az ott van lent. És akkor

Mondja, eltűnt a balin. Nem, a balin nem tűnt el. A balin élő helyet váltott, merthogy megváltozott a táplálékpre preferenciát. Ott van egy barom nagy mennyiségű géptömeg lent a víz. mednek az alján, ami eszik egy olyan táplék, amit te nem látsz, mert 3-4 mélyen soródik a meder alján. Ezek után, hogyha döglött a vízben, igen, döglött kagylót eszik mindenki. Tehát így a tápáliklánc fölépül szépen lassan. Visszatérve a harcsára,

Akkor összegzésül vannak helyek, ahol kifejezetten kívánatos a védelme, és van, ahol meg lehet, hogy egyáltalán nem kellene védeni. Igen. Igen. Tehát például egy olyan tórendszerben, ahol mondjuk az ezüskárász meg a rasbóra tömeges, minden harcsát vissza takarítsa ki a vizet. Tehát erre tökéletesen alkalmas, nagyon-nagyon jó hal, és emellett mondom a klíma klíma átalakításunknak az egyik legnagyobb nyertese lesz. Tehát az látszik, hogy hogy a harcsa az annak ez

Szuper lesz. Tényleg mi újság most Hévizen Csuka fronton? Emlékszem, hogy telepített bele a Balatoni halaszot izé. Igen, igen, igen. És ott meg is tiltották egy időre a horgászat egy idő a horgászatot és utána visszamentek a kollégák és fogdostak belőle. Ezt egy Facebook posztol láttam. Nem tudom, hogy írnak-e belőle majd tudományos közleményt, de szerintem jó lenne, mert mert a csuka az abból a szempontból tök érdekes, hogy mindig

Azt írjuk le, hogy nem bírja a klímaváltozást, és akkor elő vagy utóbb el fog tűnni, és akkor ugyanúgy, mint lápipózik a széles keresz, így bizonyos élőekkel meg tud maradni. Na most bármilyen furcsa, én megnéztem a fogási naplóimat, évről évre több csukát fogok a Dunán, pedig melegszik a víz. Pedig melegszik a víz. Ühüm. több csukát fogok a Dunán. És nagyon érdekes, hogy hogy a csuka kezd el úgy

Mozogni, mint a süllő. Aha. Tehát, hogy a partizónába kint van, és azt a kesszeg meg a küszmennyiséget, amit a sülő nem veszlem, mert neki ott a gép. Tehát a küszre akkor jön ki a süllő is, mert a Dunán. Én azt veszem észre, amikor stabil vízállásnál napokig kint van, Aha. akkor a harcsa is megmozdul. De amikor kimegy a küz árhullám, vagy valami hidegfronti betörés és visszamegy, akkor akkor

Arra nem mozdul meg. A csukka pedig valami úton, módon kezd, én azt veszem észre, hogy ez kezd feljönni. A Balcsiban is egyre többet fogunk, de szerintem ez részben tényleg köszető annak a telepítési programnak, amit a Balatoni Halászati Zrt. képvisel. Ö, és azt kell látni, hogy szerintem a a csukát nem kell leírni. Tehát egy jó fajvédelmi programmal az alapvetően a csukának az állománya Magyarországon szerintem biztosítható. Én alapvetően

A jelenlegi szabályozás például méretkorlátozás, tilalmi idők, darabszám elvitelbe ilyen kőkeményen szigorítanék. Tudom, ezzel most sok horgásznak ki fogom húzni a gyufát, hogy jaj, de ennyi pénzért satöbbi, satöbbi, mit kapunk. Ö többször kell kimenni akkor a vízre. Ezt hát igen, de amúgy szerintem nem feltétlenül a csuka az az a a horgászok fejében az első számú elvivős hal, nem? Tehát, hogy az Igen. Süllő az előtte van, Igen. Annak

Azért a gasztronómiai értéke alacsonyabb, mint a harcsáé vagy a süllőjé, vagy akár a pontjé. Én úgy gondolom. Ö alapvetően azt kell látni szerintem ö hogy a horgászoknak a döntő része ma már nem nagyon fogyaszt halott bármelyikről legyen szó. Ha fog egy süllőt évente párszor, azt persze elviszi, mert azt tudja, hogy ez gasztrom szempontból értékes. Meg mondjuk azt, bocsánat, de nem bonyolult elkészíteni harcsát. Detto ab csukának azért

Azt tudni kell, meg a balint, hogy azt akkor az ember hogyan készíti el. Ö ebben egyetértek, hogy ha csukát fogok bármelyik vízen, én nagyon-nagyon ritkán viszem el, csak akkor, hogyha szélbe akad és látom, hogy vérzik, akkor nem szenvedtetem, akkor akkor sajn bajna de-e akkor akkor a család nyerte egy csukát, a víz még kevesebb lett egy csukessszel, de alapvetően a csukát én szinte mindig visszaengedem. Igen, szerint szerintem

Is a legtöbben egyébként, hogyha hogyha vissza lehet engedni, úgyhogy szerintem nem lenne baj, hogyha szigorítanák amúgy a az elvihetőségét. Az viszont jó hír, hogy nem csökken a számuk, legalábbis a te tapasztalataid alapján, mert a csuka szerintem az egyik legjobb horgász élményt adó hal, vagy hát ami ami amilyen támadási akciókat le tud tolni, és ahogy tehát a csuka a balin mellett szerintem az egyik legjobban ilyen látott hal

Vadászható. Tehát a ha Évízről kivesszük a Jaggáset meg egy-két ilyen finomságot, akkor tényleg a csuka az, ami egy kezdőpergetőnek ilyenkor, amikor lemegy a vízről a növényzet, és és látszik az, hogy megmozdul, hát az egyik legnagyobb élmény. Így van. Meg a kis csuka is milyen kapást tud csinálni. Az hú, tök jó csukázni. Én Én nekem a kedvencem a pergetésben, mivel kezdőpergető vagyok öt éve. Hát a a Duna,

Hogyha már szóba került, ugye volt olyan év, amikor tudod, nagyon magas volt a víz. Nem voltak meg azok a gödrök. Üresek voltak, ahol egyébként a halak álltak, teljesen felborult. Beszélgettem pergetőhorgászókal, mondták, hogy fingjuk nincs, mi van, a halak se tudják, hogy mi van. Mi lesz most, hogyha minden évben ilyen hektikus kialakul egy új rend, vagy most teljesen fölborul minden télen a halak viselkedésre. Mi fog következni ebből?

Mondok egy nagyon érdekes dolgot. 22. Ugye rekordr alacsony dulavszint. toltuk a hajózót közepén a a csónakot, úgy tudtunk halászni, ahol korábban ugye hát ószáak kéne rohangálni. Azok meg ott lent vártak Vaskapunál, hogy majd talán egyszer, ha most látjuk azt, 25 van, három éve vagyunk egy borzasztóan asszájos kisvizés Dunai év után, hogy kezd regeneródni a gépállomány, maga a gép, a gépállomány, tehát a budapesti szakasz az a Duna

Esetében, ami majdnem a meder közepéig ki van kövezve. Ühüm. Tudjuk miért? Ki X tudja hány Dunahídnak a romjai. Ott vannak bent. Ühüm. Verm hadoszlopot szerintem még találhatnánk bent satöbbi, de alatta fölötte az összes partvédő kövezés az pucra kiszáradt. Ühüm. Ezáltal azok az üregek is, amit a gébek használnak szapporódó helyre. És tavaly nem fogtuk egy volt egy generációs luk, két generáció hiányzott a gépekből, vagy fogtunk nagyon piciket,

Tehát ez a 30 m alatta, és fogtunk ilyen 10 cm fölöttieket, de látszott, hogy kiestek. és most kezdi el magát visszapótolni, és más gépfajok kezdenek el dominálni, mint korábban. És a halaknál is az látszik, a halakban én végeztem ilyen hosszútávú trendelemzéseket, hogy vízállás függvényéiben az egyes fajnak hogyan változik a fogás a régi halászati adacsarokon. Például a Kecset tök érdekes, hogyha optimális számára a vízállás május júniusban, 10

Év múlva lesz fogási maximum. Azt a mindenit! Nem egy vagy két év Kecseg esetében 10 évről beszélünk, a ponty esetén hat év. Tehát amikor van egy mondjuk 13-as baromi nagy árhullám rekordszint, minden kint van, minden úszik, félország homokzsákokat lapáttól, de azok a zártéri a árvízvédelmi töltések oldala végre elöntésre kerül, akkor gyerekek 10 évre meg van ágyazva a Dunai pontynak. Aha. De ha nincsen meg ez rendszeresen, akkor

Kikopnak a generációk. Most lehet látni, hogy most érte el a 13-as generáció a végét. Tehát fogunk kicsiket, egyet, kettő kicsit, fogunk telepítettet borzasztó mennyiségben. Tehát azt úgy képzeljétek el, hogy van olyan, hogy egy 500 mes parti mintánál fogsz 300 darab. Ez a nagyjából 30 cm és 40 cm közötti pontja, de tudod, hogy telepített, mert meg van törve, tehát az vagy csúszdán, vagy bármi lejött. és egy rajban

Mozog, mint egy halastavi környezetben, és és megfogod, és a stressz hatására kukorica maradékát is tolja ki magából, amit bevett takarmányként. Tehát ezt ezt tök jól el lehet látni. És mondjuk magá odaveszel egy 30 centis Dunai ott született, azt mondom benszülött nyurgát, meg egy tógazdaságit, azért morfológiai láthat közt a különbséget. De hogy tök érdekes, hogy most láttuk, hogy vannak ilyen 8-9 kilós pengaagyok, amik valószínűleg a 13-as nagy

Árvíznek az utolsó egyedei és hatalmas nagy generációs luk, pont amiatt, amit te mondasz, hogy nincsenek jelentős úgynevezett zöld árai. Tehát nincs az, hogy májustól júniusig a Dunán lehetne nagy víz. 23-ban volt. Tehát az azért az kemény volt. Azt akartam kérdezni, hogy az elég a 23-ban volt, nem? Tavaly, amikor a politikus izé pózolt a lapátok meg féle Budapest ott a elárasztott rakparton Igen. Meg meg ugye azt ne

Felejtsük el, hogy lehet, hogy lehet, hogy rosszul emlékezem viszod, de ahhoz azt igaz, hogy Covingont kell szednem valamelyik karácsony, nem a tavaly, de tavaly előtti volt az, amikor szintén nagyon magas volt a víz. Magas volt a víz, és az például megyazott annak, hogy egy generáció a nőyhalnak az elúszott. Aha. Hát a mennyhalnak az a hordalékos budapesti vízmércé nagyjából 780-nál tetőző víz az nem optimális. Tehát akkor mi

A baja velenek ilyenkor? Ilyen kavics vagy homokpadokon szeretné kavics homokpad, de nem az a vízzel hozott lebegtetett hordalék az ikrát, ha ki is adja magából az lefullasztja. Hát lebegő ikrája van, tehát annak meg kell duzzadnia. Hát gondolj be duzzadra duzzadna, de konkrétan körbe cementálódik egy olyan finom lebetetett hordalékkal, ami egyszerűen elöli az ivadékot. Vagy ez egyben, mint egy ilyen ö horgony így szépen lesúlyozza a mederez és

Ott törik rommá az ikra szem, mire egyáltalán ott az embri el tudna kezdeni fejlődni. Tehát ott kuka. És ezt láttuk is idén nem volt menyhalivalékunk. Hm. 22-23-ban volt menyhalivalék. Kicsi volt a víz, abszolút optimális volt azoknak a fajoknak például mondok egy jó gazdasági szempontból értékes, horgászati szempontból triviális vagy süllő. Ha tavassza van egy árhullámod, március, április, május, kuka. Az adott évi szaporod kuka. Nincs az a süllőhím,

Ami a fészek azta mennyiségű hordalékot, nem a vízmozgáson a hordalékot le tudja pucolni. Meg egy olyan hát gondoljátok be, hogyha víz hozza magába ezt a finom lebegtetett hordadékot, mint egy smirli papír, tehát az ikrát azt folyamatosan csízi tolja, akármilyen feletre rakja le és befülleszti. Onnantól kezdve vége van. És ha van egy ilyen optimális alacsony vízállás, szépen lassan emelkedő vízfőmérséklet, a sülőnek tök optimális. Idén volt olyan 500-as

Mintánk éjszaka, hogy 100-as fölötti 10 cm küli sülőt fogtunk. Vow! Tehát azt kell mondom, hogy a sülőnek a Dunán, Budapest fölötti szakaszon nagyjából egy három-négy évig, ha vigyázunk az állományra, és az minden horgásznak a setelőssége, ha vigyázunk az állományra, meg van ágyazva. Ez jó hír. Ez jó. Ugyanez a Balinnál is, tehát Balin ivadékot több volt, voltak olyan szakaszok, gyerekek, több volt a Balin ivadékunk, mint a küsz.

Azt a mindenit. És ez az volt, hogy megnéztük a visszavízállás adatokat, hogy totálisan optimális volt majdnem minden befolyóvizzének, garamon, ipolyan, mindenhol. Tehát azok a kavicspadok, amelyeken ezek a fajok ívnak, főleg a balin használjam, akkor ezek teljesen optimális vízborítottságot hoztak. Valószínűleg nem volt olyan vízügyi beavatkozás, hogy egyszer csak megnyitok egy zsilipet és engedek mindenféle anyagot magával a vízzel együtt. És ez ez így megyaz magának a Dunának a

A halálományának is. Egyébként most nyáron irgalmatlan mennyiségű kisbalint fogtam pitbottal. Pickerbottal. Igen, fig a ugye a Hulatomék is azt mondták, hogy a Magyarországon Föga a Dunán a pergetőversenyeken a balin a főhal, tehát hogy azt lehet nagy mennyiségben jól fog csak most nyáron ekkora balinból nem tudom, tehát hogyha még én is tudtam Balint, Friedrich Hegnek van egy nagyon-nagyon jó cikke. 92-ben. Ő egy osztrák ittiológus, tehát halbiológus volt.

Őneki volt egy nagyon jó teóriája arra vonatkozóan, hogy bekategorizálta az egyes dunai halfikat négy kategóriában, hogy milyen élőhelyeken szaporodnak és az ivadék nevelés szempontjából milyen élőket használnak a folyó vízi ökológiai rendszerem, tehát magát nem csak a főágatnézt, hanem a hullámtéri ágrendszereknek az állapotát. És ő volt az, aki azt mondta, hogy a a balin, a paduc meg a szilva az, amely a legplasztikusabban vált. Tehát hogyha számára a

Főákban nem optimális az a szapodási környezet, vándorol. Ühüm. Én hozzátenném, hogy például ilyen a magyarországi Dunaszakaszon a Márna is. Tehát a Márnának a a hazai főákban a legnagyobb állománya az nem a főákban évik. Hm. Az a befolyóban évik. Amit mondtam, volt olyan rákospataki mintánk a váci út alatt közvetlen, tehát ahogy mész kifelé a Vízafogó utcától lefelé, hogy 100-as nagyságrendbe fogtam 150 men belül Kismárnát augusztusban. Azok ott

Keltek ki valószínű. Azok konkrétan azon a betonrézsén, ami fel volt már hordalékozódva, arra szépen ráívott a márna, és az ott maradt, mertogy az prákospokban folyamatosan jön a kaja, ami szépen görög végig a mederalján, és azt összeszedegették, és akkor márnap paduc, jár szilva. Ezek szinte mindig együtt mozognak ivadékkorosztályban. Nagyon érdekes. Tehát ez a négy faj ezt használja. hogyan mozog a különböző dunai élőeken és a befolyókon, mellékágokon. És

Erre jön még rá a balin. Tehát a balin az az nagyon jól tud adaptálódni ahhoz, hogyha nekem nem jó, akkor a akkor átccolok gyorsan az ipolyra és és menjünk. De védeni kell. Tehát én például a Balin meg a a Jász Szilva Márna estén a védelmet már februárban elkezdeném, mert ezek vándorolnak. Aha. Tehát amit te lestresszelsz a Dunába, főákba, Márnát, az lehet, hogy elindult volna mondjuk az ipó

Illetkési hídhoz. Ühüm. Az ő életterük, vagy az inkább azt mondom, hogy az ő számuk az hogyan változhat, hogyha melegszik a az általános hőmérséket, meg a vizek hőmérséket? Ö ez egy komplex, tehát az, hogy melegszik a vízhőmérséklet, az abba fog kifejlő megjelenni, például gyorsabban fog kellállni az ikra, zivadék satöbbi, de megjelentek, mert olyan gombapatogének, amelyek mondjuk az ikraszemeket jobban fertőzik, de ezt komplexen kell nézni. Tehát melegszik a

Klíma, hogy alakul a vízjárási viszonyok, mert amit pént felvetett az Iván, hogy itt egyik évben az van, hogy három olyan árhullámot kapunk, hogy utána a rakpartot nincs az a mosókocsi, ami lemos attól a híg szutyoktól, ami lejön hordalékban. És egyébként nem is maga a nagy vízállás változások a problémásak, hanem ez a szutyok, amit hordalékként lehoz magával. Tehát például a a Dunának ez az egyik legnagyobb problémája az

Osztrákoknál is, hogy olyan mennyiségű hordalék jelenik meg, amivel nem nagyon tudunk mit kezdeni. És nem görgetett kavics, ami jó lenne, hanem ez a finom üled, amiben olyan anyagok vannak, amelyeket nem szeretnénk tudni, mert a periodusos rendszer nagy része benne van, mert mert konkrétan régi mezőgazdasági kemikáliáktól kezdve mai használt gyógyszerhatóanyagmaradványokon minden jön vele együtt. Aha. És ennek a kezelése az egy probléma, de ezeket együtt kell nézni. Tehát

Az, hogy változik a hőmérséklet, ahhoz adaptálódnia kell a hőmérsetváltozás, mert azt kell mondanom, hogy sokkal nagyobb probléma, amivel mondjuk a mezőgazdaság szenved, akinek van gyümölcsö, hogy belemegyünk februártól már egy ilyen rövidújjukú, rövid nadrágos időszakba, majd április-mjusban bejön egy olyan hideg időszak, hogy az a halakat is nagyon megviseli. Ühüm. Tehát az, amikor egy keszeg a Balatonon elindul ívni a partizésen 10x fokos vízbe márciusba, majd áprilisban visszamegy 10

Fok alá, az azért élettanilag is nagyon-nagyon megviseli az állatokat, és nem hiába van az, hogy utána nagyon nagy mennyiségű dögöt találnak az emberek, mert hogy azt az ivarterméket nem leadva, az valójában elkezd bent az állatban úgymond lebomlani. Tehát hogyha nem tudod leadni azt az ikra mennyiséget a az adott ikrás egyed, akkor ez két opciót vált ki. egy vagy fel tud szívódni, kettő sajnos elkezd benne bomlani, és

Ezáltaló pusztul el az állat egy ilyen belső infekcióban. Mi a helyzet most a Balatonnal? Ugye most voltak azok a képek, hogy ott kiszáradva a strandok, és akkor mondták is a horgászok, hogy na hát most nem fogsz kieetni semmit rakóstávra. Ott ez és akkor erről azért sok mindent lehetett olvasni, hogy ez tragédia, vagy hát ez egy természetes folyamat. Na, akkor előjön belőlem a előjön belőlem a vérbeli északi

Parti horgász, hogy én ennek örülök. Ha előjön belül a vérbeli ökológus, akkor azt mondom, hogy heoréka pezsgőt bontak. Igen. Igen. Mert a tó végre egy kicsit lélegzetvételhez jut. Ezt szó szerint kell érteni. Azzal, hogy például az üledköri oxigénnel egy kicsit átjáródik, akár az északi parton, akár déli parton, azon elképesztő mennyiségű szerves anyag fog borzan gyorsan lebomlani, és ez jó a tónak. Tehát ez később a nitrogén, foszforves

Vesztésoltából meg a felhozó színnek a kiürüléséből az algodásnak egy kis csökkenését tudja előidézni. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a Balaton esetén látni kell, hogy ez egy természetes víztest. Ennek ez nem lesz soha egy feszített víztükrő úszómedence. Bármit csinálnak siofoknál, nagyon szeretnék. Igen, ezt többször hallottam, hogy a Balaton nem horgászvíz, de mi próbáljuk azzá alakítani. Ne próbáljátok meg. Nem azt mondom, hogy olyan, mint a araltó, hogy akkor izé

Gyapotot termelünk a izé pusztába és a sivatagi klímát. rossz tetnek. Hát lehet, csak el lehet ráégetni minden pénzt, tök értelmetlenül, miközben értelmes dolgokat is lehetne csinálni, de a Balaton esetében ez benne van. Emlékszem 2002-2003-ban, amikor ilyen Siófok 2223 cm volt, életem legjobb horgászévei volt. Tehát lementünk és a Balatonnál soha nem láttam akkora nagy egybefüggő hínár mezőket a tó közepén. Alén compót, pontyot és csúkát fogtam egyszerre. Ühüm.

De olyan hírármezők voltak, hogy a hajók azok megváltoztatták a a menetrend szerinti hajók megváltoztatták az útvonalokat, mert konkrétan azt mondták, hogy oda belemennek, akkor konkrétan a csigára felmegy minden, és ott akkor várják, hogy valaki búvárkundott játszon, és lemásszon, és leszedje a csigáról a a hinorat, és nem az ez ilyen egyszerű. Tehát ugyanazt tudom mondani egyébként, akinek van mondjuk vitorlása, hogy erre készüljön föl, mert egyre többször lesz

Ez a nagy ingadozás, hogy augusztus végén, nem augusztusban még nyár elő, amikor beállítják ezt a 110 kentt, de azért végre lazá lemegy50 cm-t elvesz itt a víz. És akkor egyszer csak azt hisz, hogy a mondjuk Adriára tervezett vitorlása az így svettel együtt beleáll az iszba. Most ezzel szenvednek, mert nagyon sok kütől látszik, hogy nem tudják kivenni a hajókat. Aha. Tehát ez ez nem egy nem egy optimális

Téli tárolás mondjuk egy több 10 nagy isten 100 milliós vitorlásnak. Ezt lássuk be. Tehát ehhez meg kell tanulnunk alkalmazkodni. Amit a Balaton esetén én nagyon sürgősen átgondoltnak tartanék, ez a partvédőművek szabályzásának, hogy akkor ez hogyan tovább, mennyit fog még beépíteni. Nagyon jó példát mondok. Badacsony Tomaj. Gyerekként ott nőttem föl. Milyen a badacsonyi tomaji emlékeim gyerekként? szokásos lépcső kövezés paff végig olyabb strand betonozva igen. Egy olyan 15

Éve csinálták meg azt, hogy elbontottak egy partvédő részt, ilyen belsől blöt hoztak létre gyermekpancsoló, hogy akkor a gyerek ne azzal kezdi a Balaton német, az fejbe veri magát a vörös homokkövön. És rájöttek a karbantartók, hogy ez tök jó, mert amikor a Balaton megmozdul egy kicsit, tehát hullámzás van, és ugye a vízis szélél, partiszél esetén, ez Balaton esetén minden egyes nap megnyilvánul, akkor amikor elkezdik kihozni a mindenféle

Turisták, horgászok, egyéb biológiai anyagot elkezdik kihozni, akkor ez bocs a legjobb például a döglött angoln szituációt, hogy a parti kövezésből kell neki azt a fehérje maszlagot kiszedni gumikesztyűvel, vagy kihoz hozza a fövenyre és egy gerebével az egészet összesöpri és berak kukászsákba. Tehát fenntartás szempontjából, tömören és velősen fenntartás szempontjából megkönnyítette a a partiézsűnek a a fenntartását, és esztétikailag neked az, hogy nem egy kövezésen kell átbugdácsolva bejutnod a

Tóhoz, az elképesztő. Tehát ezeken kellene elgondolkodni, hogy a Balaton esetén nagyon sok helyen indolkodnak. Tehát, hogy ezeket a partvédőközés hol van tőle már a vasút? Tehát hogyha megnézzük északi part esetén, tehát far away kinn a 71-esen túl és a legközelebbi bódi ahol mondjuk át lehet töltözni és mondjuk egy olyan 30-40 mre nem lesznek olyan jegeink, hogy hogy azt úgy szépen elpaterolja, mint mondjuk a 40-es50-es években, hogy

Kitolja teljesen a partiga jegett a bárcsak Igen, azt kell mondunk, de az elkövetkező időszakban ez erre nem kell számítanunk. De akkor végül is az kívánatos, hogy telt, de hogy csökkenjen a a tel ez ez folyamatosan fog neked mozogni. A kérdés az, hogy a a főleg a Kárpátmeden a Balaton vízütő is lehet beszélni, vagy a Velenceitó esetén is, hogyan változik meg a csapadék eloszlásá, ami nagyon látványosan látszik

Az utóbbi 10 évben, hogy ez a Kárpátmedrence jellemző nyári nyár elej csapadék maximum, ez kezd eltűnni. Igen. De nagyon érdekes, hogy statisztikailag az mutatkozik, hogy nem tűnik el, az eloszlása változik meg borzasztóan. Tehát lejön három-négy nap alatt az a csapadék mennyiség, ami korábban mondjuk két hétig egy tartós esővel a talabba mélyen beszívva most lejön két-három nap alatt és villámárvek mennek le mindenhol a kisvízfolyásokon és ez a

Probléma jelentkezik a Balaton vízgyűjtőjén is. Kérdés az, hogy ezek az ilyen levonuló rapid árvizek, ezek képesek-e mondjuk neki egy stabil vízszintet fenntartani? Úgy néz ki, hogy nem. Tehát a jelenlegi modellezések azt mutatják, hogy ez nem ah az vezet, hogy éven belül is így szépen elkezd majd a Balatonnak a vízszintje szépen majd mozogni. A nagy árvaszunyograjzás idén ott azt a én úgy olvastam, hogy a tudomány annak örült.

Ez egy hatalmas győzelem volt. minden egyes olyan ö dolog, amivel nitrogén szó szerint ráfordítva tudományt a egyszerű ö nem azt mond, hogy konyhanyelven, hogy mindenki megérts minden egyes olyan folyamat, Tiszavirág, árvaszúnyograjzás, Dunavirág Budapesten belül, amikor egy lárva állapotból kijutó rovar elmegy a víztől messzire, és konkrétan a szárazföldön éli az utolsó életét, és ott történik meg meg a az elhullása az egyednek az nitrogént, foszfót és szenet von

El a rendszerből. Ezáltal az eutrofizációt valamilyen szint egy picit nem visszabillenti izé állapotba, de egy kicsit visszalöki, és ez jó. Tehát amikor minél jaj, írtani kell az árv, nem szabad. Tehát azzal, hogy a árvaszony ilyen tömeges mértékben rajzott idén a Balatonon, az két dolgot induk el nekem. egy valami úgy indult el a tóval, ami nem jó, hosszabb távon, mert elkezd majd valószínűleg az autofizáció irányába mozdulni a

Tó, magyarul még jobban algásodni fog a víz. Ö a kettő pedig az, hogy nekem biológuskintén az, hogy egy elképesztő mennyiségű szerves anyag meg tápelem többlet az kirajzottatóból. És várjuk, hogy mikor lesz ilyen legközelebb, mert tényleg azért az ember egy fejlámpával megy és ilyen dát alakítva kilométerekre elvilágítva, ilyen több méteres, több 10 mes ilyen árvasszúnyog rajokat tud megvezetni egy fejlámpával. Nagyon érdekes. Nagyon érdekes. Hát azt mondták a

Én én hál istennek nem találkoztam ezzel a jelenséggel, de akik voltak a Balatonon ebben az időszakban, hogy ez konkrétan lehetetlenné tette a parton levést, tehát ezt a turista turistáskodást, este iszogatást vagy bármit. Turisztikai szempontból nem optimális. Erre azt tudom mondani, hogy a másik előjön belőle a vérbeli ökológus. Azt kell mondanom, hogy vándormadaraknak a itt tartózkodását borzasztóan megnövelte. Aha. Tehát konkrétan mondták azt, hogy ennyi fecske seregély nem

Volt még a Balaton térségébe, és jobb kondival mentek el. Tehát nem az volt, hogy éjeztek, hanem azt mondták, hogy itt plusz grammokat vettek fel ezzel a táplálékkal, zárvaszonyoggal, és így már nagy valószínűséggel biztosabban eljutnak az afrikai telő helyekre. És amikor ezt madarászutó, vébeni madarászutó, akkor azt mondom, hogy igen, a rendszer az működik és komplexen kell látni. Értem azt, hogy turisztikailag ez ez nem megoldható, meg zavaró, meg

Egyebek, akkor azt kell mondaniom, hogy az embernek kell adaptálódnia, és ha vörös ledet használ mondjuk a fejlámpáján, akkor nem fog a szájába árvaszónyot karistolni. Ez ez ilyen szer. Ja, persze egyébként egyetértek. Nyilván az a fontosabb, hogy az ökológiai rendszer működjön. Tehát hogy az, hogy hol esszük meg a vagy isszuk meg este a sört, azt meg majd eldöntjük az alapján, hogy hol kényelmes. Igen. A murozunk. Ja, igen,

Azt szerettem mondani is. Visszamegyünk a Jó, hát ez kedvenc ez egy sláger, csak ugye nemrég jelent meg a a tanulmányotok, amit a haltani társaság is megosztott, arról, hogy fiatalam úrok bukkantak föl sok helyen, és már ez a sokadig bizonyított észlelése annak, hogy kiválóan érzi magát és szaporodik Magyarországon ez a faj. Mi az, amit most új információ és amit eddig nem tudtunk a fiatal múrokról? Ami nagyon fontos,

Hogy tisztán lássuk a az egész sztorit. Úgy néz ki, hogy az Amur amikor bekerült a 60-as70-es években Magyarországra, akkor már 60-es évek végén 1980 Peter Carnak jelenik meg egy publikáció leírja azt, hogy megfigyelték az Amónak az ívását hazai természetes élőhelyeken. Megemlít a Dunát és a Tiszát. Miriana Landhartek ez egy szer biológus a belgrádi egyetemről. ők is 2000 cikkükben megadják, hogy a szerb Dunaszakaszon a Busa meg az

Amú ívás viselkedését figyelik meg, de nem tudják, tehát nem sikerült nekik ivartterméket visszagyűjteni, tehát ők nem volt nem, oké, látták, hogy pocsolnak kint, de nem sikerült nekik sem spermiumot, sem mikrát visszagyűjteni, de a megfogott egyedeket, amiket fölboncoltak, azokban az iva termékek érettek voltak. Tehát valószínűleg ott akkor az ívási tevékenység is lezajlott. Ugye a nagy érdekesség akkor következik be, amikor Salai Zoliék megtalálják az első úgymond abórivadékokat békeszentartási

Duzasztónál a busával együtt. Ühüm. Akkor ez most már igazolódok, hogy szépen lassanak az adatok, hogy harka Ákoség a Tisza Kubi Gödrökben, és így kezdjük felgöngyölíteni az egészet, hogy ez akkor mi lehet, és mindenki azt mondja, hogy kiszöik a halastavakból satöbbi, satöbbi. Igen. Már ennek a elhangzása is számomra aggályos, tehát hogyha valami ki tud szökni valahonnan, akkor vagy a rendszer nem működik jól, vagy vagy nem készültünk fel

Egy olyan problémára, ami ami későbbiekben nagy gondokat tud okozni. A mi vizsgálataink az abból indult ki, hogy mi tehát a doktorimat ugye említettem, hogy az ipoly és a Duna halálomány kapcsolatából írtam. Mi amikor jártunk ki 2008-tól kezdődően 16-ig az ipolyra, láttunk a múrévást, de nem tudtuk, tehát egy-két párt összeállva láttunk busákat töménytelen mennyiségben, főleg a szobivasútídnál meg a lkési hídnál, optimális vízállásnál egyébként nem jöttek föl. Tehát

Amikor ezért tök érdekes, hogy akkor figyeltük meg ezeknek aakvását, amikor a Dunán levonuló árhulám hatására az ipoly visszaduzzott. Tehát egy állóvízi állapot alakult ki. Mi meg ivadékot ott nem fogtunk, tehát mivel halivadékokkal foglalkoztam, mi ott végig végigmentünk mindent, bucót, mindent találtunk, amt nem. És elkezdett motoszkálni bennünk, hogy az amurt halászgéppel egyáltalán tudjuk megfogni. Ez tök érdekes. Tehát ázsiai pontyfélék, tehát az amú meg a busa, az valamilyen

Valahogy amperálló. Hm. Amperálló, nem elektromos agregátoros halászgép. De hogy lepereg róla a az amperáló. Nem ez értem most már értem a poént, de valószínűleg ők annyira érzékelnek az erő elektromos erőterekre, hogy konkrétan menekülnek. Tehát megjegyzi ezt. Konkrétan visszaigazolták azok az amerikai vizsgálatok, amikor megpróbáltak elektromos kerítésekkel megállítani a busának a terjedését. Tök jól működött. Amíg egyszer valaki nem le nem vágta a biztosítékot véletlenül abban a pillanatban átmentek

És amikor visszakapcsolták a rendszert, akkor két oldalt megálltak és az elektromos előtér az így konkrétan tényleg blokkolta a két állomány újra összekapcsolódását. Ez tök érdekes. Nagyon tehát hogy lehetne terelni így az állatot. Ami nagyon fura, hogy borzasztó mennyiségű mót fognak a horgászok a Dunán, tehát látom, én is fogok satöbbi. És akkor a elkezdett járni a fejünkben, hogy kutatóként kint vagyunk, lassan 25 éve dolgozok. Alig fogtunk pár

Múrt halászgéppel. Az is jön, hogy fullra növény benövényesedett egyett csatornában. Tehát konkrétan fejbe dobtuk a halat a úgy sikerült megfogni. Amúgy meg azt látod, mint egy torpedó, tényleg kiugrik és menekül, de előtted már mondjuk 10-15 m és tudod, fölírod, amú elment az adatlapna ez a ez a bizonyítéka, hogy működik az elektromos halászgép az amú esetén. Na és azt kezdtük el kiokoskodni, hogy hol lehet ivadék. Tehát mi

Milyen, mert nagyon sokszor, amit mondtam neknap paduc szilva együtt mozog. De mivel keveredik aur adta magát azt, hogy a küsz, de nem találtuk meg a küsz közé mindig balin keveredik. Ühüm. Tehát ez tök érdekes, hogy együtt mozog a táplálék meg a predátora, leendő predátora. És akkor a kisebbik fiam egyszer csak nagy felfedezést tett Újpesti őből. Horgászunk spicbottal. Mit csinál egy gyerek? Beakad, mondki húzd meg. Meghúzta, rajta

Maradt egy fonos algadarab. Mondtam neki, mindegy. A csonti rajta van. Bedobta és fogott 10 perc m egy amút. Ühüm. egy 10 centis amút. Hoppá! A fonalos algába bent az Újpestőbőlnél elkezdtünk erre rállni és szépen szépen jönnek. Ami nagyon érdekes, hogy a legutolsó adásotoknál, amikor pont ez az amur lobbi, nem amur lobbi sztori ment, elkezdtek jönni nekem a Facebookra, tehát Messengerben a fogási adatok, hogy itt amú, itt

Fekete amú, itt kis amú, ott kis amú. Amikor meg a Mos bevezette ezt az alsófelső méretkozáltozást, arra is emlékszünk, felrobbant a net, hogy ezt miért? Jaj, de jó még. Igen. Egymásnak feszült mondjuk az, hogy a horgásztársadalom meg számos szakmai grémium. És jöttek az infók, hogy akkor te megszólaltál ellene, itt vannak az adatok, és visszamentünk és megfogtuk. Ühüm. Tehát valószínűleg lokalizálhatók mondjuk a sziget között. Ez egy tipikusan

Jó élőhely. Pontosan ez már módosított, tehát ott nagyjából be van szabályozva vízügyi műtárgyakkal stabilan, hogy merre, melyik mellékákban milyen vízhozam hogyan alakuljon. Ha egy kicsit nagyobb, egyből átkapcsolják, ha egy kicsit kisebb, még rátolnak. És a sziget közben sikerült ezt a nagy mennyiség alattot rendkívül rövid idő alatt célzottan megtudni, meg összegyűjteni, úgy, hogy beszéltünk helyi horgászokkal, horgászboltosokkal, és a végén pedig beszéltem olyan kollégákkal, akik már leírták, hogy

Igen szaporodik, satöbbi, hogy szerintük hol lehet, mi az optimális élőhely. És ott akkor sikeresen küsszel, bodorkával, leánykoncral vegyes csapatokban összeállva sikerült megfogni az amúrot. Tehát és akkor akor akkor neki a vagy lassan mozgó, vagy nem is nagyon mozgó víztest kell. Viszonylag lebegő az ikrája, tehát valamennyit mozog a a víztérben. Az a kérdés, hogy utána amikor a lárva ugye szabadon úszó ivadékká válik, átalakul, akkor utána mivel kezd

El összeállni egy csapatba? Mennyire tud egy együtt mozogni az amú a tiszta esetén a békészenási duzasztón látszik, hogy mivel tényleg mede parttalan egy nagy mede tehát nincsen minden együtt mozog konkrét tehát a haványfoltó küllőtt az amurgébet meg a meg a bucót együtt fogod a zamurral meg a busával szintű állapotál be ugyanakkor a Dunának Duna sokkal heterogénabb, tehát ott azért nagyon-nagyon nagy víztéről van szó, más dimenziók, de

Hogyha célzaton az ember rááll valamire, akkor Akkor elő vagy utóbb megérnek az és tényleg most köszönöm meg mindenkinek, aki nekem tokkal vonóval küldte az amúos fotókat, videókat, meg azt, hogy ők így meg ilyen módszerre fogták rakossal, kukoricával, kukoricetésen 8-10 cmoktól kezdve a két-3 kgósakig összeállva. És mondom a sziget közül az lesz az egyik ilyen egyik ilyen bum, ami valószínűleg ontani fogja magából majd az amút. Aminek én

Legalábbis nem örülök személyesen. Hát a fekete amúral mi a helyzet? Azt mondtad, hogy azt is szedik ki a Dunának a természetes medréből. A fekete amúr az ha csúnyát akarok mondani, azt kell mondanom, hogy direktben, vagy pedig részben ugye Szendfi Balázstól el eltűn ez az amú csúszatása sztori. Sajnos ez azt kell mondom, hogy ezt alá tudom támasztani. Tehát nagyon sok ilyet kapunk, nagyon sok észrevét ezzel kapcsolatban, hogy

Akár ezüstárásszal, szennyezett telepítőanyag, amú virágnyelven mondva tudjuk azt, hogy mit hogyan kell behozni. zártavok esetében ez rendszeres, nem zártavok esetében mindig bekerül valami úton, módon és az a fekete amú is valószínűleg így jut be a rendszerbe. Magyarországon éves szinten is azért 100zres nagyságrendekben állítanak előfekete amurt ivadékot. Tehát innentől kezdve tudjuk azt, hogy ennek is, hogyha valaki kér virágnyelven, akkor hozzá tud jutni. De miért állítanak elő, hogyha

Illegális? Tehát a fekető amúr, hogy mondjam? Tehát, hogy jogszabálylilag mi illegális, mi nem illegális. A piac diktál. Ühüm. Tehát hogyha van rá igény, akkor van rá igény. Nézzétek meg, hogy most a kfogin fogtak egy hatalmas benga tényleg én nem nem tudom utálni ezeket, vagy azt, hogy csúnya, mert mert a természet alkotta meg, és ha bár csak én fognék egy ilyet, jön elő belőlem. De akkor is ez

Azt igazolja, hogy itt akkor valami van egy olyan igény, amit a termelő próbál kiszolgálni. A kérdés az, hogy ugyanúgy, ahogy az osztrákoknál a sebességkorlátozás betartását nem úgy bírságolják, hogy te 1350-nel mentél, hanem úgy, hogy környezetvédelmi bírságot dobnak rád, és az már több 1000 euró, mert az emissziós normákat lépett túl. Kérdés az, hogy a horgászok agyát át lehet alakítani, hogy figyú, inkább fogjál mondjuk 10 leány koncert a

Dunán, és engedd vissza, vagy fogjál mondjuk 10 paducót, és abból vigyél haza kettőt, mintogy fogjál két darab amúrt, mert az meg ilyen meg ilyen ökológiai, természetvédelmi és egyéb gazdasági károkat tud neked okozni. Kérdés az, hogy ez ezt el tudjuk-e juttatni a horgászoknak a szürkeományába. Ugye a fekete amú az nem a növényzetet pusztítja, hanem csigákat meg kajlókat eszik. A fekető amúra azt tudom mondani, hogy tökéletes táplálékkompetítora a

Magyarok legkedtebb horgászhalának, a pontynak. Tehát ha dunai vagy pont vagy pontyra rá akarunk rakni még egy még egy úgymond ilyen pressziót, hogy na akkor egy táplálék konkurenciát is odarakunk. Fekete amút én boncoltam föl. Borzasztó érdekes volt, hogy a korbikulát, tehát ezt a kemény héjú kínai kosárkagylót meg a legkeményebb dunai csiga fajokat is tokal vonóval úgy ledarálja. Emellett egyébként bármennyire furcsa itt mondat, hogy nem növényevő a boncol

Vadízen fogott, tehát a Dunában fogott amúrt, annak a tápcsatornának a jelentős része nem növényi tápelemmel van tele, mert nem abból van a legtöbb. Nem csak, hanem ő mindent lelegel. Aha. Tehát a rajta lévő csigát, értelem. rejszénelt, tehát vándorkagylót, meg szitakötőlárva maradványokat is találsz ben. Én találtam már benne cifra meg vörös mocsárát picit a múrba, mert tudom azt, hogy a sulák pataknak annak a torkatér részén volt egy

Hínármező, azt lelegelték és valószínűleg azzal jutott be a távcsatornába. Tehát a fekete amurdettó, tehát hogyha ő neki csiga kell, az nem fog, ja ez most a hínárom van, akkor ezt nem szedem le, de az a köv, tehát az ugyanúgy darál mindent. Ühüm. egyébként ez tök érdekes, hogy évszakosan is meg tudod különböztetni, hogy nagyjából mi az, amit eszik, mert a a dunai amorok már látjuk, hogy amit nagy

Mennyiségben fogyasztanak, ez a fonalos alga. Igen. De emellett minden egyebet, tehát olyan mennyiségű, bocsánat általunk kibocsátott egyéb anyagokat fogyasztanak el a Dunában, hogy megdöbbennél. Tehát tehát a nedves törlőkendő marad veled. Pontosan. Pontosan, mert az nitrogénfoszfor, és az alapvetően adja magát azt, hogy ahol például a szennyvíztisztítóknak a bejövője van, ott a Duna alján egy olyan alga szőnyeg van, ami padócnak szám, tehát a padusztak látod, hogy a levési

Konkrétan, amikor ilyen 5 cm szélességben, mint egy ht így végigmegy a fúószárával, azt mond, hogy az nem egy egy túlméretes paluc, hanem egy amú, tehát az az szépen végig végighúzza. Meg az amú az sok esetben ezeket a fonalaságokat, amíg lebeg a víz közt, akkor szépen ráúszik és így fejét rázva így letépi, mint ahogy a náda tenné meg, csak ez ugye profitábilisebb kaja. A másik, ami nagy amú

Hely, tehát hogyha valaki szeretne nagy amt fogni és tök jó, azok a különböző ilyen magtáraknak a az átrakodó terei. Tehát gyerekek, ami ott van, Igen. Ott a tehát ahol átfejtik az uszájukba például a gabonát meg a kukoricát, ott mindig amikor arrébb emelik vagy átemelik, akkor mindig így süt egy kicsit beszóródik. Jász, padóc, ilyen bengal. Tehát így látod rajta, hogy ott szerencsétlennek ilyen patogató kukricz a táv csatornájában,

Mert annyira duzod ez a szárazmag. Aha. És ugye például az amurt hiába én tógazdasággal nem foglalkoztat, mindig tudtuk, hogy száraz akarmánnyal ne etesdüm. Mert a beleit meg megerőlteti azt, hogy ott vizes közegben elkezd befadni. De hát őket ez nem annyira nem érdekli. Ha te fogtad volna a káfokin a 30 vagy nem tudom hány kilós 45 kgs amurt, akkor te azt nem tudom a káfokin mi a horgászati

Szabályozás, hogy el lehet-e vinni vagy nem lehet, mert az amúra ugye nem igaz, hogy azt minden esetben tehát, hogy sosem szabad visszaengedni, hiába inváziós faj sőt, ugye a Dunám meg a Tiszán jogszabocs, jogszabály szempontjáb az a múlt a mai napig nem tekintjük inváziósnak, hanem ideos Erről beszél ez egy jogos probléma jogszabály szempontjá Magyarországon idegenos invziós faj halfajként hét faj tartunk ezt föl lehetne tolni amit mi az

Özált fajok leírtunk 22-re de de erre a jogszabály harmonizációra mind a mai napig azt kell mondanunk hogy nem nyitottak még várat magára szlovák hallgatóink vagy szlovákiai szlovákiában élő hallgatóink szokták mondani hogy náluk még sokkal rosszabb az invazívak kezelése és ott a busát telepítik mint a mannát és nagyon sok ilyen a koncert el lehet vinni. Koncert el lehet vinni. Nagyon sok ilyen anomáliáról számolnak be. Ez mennyire ver

Alá bármilyen magyarországi törekvésnek? Harmonizálni kellene. Tehát én azt látom, hogy harmonizálni kellene a szomszédos országoknál. Tehát legalább üljön már le a a két horgászszervezet. Nálunk az volt az érdekes, hogy a szlovák haltaniársaságnak tartottam 23 őszén egy nagyobb angol nyelvű prezentációt, és ott voltak a csech kollégák is, és akkor meglátták a mi számmainkat, hogy nálunk mi van, akkor azt mondták, hogy most azonnal küldjem át a dijasort, mert

Végre oda tudunk menni a minisztériumhoz meg a különböző horgászati halászre, hogy gyerekek, itt már sokkal jobb a gáz. Aha. és próbálnak lépni bizonyos dolgok tekintetében, akkor nálunk légyszi ne engedjétek, hogy amikor az összes tokfélét össze-vissza lehessen böjzárrogát a táokba telepíteni. Amú ugyanez. Tehát az amúról nagyon sokszor mondták, amikor az ipolyban megfogtuk, hogy áll szlovák telepítés. És akkor tényleg kiderítettem, hogy a szlovák vizekben, a zamult bármilyen korcsoportban

Tudják telepíteni. Tehát ez számomra számomra megdöbbentő volt. És visszaigazolták azt, hogy igen. Tehát ez ez ez és bocs, akarisztikai boltba bemész tóhalként az amú tudjátok mennyi volt idén nyáron egy 8-10 cm amú 500 Ft, gyerekek. Aha. 500 Ft és utána beengeded a Dunába és hát vagy ha megnő a meg szétbarmolt a kerti tavamat rájuk ez nem volt egy jó dolog akkor fogom és és be visz berakom

A Dunába és akkor ott élje le a maradék életét és egye le a a az algát a a kövekről egyébként Amur célzott védelmét vagy telepítését tudnád támogatni, hogyha ennek van mondjuk olyan jelentősége, hogy nagyon el van növényesedve valami és már így nem az eredeti formáját mutatja, akkor tegyünk oda a múlt, vagy inkább mást választanál? Akkor visszatérünk a 23-as adásra, és megerősítem a addig azóta megnyert szakmai ismereteim

Továbbvítésével. Ez az amú telepítsünk, ne telepítsünk csatornába, tavakba. Nagyon sok emberrel beszéltem, nagyon sokan próbáltak meggyőzni. Ez a túlnövényes csatorna satöbbi. Erre azt tudom mondani, hogy ez egy olyan eset, ami ami úgy tudnám hasonlítani, amikor van egy artériás vérzés, és akkor elrakunk egy ilyen kis sebtapaszt, nem látjuk a fától az erdőt. Tehát miért van benyövényesedve az a csatorna? Tehát hogy jut bele annyi nitrogén, foszfor, miért van

Benne annyi iszap? Ö ha nyílt fistölted van, láttok idén is 40-50 fokok ben a beton trapéznak az alján. Hát az indukálni fogja nekem azt, hogy ott elkezd víz növény felnőni, meg anoxikus szab kialakulni. Miért nem azt akadályozzom meg? Az amúr az, hogy ledarálja a növényzetet, elszennyezi még ugye az ü az ürülékével a vizet, még inkább fokozza ezt az anoxikus hatást majd az üledkel. És innentől kezdve azt

Kell mondanom, hogy ez tényleg az, amikor egy mesterlövészhez nem szanité hívnak, hanem egy egy másik háborús bűnöst. Nem lehet. Tehát itt innentől kezdve nagyon érdekes, hogy fától az erdőt. Tehát miért növényes lett be nekem az a csatorna? Túl sok agrokemikália ment be, műtrágya satöbbi, vannak olyan vizek, el tudom fogadni. Mondok egy példát. Ö ha van egy erőműved, aminek van egy pároltató hűtő Üühüm. Tava, bokod például, értes

Erőmű. Igen. És ott kiderül, hogy mondjuk a dobszűrő, ami a vizet visszakeringeti a rendszerbe, be van algodva és neked ez optimális, hogy az algát ledarálja a rendszerről az amú. El tudom fogadni. Ez egy zárt rendszer. Semmilyen élő vízzen ne legyen kapcsolata. Ühüm. Tehát technológiai rendszerben el tudom fogadni. Jó koordináltan fenntartható az Amur. Ezt többen mondták és ezzel egyetértek. A klímaváltozásnak az egyik nagy klíma átalakításunknak az egyik

Nagy nyertása lesz itt a Kárpáben. Igen. Igen. Tehát amit mondtak annó elődeink és mondjuk a Pintér könyvben, a Magyarország halímű könyvben előveszed az 1989-es első kiadást, ki van adva, hogy 10-15 fok alatt nem táplálkozik. És hát az ammut most már azt látjuk, hogy a Dunán például egész évben táplálkozik, mozog folyamatosan. Ha mozog a hal, akkor neki táplálékot kell, jó, nem olyan intenzíven, de folyamatosan táplálkozik. Ha már

Szaporodik, akkor valami szinten adaptálott az új élő hely rendszeréhez, tehát a Kárpátbedence vízrendszeré vízrendszeréhez. Innentől kezdve azt kell látni, hogy ennek hol lesz a vége. Ühüm. Vagyis azt nem látjuk leginkén azt nem látjuk. Tehát, hogy les egy busomba, után egy amur bomba. Vagy vagy időben lépünk és azt mondjuk, hogy kezdjünk el tényleg szakmai párbeszéd, hogy valójában milyen szinten kell ezt a halat egyáltalán véden? Szerintem nem kell

Védeni. Tehát ezt én nyugodtan a ugy múltkor kifejeztettem én beraknám a het hét hét faj mellé beraknám ugyanúgy inváziós kockáz. És egyébként a legújabb inváziós kockázatbecsülési módszertanok azok már very high, tehát nagyon magas kockázaton a kírják elé. Középdunától, tehát magyarországi Dunaszakol lefelé végig. Ühüm. ilyen invazív fajok ellen az emberiség akárcsak csatát nyert valaha, nem vagy háborút. Nagyon ritkán csatákat lehet nyerni, azt kell látni, és ezt pont

Most voltunk október 23, 2425-én voltunk a bécsiány múzeum egy nagyon-nagyon jó konferencián. Ez a Mifish, tehát a Rétiicsík, széleskárász, lápi póck, kuring volt a Target halak. Ez a négy, tehát ez a mocsári halfaljuknak a megőrzéséel kapcsolatos konferencia. És ott kifejtettem az álláspontomat, és mindenki azt, hogy maximálisan egyetértenek azzal, hogy rosszul raktuk össze a a monitorozó hálózatainkat minden egyes ország, tehát nem csak Magyarország. Tehát akkor, hogyha egy

Inváziós fajt, te egy natura 2000-es területen belül észre lesz először, azt a csatát elvesztetted. Aha. Akkor te már csak loholsz. Aha. Ezt onnan látjuk, hogy az összes most ugye hivatosan 130 idegonos halfaj van. Az utóbbi években 2017-ben írtunk egy publikációt, akkor még csak 56 volt. Azta! Most ennyivel több lett, tehát 130 fajnál tartunk. És az összes új fajunk az különböző urbanizációval terhel. Tehát ipari melegvíz, termávíz, esővízbevezető

Csatorna satöbbiből került elő. Tehát hogyha itt kezed a monitorozást, akkor lehetőséged van arra, hogy időbe lépjél. Mondok egy példát, hogy sikerült nyernünk. Nem nagyon tudtak róla, de találtunk kígyófejű halakat a Margit szigeti japán kertbe. Az mit jelent, hogy kígyófejű halak? Ez az ázsiai kígyófejű. Ez a kanna. Nem, ez nézzetek rá, nagyon jó videók vannak róla. Ezek az ázsiai kígyófejű alap. Ez a kanna kana mik Argus. Tehát

Ezek nagyon érdekes fajok. Észak észak-Amerikában a déli államokban borzasztóan nagy problémákat okoznak, mert irtanak mindent. Ezeket a fajokat, ezt a párgyet megtaláltuk. Hím és nőstény volt közte. Ivarérettek, mert boncoltuk őket. Ezeket időben megtaláltuk, eltávolítottuk. Lehet, hogy meg tudtunk akadályozni egy újabb inváziót. Aha. Ühüm. Mert ezek kapcsolatban vannak a Dunával direktbe. Ugyanakkor, amikor Hévízre lemegyünk és monitorozzuk és látjuk azt, hogy új meg új faj kerül elő, akkor

A temszeredelemnek mindig azt mondjuk, hogy ne kezdjétek el detektálni, hogy hogy nő az állománya, azzal a rendőrtel kell távolítani a rendszerből. Tehát az alarm gombot azonnal meg kell nyomni. Ühüm. És erre nagyon jó az invázió és kockázat becsülésnek a módszertana, ami jelenleg úgy néz ki a vízitaxonok esetén van egy Excel táblád, abba 50 kérdésre kell, 55 kérdésre kell választod. 50 a fajnak a biológiára vonatkozik, hibridizálódik, betegségeket

Terjeszt az új élőhelyen, tehát mondjuk a Kárpátmedencéből Magyarország számára hőmesetileg optimális, tehát egy szubtrópusi trópusi fajról van szó, vagy egy altikus fajról, akkor van öt kérdés, ami azt adja meg a azt arra keresi a választ, hogy a klímád az a faj számára optimális lesz-e. Nem most, hogy a hog irányba változ les egy kérdés, hogy jelenleg optimális-e. És akkor a következő nékés, hogy következő x idő interv lesz-e.

Akkor jönnek a klímamodellek. Ühüm. És akkor ezeket összerakod, és a biológiai paraméter kapján lehet, hogy még azt mondják, hogy nem kockázatos a faj, mer amikor odarakod a klémát, akkor kidől egy csomó própusi fajunk. Azt mondjuk, hogy érdekes, 10 év és jó lesz. Nem az, hogy 10 év, pár év. Pár év. Aha. Mert berakod egy termávő élőhelyre, ahol elkezd szaporodni, elkezd adaptálódni az állomány. És a végén azt

Veszed észre, hogy a gambózi oblokki az konkrétan a Balatonban tényleg nyáron ez a szúnyogító fogaská. Ugye most már ismer a gambúzia az konkrétan Balatonban parti kövezésen 5 fokon meg tudott fogni, mert adaptálódott a mert adaptálódott a hévízbe berakták 31 és így elkezdett szépen mozogni ugye lehül, visszamegy, benekszik, visszajön, és most már ott tartunk azt, hogy a Balatonban is meg lehet fogni a gambúziát, ami ami nagyon érdekes

Nekem ökológusként azzal, hogy egy olyan rendszerrel játszunk, ami borzasztóan veszélyes, mert nagyon-nagyon instabil. Tehát most már annyi mindent módosítottunk rajta, hogy egy pici löket és utána számunkra sem lesz optimális. Tehát beagásodik a víz, csíp, büdös. Ez a vég kifejlett. És akkor vége a turizmusnak, ami miatt csináltuk az egészet sok esetben. Tehát ö Igen. Igen. Vagy horgászati szempontba bekerül valami, ami ami úgy gondoljuk, hogy jaj de hú

Be sziper jó. Aztán a végén kiderül, hogy mindent kitakarít, akkor az annyira nem jó. Mik azok a halfajok, amikre a horgászat jelent veszélyt? Ősonos. Őshanosra gondolsz, hogy tehát a mert tehát a védett fajjainkra mi tát hogy mik vagy vagy esetleg nem védett, tehát hogy a horgász bele tud-e a nagyon jó pé szólni abba, hogy az ott valami rossz legyen. Megmondom neked őszintén, amitől én herótot kapok, ez

A csalihagyűjtés. Aha. Tehát 10 cm alatti a leánykoncert, a bodorkát, a kisbalint, a jászt, a paducot, a szilvát meg kell nézzed, hogy az mi. A Balinál a pikkelyméret adja magát, de a horgászok 99%-a az rakja el őket. Mindent küsnek néz minden. Ettől nekem Heróton van. És az, hogyha mondjuk betiltják bizonyos viccereken az élő csalihallal vagy a döglött csalihallal tölteni horgászatot, maximálisan meg tudom érteni. Tehát az amit

Amit beszéltünk, hogy izével csontival 10-ből 10 darab kisbalin és elrakja, mertogy akkor az az virgon kis csaliha lesz, nem? Tehát ez ezek kőkeményen tök szépek ezek a halaskönyvek. Tényleg, hogy nagy adult egyedekről vannak fotók, de amikor ott vannál tényleg 8-10 centis méretben, na az akkor bajos tud lenni. Igen. Tehát ez ez egy kifejezetten nagy probléma, hogy a horgászati nem tudás az hogyan vezet ahhoz, hogy egy-egy állományt

Azt így így pillanatok alatt, mert a leánykoncért az még mind a mai napig hát túl nagyra nőtt Bodorka, de nézd már meg a pikkit, az uszonyait, és látod, hogy az nem az. Igen. Egyébként koncert szerintem egyre többet lehet fogni a Dunán. Nem lehet, hogy nincs igazam, de hogy nem lehet, hogy a védelem az megtette a hatását is? Meg a másik rész az, hogy a horgászati techniká, tehát

Korábban, amikor én voltam gyerek, te be tudtál juttani egy 200 gos kos m a Dunaodor vonalára? Ott bolóval maximum 6-7 menen horgásztunk. Tehát most már a horgászati módszerek olyan szinten fejlődtek, hogy nincsen olyan víz, gödör, ö bármilyen sarkantyú rugany, amit ne tudnál valamilyen módszerrel meghorgászni. Igen. Ez a pergetőtnél tök jól kijön. Ha nem jön a jig, akkor popper. Ha nem jön a popper, akkor vízköz, valami wobbler.

Ha az se, akkor menjünk kanállal valami, dobáljuk körbe a növényzetet, és talán ott egy megbújó csukát ki tudunk szedni. A féelezés az meg az meg tehát olyan dimenziókat nyitott, főleg ezek a 39-től fölfelé heavy extra heavy féerek, amikor először láttam mondjuk ilyen tengeri szörf bottal márnát fogni a Margit szigetnél, én meghűtte, hogy ez a durum szarral, amit akar. És ugyanúgy letekerte a márna a sajtkockát, mert egy

8-9 kgós márnának az az a kaját azt egyből leveri, mert nincs az, hogy jaj, visszafoduló. Hát ez mire mire visszafordulsz, addigra már lent van izé bősnél. Tehát ne ez egyből úgy ahogy van, egyből leszelik a nagyobb dvk detto és tényleg a a fajvédelem és a horgászati technikák együtt adják azt az origót. A másik, ne felejtsük el, hogy a közösségi médiának van egy olyan hatása, hogy elképesztő mennyiségű

Információt tudsz feltölteni, ami számomra forrás, de tényleg az nagyon sokszerelő jön, hogy hát igen, tehát miért fog mindenki lány koncélt? Akkor azt fogom mondani erre, mint amikor én fogom mondjuk a Balaton májusban a kövest, hogy akkor változtass horgász helyett. Ühüm. Ennyi. Tehát hogyha védett fajból fogsz vagy méreten fajból, vagy tilalommal védett fajból többet, akkor horgásznak kötelező horgászatotat befejezni és igen. Olyan horgászát keresni, ahol nem abajgatja az

Adott védelembre szolgált populációt. Rákozzunk még gyorsan, hátha belefér az időbe. Hűha. Rákozzunk. pedig hogy ez a te legkeményebb szakterületed, de ez már a harmadik adás lenne, amikor csak kapargatjuk a rákpáncél felszínét. Ugye megjelent nem olyan rég a tanulmányod, az úgynevezett jelzőreák. Igen. Signal CF is, az angol neve is tök jó, de hogy tehát akkor ez nem úgy mint amikor azt mondjuk, hogy nem tudom, ilyen indikátorfaj, hanem

Ennek konkrétan ez a neve. És nekem az lepett meg ebből a tanulmánynak az összefoglalójában, hogy ez őshonos halakra veszélyes. Tehát, hogy nem a nem csak a sima, tehát a védett kecskerákhoz és a vagyamirákot szorítja ki, hanem föl is írtam, hogy botos kölönte. Botos kölönte, bucó, halványfoltu küllő. Botő. Mit tud csinálni ez a egyébként? Nem túl nagy rák ezek nem ez nagy méretű. Tehát ezek ilyen fé kilósra

Meg tudnak nőni. Tehát ez a ez a mutatok majd nektek képeket. Igen. Ugyanz akartam őszintén szóval én nagyon nagyon meg vagyok lepődve rajta, hogy ezt nem eszik a magyarok. Jó cucc. A kollégáim már versenyt futnak ezért. Aha. Tehát hogyha vörös mócsárákat fogunk bármely vízben, tök mé mi van benne, tehát szennyvíztől kezdve dunavíz, vagy jelzőrákot, főleg a nagyokat, azért azt kell mondani, hogy versenyt futnak. egyetlen egy baj

Van vele, hogy borzasztó macerás megpucolni, de azt mondják, hogy az a gasztromi élmény, ami abból bejön hús formájába, az ver mindent. De azt úgy képzeljétek el, hogy egy ilyen 100 darab nagy méretű, tehát azt jelenti, hogy 200 g fölötti egyednek a a potrohát tudod csak megenni, meg néha egy-két ollóból, ami nagyobb mérető asztalt megtörni, de úgy mint a diótörött, tehát ez nagyon masszív, abból kettő ilyen bögrényi

Rák hús jön ki, de az ha megvan, hogy milyen milyen öntettel ilyen mint a takónak olyan olyan szózokat lehet csinálni mondják azt, hogy hát Főzik amúgy, vagy főzik így páncélban és utána Igen. Tehát ugyan mint a hát vagy a teng a különböz tengé herkentyűket vannak ilyenek, hogy akkor lime, csilis szószal vjon megtva satöbbi. Tehát alapvetően ledunztolod és és és tehát a már az illata is olyan egyébként.

Tehát én a halnak a szagától, a főzött halnak a szagától én egyszerűen menekülök. Tehát számomra a nyers halnak az illata bármilyen vízből van, el tudom viselni, de amikor megfőzik, annak valami úton, módon van egy olyan illata, amit én kevésbé preferálok, de ennek valami úton, hogyha jó fűszerekkel, bazsalikummal, oregánoval meg van csinálva ez a vajas lé, akkor elképesztően finom. És rátérve a lényegre, ez azért jelző, mert ha

Bármilyen veszélyt érzékel, ez nem elbújik, hanem ezek a borzasztóan masszívóival így integet. És a a mozgatható és a a fix ollónál van egy fehér folt. Tehát ő jelzi, hogy szevasz tavasz, innen tűnjél el, mert különben szétmarcangó. És ez tök édekes, hogy mész a patakba és ezt veszed és hog 100 menülen integetőed van helló, itt vagyok, mondom tökéletes, nem is kell mást csinálni, csak aki tudja, hogy hogyan

Kell megfogni, pillanatokat össze tudsz szedni egy rakattal belőle. A nagy baj az, amit mondtam, hogy 100 men fogsz mondjuk 200-300 darab ilyen 200 küldi nagy egyedet, mehet egy rakad picivel. És ezt az angolok figyelték meg először, de nálunk is már látszik, hogy minden olyan halállománynak a populációt lenullázza, ami a fenék zónán mozog, vagy kavicson, homokon évik. Ezt elzavarja, vagy elfogyasszja. Az a mind a az a kis

Egyedeknél magát az ivópárokat is elkapják, tehát a gödörbe odamegy és a kövicsíkot leszedi, vagy pedig az ikrát és az ivadékot, ami ugye ott a a kavicson próbál meg túlélni, azt egyesével összeszedi. És a másik nagyon nagy probléma, ugye a jelzőrák esetén, hogy a vízi makrovegetációval kezdi, tehát a hínárnövényzetet azt eltakarítja, és ezáltal megindul a hordalékvándorlás. Tehát tényleg lementek kőzni a gyöngyös patakra, tökéletesen látszik, nem a vízügy

Munkája, hanem az, hogy ott semmi nem tud megnőni, mert konkrétan a rák, ami oda bekerül, azt egyből ledarálja. Tehát akkor most kőszegnél, de hova érdemes menni a összes nyugat-magyarországi viszások, Rába, Répce, Gyöngyös. Akkor a Mura tráván végig és hogy érdemes gyűjteni? Megyek mellesben és nézegetem, hogy Nagyon érdekes, hogy jelzórákkal, jelzórákkal jól jártál, mert nem éjszakkal aktív, hanem nappal is aktív. Üüm, és a kisvizes időszakban egyébként ezt

A rozsdabarna nagy testű páncélt egy ilyen világos homokon kavicson tök jól ki lehet szúrni. És egyébként azt kell mondanom, hogyha horgász cuccal fogja meg az ember, akkor se engedje vissza, inkább egy laza mozzattal tegye át a másilágra, vagy ha tényleg azon meg érdekli, akkor vigye haza és főzze meg, mert borzasztó nagy károkat okoz amellett, hogy kiítja a halfaunát, a kétéltőeket is ritkítja, de ami nagyobb probléma és

Ezt a vízügyésekkel beszéltük, nincs az a parf, amit ne fúrna meg, mert most már ott tartunk, hogy vannak olyan vízügyi töltések, amit beton elemekkel kell ilyen tört vasúti talpfákkal, vagy ami volt még ilyen terméskőelemekkel megszórtak, hogy stabilizálják. Igen ám, de ez a kövek mögött kezdi elfúrni akkor a rá a járat, hogy jön az árvíz és a kövek mögött felhamozódott töltés, mint a szivacsác változik, és az egész

Kövezés az így eltűnik a töltés alatt, tehát így besüllyed, és így eltünteti a a korábbi stabilizálókövezést. Úgyhogy vannak vele problémák elég rendesen. És ez valahogy nyugat felől terjedt felénk, vagy az 1950-es években hozták be Svédországba, illegálisan átkerült Ausztriába és pisztáng telepeken kezdtek el vele foglalkozni abból a célból, mert mind nyugat-Európában, mind Észak Skandináviában a rákfogyasztás az egy nemzeti Igen. Azt mondom, hogy gasztrómiai ö cél és mind

A mai napig, tehát náluk ez egy probléma, hogy eltűnnek a folyami rákállományok és pont élőrehabitációs programokban milliárdokat költenek arra, hogy folyamirákot tudjanak megőrizni. A jelzőt behozták, hogy a kipusztult folyamirákállomány élőhelyétre ezeket telepítsék, csak nem gondoltak bele, hogy a folyami az addig ott a kölöntével, a pisztrággal, ott az evolúció során úgy jól elvolt. Ez meg hát ő egész évben aktív, nem hibernál, baromi nagy a fehérje igénye, mert

Évente többször szaporodik, még a folyami csak egyszer. Úgyhogy innentől kezdve borította a papírformát, és Ausztriából pisztrántelepekről kiszökve jelent meg Olaszország, Svájc, Németország és hozzánk is. Tehát Ausztria volt a góc pontja ennek az egésznek. Meg lehet állítani valahogy? Szerinted azt kell látni, hogyha egy inváziós faj ugye visszatérve az előz ezelőtti kérdést, egy inváziós faj, idegenos inváziós faj bekerül a rendszerbe, azt kitakarítani 100%-ig nem nagyon tudod. Két opciód

Lehet. borzasztóan nagy efffortot fektetsz be abba, hogy gyéríted, gyed, gyed, gyéríted. Kettő, olyan élőrehabilitációs programokat indítasz el, hogy magát az ökológiai rendszert próbálod úgy összehangolni, hogy egyben a benne lévő fajok segítsék a te érítési mechanizmusodat. Mondok egy példát. Ö ha neanderező ágrend, tehát elbontod a kövezéseket satöbbi, elkezd a folyó meanderezni, olyan mikroülhelyek jönnek létre, ahol a védett fajok is megtalálják a saját maguk kis refúgiumait. Emellett mondjuk

Nagy esélyel mondjuk a vidra is megjelenik. Aha. Tehát ki kibetonozó csatorna szakaszon a vidra nem fog neked ott stabilan megmaradni. Jó, egyszik egyszer, de hogyha mondjuk egy-két vida család felosztja maga közt azt az adott szakaszt, onnantól kezdve ők segíteni fognak neked. Ha fákat ültetsz a part mellett, akkor a ragadozómaraidnak lesz open office. Belátnak a víztestbe. Ha ott grasszál egy madár, és rászáll egy faágra, és látja, hogy

Ott lent van egy csomó rák, ami mozog nappal, gameeknek tökéletes pozíciója. Igen. És ezt látjuk. Tehát ezért mondom azt, hogy a legelső élénrehabitáció egy betonozás elbont. Kettő parti rézsűnek a visszafásítása, tehát az ártéri erdőrendszernek a visszaállítása. Ezek a elsődleges kiindulási pontok. Különben égetheted el a eurót meg a forintot. Milliárd szám, annyira nagy effekt, effortot nem tudsz benne elérni. És itt jön be, amit láttam például svéd meg

Finn live projektesek esetén, horgászvezetek közösen megvalósított projekteknél. Mit hívnak segítségül? Az őshonos ragadozó halaikat. Aha. Beezdik úgy bevédeni, hogy megnézzük, hogy az adott inváziós ebben az esetben jelzőrákra mely méretkategóriából mely fajok azok, amelyek a leghatékonyabban gyérítik. És ott például azt hozták, hogy a a lazacra és különböző pisztángfélékre hoztak egy olyan szabályozást, hogy följebb tolták a kivető méretet, majdnem megduplázták. Tehát amikor neked azt, hogy 50 cmes sebest

Haza, akkor íy Magyarország így leolvad, mi van? Följebb tolták, mert az nagyobb spektrumban ragadozza le a jelzőrákot. Innentől kezdve mindenki winwin szituációban van, és így ez működhet. Tehát mindenkivel párbeszédben, harmóniával, főleg a természettel. És akkor onnantól kezdve már tudod tompítani a hatását, teljesen megszüntetni. Sok esetben nem tudod, egy zárt tórendszer esetén lehet mérgezni, lehet leülíteni, lehet gyéríteni, az oké, de egy vízfolyás esetén ennek az esélye nagyon-nagyon

Minimális. Ezt látni kell, ezek kalkulálni kell, ezért kell megakadályozni, hogy bejusson a rendszerbe. Hát igen. És sokszor nem is rajtunk múlik, mert külső akár ország, hát hogyha nyitott a vízrendszert, mint a Kárpátmedence, hogy a vizénknek több mint a 9% kintről jön, akkor kell a jó monitoring stratégia, hogy lásd, hogy náluk mi van és felkészül, hogy nálad mi lesz. Így van. Igen. A másik pedig az felvilágosítani, hogy

Légy szíves drága horgász, drága akvaterrorista, ne telepítsél semmit sehova, mert azzal egy hatalmas nagy probléma tudsz elindítani. egyébként erre lesz most a hurran ökológik kutatóközpontnak az inváziób divíziója ide egy tök jó ilyen oktatási anyagotüm amibe bemutatjuk a különböző inváziós fajokra egy-egy példával hogy hogy tényleg mondjuk ilyen homokpuszta gyepeknél milyen legeltetési problémát okozha megik egy adott fajok milyen lépések vannak hogy hogyan lehet ezt megállítani. Vizes példák is

Lesztek benne nagyon sok esetben. Tehát ezek ezeket kell a társadalmat is egy kicsit felébreszteni, hogy mi egy komplex gazdasági és egy ökológiai rendszernek a része vagyunk, és nem mindegy, hogy a várostakítóba te mit stikába raksz bele, vagy horgászként, mondjuk csalihalat, mit engedsz el élve Balatonba, inkább semmit. Mi ebben amúgy szívesen vagyunk partnerek, úgyhogy majd előadás után beszélünk a Fisindával. Vannak ilyen ambícióink, hogy segítsük a egyfelől az

Ökológusokat, másfelől a horgászársadalmat. Ezt te észrevetted, hogy a Gábor megbálta az órát, ami az adásidőt jelzi, hogy rohadtul siet szám láthatólag. Eddig nem volt 116 adásig nem volt óránk a műsor közben. Most van. És ez nagyon zavar. Főleg Iván. Meg van buherálva nyilvánvalóan, hogy hogy a mai adásunk végéhez értünk. András nagyon szépen köszönjük, hogy eljöttél, meg hogy ennyi mindenről tudtunk beszélgetni. Van még millió másik dolog, úgyhogy

Várunk vissza. Ezért írtam meg az Ivánnak, hogy amikor elküldte a kérdéseket, és akkor azt mond, hogy jó, akkor ez egy három három részes adásnak nem állunk olyan rosszul a témák. beszélésében nekem többször volt ilyen, hogy amikor így megcsavarodik az kérdezünk ja hogy kérdezünk valamit, várunk egy választ, de nem azt kapjuk, hanem egy sokkal másabbat. Hát egy, mert ő ért hozzá, mi meg nem. Ö ami nagyonnagyon fontos,

És ezt azt kell mondanom, hogy mer ezt beszéltük, ezzel a Dun Crugger Effekt, hogy a igen. Gödör alján vagyok én még mindig é szerintem most büdös élben nem fogok onnan kimenni, hogy mindig mondom, amikor főleg mérnököknél van ez a derékszög, a természet nem ismeri a derékszöget. Tehát komplexen kell látni, és amit te érzékelsz, hogy alg iszapos meg satöbbi, csatorna növényes. Igen. Annak az eredőjéhez kell visszamenni, és

Onnan kell elkezdeni felbontani a szálakat, és ha ez sikerül, akkor azt nem fogok tudni egyedül. Tehát én amit most itt nagyjából nektek elmondtam ebben a 94 percben, ezt nagyjából szerintem 100 külföldi magyar kollégának a közös agyalásai, x tudja hány óra, email, Skype, izé, mindenféle konzultációkon, hallgatóktól nagyon sok instót kapunk. Tehát nekik is köszönöm, mert együtt együtt gondolkodik az ember és veletek is most fölvetette egy kérdést. Lehet,

Hogy teljesen más perspektíváltottam, mint amit te eredetileg elképzeltél hozzá. íolja mert minden egyes víztest más. Egyébként még egy utolsó kérdés, hogy láttod a magyar szabályozó szervezetek és és nem is tudom a tehát a vízügy meg ilyesmi nyitottabbak lettek a két év alatt, amióta nem találkoztunk, vagy maradt minden úgy, ahogy volt eddig? Ö Én azt tudom mondani, hogy rájuk rúgta a vérbeli valóság. Ühüm. a realitásokat. Tehát, hogy

A hogy mondjam? A, azt már többször mondtam, hogy két ember, két típusú emberre tudok én nagyon-nagyon jól együtt dolgozni. A mindig az adott területen a természetemőrel, meg a gáterrel, mert ő napi szinten kint van. Ő látja. És az, hogy fönt mit, bocsánat mókolnak, meg hogyan próbálják értelmezni azt, amit ő napi szinten lát, az teljesen más. Itt az a probléma, hogy ezt a kettőt kéne valahogy összehuzalozni, és

A benne lévő ilyen részeket valahogy vagy deletelni, vagy átalakítani úgy, hogy tényleg direktbe fölmenjen az az információ, ami ami lentről érkezik. Ühüm. A társadnak ebben van egy nagyon nagy szerepe. Ez az önszerveződő mecchanizmus, hogy aki kinél a tájban egy tanyán, vagy próbál tehneket tartani, vagy mezőgazdaságból megélni, az napi szinten látja és érzi mind a pénzt, mind a bőrén, hogy itt borzas problémák vannak és erre jó lenne,

Hogyha fönt egyből tudnának reagálni. Az a kérdés, hogy van-e erre egy megfelelő állami apparátus rendszer, hogy jelezze, ha gáz van. Magyarországon azt kell mondom, hogy nagyon sok esetben ebben hibák vannaküm, és nem megy fel egyből az információ. vagy rossz reakció, vagy rossz reakciót szül, vagy vagy egyből azt mondják, hogy ez nem is probléma. Tehát ö ez nagyon-nagyon messzire vezet, de az agrárium, a mezőgazdaság komplex ágazata, az

Erdészet, a természetvédelem, vagy akár mondjuk a településfejlesztések esetében borzasztóan össze kéne hangolni a koncepciókat, és nem baj az, hogyha mondjuk máshonnan akár szomszédtelepülésekről jó modelleket átveszünk. Tehát ezeket nagyon jó lenne integrálni szerintem. Hát legyen ez. És mire legközelebb jössz, akkor reméljük, hogy még jobb. Vagy hát nem tudom, így majd fejlődik valahova. Igen, ez a dolog. Köszönjük szépen még egyszer András. Várunk vissza majd legközelebb is. Köön veletek

Pedig legközelebb egy hét múlva találkozunk, ugyanis még mindig a sűrítés közben vagyunk, úgyhogy jövő héten újra jövünk. Sziasztok! Helló! Szervusztok! Partiarcok.